Békéscsaba

A 60 000 lakosú Békés megyei város főként az 1997 óta minden év októberében megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztiválról ismert. A méltán híres rendezvény és a főszereplő gasztronómiai különlegességek évente még egy békéscsabányi, azaz 60-70 000 embert csábítanak el a 3 napos fesztiválra. A ma már hungarikumnak számító csabai kolbászt több száz éve ugyanúgy meghatározott módon, szigorúan fekete bors nélkül készítik a békéscsabaiak. És ha ez még nem tenné elég híressé a megyeszékhelyet, itt rendezik meg hazánk egyik legnépszerűbb sörfesztiválját, a júniusi Csabai Sörfesztivál és Csülökparádét is. 

belvárosi utcakép

Békéscsaba főterének érdekessége, hogy egymástól alig 15 méter távolságra két evangélikus templom áll, a Kistemplom és a Nagytemplom.

Látnivalók

Meseház Egy XIX. századi, podsztyenás házban nyílt meg ez a kiállítóhely és kézműves műhely. Az ide látogatók megismerhetik Schéner Mihály, Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművész színes mesevilágából való alkotásait; a Napsugár bábegyüttes bábfiguráit; és a Ványai János munkásságát bemutató fazekas műhelyt.

Evangélikus nagytemplom Az empire stílusú, XIX. század elején épült templom Magyarország és Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. A békéscsabai Evangélikus kistemplommal szemben, mindössze 15 méter távolságban álló épület 5000 fő befogadására alkalmas. Istentiszteletre híváskor a kistemplom harangjai szólalnak meg.

Evangélikus nagytemplom
Evangélikus nagytemplom Fotó: funiQ

Evangélikus kistemplom A korábbi vályogtemplomot Tessedik Sámuel lelkész bontatta le, és építtette a helyére 1745-ben a ma is látható templomot. Eredeti barokk stílusú homlokzatait a XIX. század végén neoreneszánsz elemekkel díszítették. A templom orgonáját Dangl Antal orgonaépítő készítette 1896-ban.

Jézus Szíve templom Az 1993-ban felszentelt templom harangtornya nyitott, ácsolt fa szerkezetű, haranglábszerű, amelyre feltekintve a két benne lévő harangot is látjuk. Belsejében 500 nm-es secco kép található, melynek megfestéséért az alkotót, Patay Lászlót a pápa a legmagasabb kitüntetéssel illette.

Békéscsabai Jókai Színház 1879-ben nyitották meg az Alföld első kőszínházát, melynek színházterme akkor a Vigadó nevet viselte, és 600 ember befogadására volt alkalmas. Állandó társulata 1954 óta van, előtte vándortársulatok vagy évadra szerződött társulatok léptek fel benne. 1994-ben teljes felújításon esett át az épület.

Árpád Gyógy- és Strandfürdő Az 1922-ben épült strandfürdő hazánk harmadik ilyen jellegű létesítménye. A közel 100 éves fürdőben az évtizedek során rengeteg fejlesztés, bővítés történt, így az eredeti nyitott, vasbeton úszómedence helyett ma már 10 medencében fürödhetünk, amelyből 4 gyógyvizes.

Pósteleki kastélyrom A ma Békéscsabához tartozó Pósteleken található, az 1900-as évek elején épült kastély a Wenckheim és a Széchenyi családok nevéhez fűződik. A kastély állapota a II. világháború óta folyamatosan romlik. A mai kastélyrom körül és a hozzá tartozó közel 15 hektáros parkban érdemes sétálni egy nagyot.

Munkácsy Emlékház Munkácsy Mihály gyermekéveit békéscsabai rokonánál töltötte. 1994-ben adták át az Emlékházat, ahol életével dokumentumok és fénymásolatok segítségével ismerkedhetünk meg, munkásságáról pedig 21 eredeti alkotásából - köztük vázlatok, tanulmányalakok, szalonképek, portrék - szerezhetünk átfogó képet.

Munkácsy Emlékház

Munkácsy Mihály Múzeum A világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteményét magáénak mondható, 1914 óta működő békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban nem csak a híres magyar festő képeit csodálhatjuk meg, de természettudományi, régészeti és néprajzi kiállításokat is megtekinthetünk, a gyerekeket pedig foglalkoztató műhely várja.

Munkácsy Mihály Múzeum

Erzsébethelyi Evangélikus templom Az 1800-as évek második felében annyira megnőtt az evangélikus gyülekezet tagjainak száma, hogy a békéscsabaiaknak új templomot kellett építeniük, amelyet 1876-ban szenteltek fel. Az Erzsébethelyi Evangélikus templom barokk oltára eredetileg a békéscsabai Kistemplomban állt.

Városháza A Békéscsaba jelképének tekinthető, késő romantikus stílusú Városháza 1871 és 1873 között épült. Az épület eredetileg U alakú alaprajzát Sztraka Ernő, homlokzatát Ybl Miklós tervezte. 1927-ben alakították át az építményt, így jött létre a mai zárt, árkádos udvar. Itt rendezik a Városházi Estéket.

CsabaPark A helyi kolbászkészítés mestersége mára néphagyománnyá vált, a recept egyik generációról hagyományozódik a következőre. A park múzeumában végigkövethetjük a kolbászkészítés történetét, megtekinthetjük a hagyományos eszközöket, és interaktív módon kerülhetünk közelebb ehhez az élő hagyományhoz.

CsabaPark

Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely A kiállítóhely együttese több egységből áll. A kisparaszti tanya a kor gabonatermesztésre berendezkedett embereinek felszereléseit, a család életének színterét mutatja be. Megnézhetjük ugyanitt a Vésztő-Mágori gépszínt, a Csókás pusztáról áttelepített Csókási szélmalmot és "A mag" szoborkompozíciót.

Csókási szélmalom a Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely területén
Csókási szélmalom a Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely területén Fotó: funiQ

Békéscsabai István malom Az 1953-ban épült malom volt Békéscsaba első, a vidéken lévők közül a második gőzmalom hazánkban. 150 éves működése során több tulajdonosa is volt, többször átépítették, korszerűsítették. A még egy lisztrobbanást is túlélt, ma műemlékvédelem alatt álló malmot 2005-ben zárták be, azóta üresen áll.

István malom

Görögkeleti-Ortodox-Román templom Ez Békéscsaba legkisebb temploma, amelyet 1838-ban épített a helyi görög-román-szerb gyülekezet. A templom késő barokk stílusú. Találunk benne egy 1789-as, rokokó ikonosztázát, amelyet a siklósi templomból szállítottak át a templom felszentelésre. Román-ortodox szertartásokat tartanak az épületben.

Páduai Szent Antal-templom (Belvárosi templom) Az 1910-ben épült, 3000 fő befogadására alkalmas neogótikus templomot Hofhauser Antal tervezte. A belülről bazilikális elrendezésű római katolikus templom vöröstégla burkolatú, tornyai 61 méter magasak, és a bennük található 3 harang szólítja a hívőket a szentmisére.

Református templom Wagner Ferenc tervezte az 1912-ben felépült neoromán stílusú templomot, amely az akkori közel 1000 református hívő számára épült. A templom 44 m magas tornyában egy 1049 kg-os harang található, melyet 1912-ben Sopronban öntött Seltenhofer Frigyes. A templomban festett, színes üvegablakok vannak.

utcakép

Boltmúzeum A múzeumban az 1920-30-as évek boltjainak megmaradt relikviái közül tekinthetünk meg jó néhány darabot. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolában kiállított tárgyakat 1987-ben kezdte el összegyűjteni a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ Megyei Szövetsége, 2 évvel később megnyílt a Boltmúzeum.

Szlovák Tájház 1972-ben nyitották meg a Szlovák Tájházat, melyet egy műemléki védelem alatt álló podsztyenás házban alakítottak ki. A tájház egy jómódú XIX. századi szlovák parasztgazda család életmódját és lakáskultúráját mutatja be. A benne található berendezési tárgyak némelyike igen értékes.

Csabagyöngye Kulturális Központ 2012 óta működik Békéscsaba közművelődési és kulturális komplexuma, amelynek központi elemét az 1967-ben épült Ifiházból alakították ki. A több mint 6000 nm-en elterülő rendezvényhelyszín kiállításoknak, koncerteknek, tanfolyamoknak, szakköröknek ad otthont.

Fiume Szálló A Sztraka Ernő tervezte egyemeletes, neoklasszicista épület 1868-ban épült fel. 1890. október 6-án a 13 vértanú aradi emlékművének avatásáról visszatérve ebben itt szállt meg Munkácsy Mihály. 1934-ben átnevezték Csaba Szállodára, és a régi Fiume Szálló nevet csak 1988-ban kapta vissza.

Széchenyi-liget A liget története igazán izgalmas. Volt már evangélikus temető, túlélt egy kolerajárványt, épült benne sörház, ahol a fiatalok cigányzenére ropták, ma pedig a parkrendezési munkálat után a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület látogatóközpontja és ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonalak vannak benne.

Egyéb látnivalók: Beliczay Kúria, Ibsen Ház, Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény, Halászlányos-kút, Angyalos-kút, Tornászlány szobor, Ifjú mérnökök szoborcsoport, Trianon emlékmű, Balassi Bálint Művelődési Központ, volt Sörház, Babakiállítás, Evangélikus Gimnázium épülete, Nemzeti Bank épülete, Szoborsétány, Kossuth szobor, Körösök Völgye látogatóközpont

Körösök Völgye látogatóközpont
Körösök Völgye látogatóközpont Fotó: funiQ

Fesztiválok, éves programok: Tavaszi Fesztivál, Bor és Grill Fesztivál (március), Országos Társastánc Bajnokság (április), Csaba Expo (május), Sörfesztivál és Csülökparádé (június), Nemzetközi fafaragó- és kézműves tábor (július, Kapu skanzen), Nemzetközi Fúvósfesztivál, Lecsófesztivál (augusztus), Csabai Kolbászfesztivál (október).

Története

A mai város környéke az itt talált leletek alapján már az ókor óta lakott terület. A késő bronzkorból származó tárgyi emlékek az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A vaskorban a szkíták, szarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg a térséget. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott.

A régészek szerint Csaba legkésőbb a XIII. század első felében jött létre. A település első írásos említése az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben található. Neve valószínűleg a török eredetű, magyarul "ajándék"-ot jelentő személynévből származik. A régi időkben Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város van.

Fennmaradt források szerint az 1300-as évek végén a gerlai Ábránfy család birtokainak egyike volt a terület. A következő évszázadból csak annyit tudunk, hogy egyre jelentősebbé vált a település. Ezt is csak onnan tudjuk, hogy 1509-ben Ábránfy János több más birtokrészével együtt együtt nyolcezer forintért zálogosította el a területet. 1521-ben már valószínűleg állt az Ábránfy család kastélya, melyet azonban írásos emlék csak 1529-ben említ.

belváros, Kossuth tér

A török háborúk korában a város eleinte fennmaradt, bár már a tizenöt éves háború során is hatalmas károkat szenvedett el. Végül a XVII. század folyamán, az Oszmán Birodalom ellen folytatott felszabadító harcok során néptelenedett el. A legújabb kori kutatások szerint lakossága nem pusztult el teljesen, hanem inkább elmenekült. A gyulai rácok 1703-ban felégették a falut, így az újra néptelenné vált. 

1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban, és így jutalmul megkapta Békés vármegye bizonyos részeit. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében. Főként evangélikus szlovák parasztokat telepített le a területen. A tótok betelepülése egészen a XVIII. század végéig tartott. A város ma is a magyarországi szlovákok egyik kulturális központja. 

1777-ben az Élővíz-csatorna létrehozása a mezőgazdaság, a városiasodás, és az egészségügy területén is a fejlődést jelentett.

1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott. 1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa között volt, népessége elérte a 22 000 főt. 

1858-ra elérte a várost a vasút, és felgyorsult a fejlődés, amelynek következtében új házak, gyárak épültek. A XIX. század végén azonban a munkanélküliség nagy gondot jelentett, és 1891-ben munkáslázadás tört ki, melyet román nemzetiségű katonák segítségével fojtottak el. A város egyik legfontosabb személyisége Áchim L. András volt, aki pártot alapított parasztokból (Magyarországi Parasztpárt), és éveken át a város parlamenti képviselője volt.

1885-ben fejezte be Zsigmondy Béla a Kossuth téren az artézi kút fúrását: ekkortól van a városnak egészséges ivóvize. 1888 tavaszán a megáradt Körös Doboz felől áttörte a gátat és elárasztotta az egész határt. Csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült a várost megmenteni a pusztulástól. Megelőzésül építették meg ezután a körgátat.

1911. május 11-én lőtte le Zsilinszky Gábor, Bajcsy-Zsilinszky Endre testvére egy vitában Áchim L. Andrást.

1944 őszén a brit és amerikai légierő több száz nehézbombázója bombázta a vasútállomást és környékét. Ezek szinte teljesen megsemmisültek, több más épület pedig megrongálódott. Emiatt a mai napig foghíjas az állomásépülettel szemben álló tér, az egykori Kakas Szálló helyén. Október 6-án a Szovjetunió Vörös Hadserege elfoglalta, majd megszállta a várost.

1947-ben kezdődött a magyar-csehszlovák lakosságcsere, ennek során főleg csallóközi felvidéki magyarokat telepítettek be a tótok helyére. A város 1941-ben még 52 000 főt számlált, 1949-re ez a szám 43 000-re esett vissza,

Az 1950-es megyerendezés során Békéscsabát Békés megye megyeszékhelyévé nyilvánították.

utcakép

A kibontakozó szocializmus idején a várost Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlesztették. Huszonöt év alatt a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett. A hatvanas években megkezdődött a tervszerű iparosítás, felfutott a baromfi feldolgozás és a nyomdaipar is. Ezenkívül forgácsoló szerszámgépgyár, hajtómű- és felvonógyár, konzervgyár, hűtőház létesült. Ekkor jött létre több kis üzem összevonásából a Kner Nyomda is.

A nyolcvanas évekre a város lakosságának már több mint fele az iparban dolgozott. A rendszerváltás után az ipar válságba került, sok termelőüzem bezárt, vagy csak csökkentett kapacitással dolgozott tovább, és rengetegen elveszítették az állásukat.

A város a 2000-es évekre már túljutott a mélyponton. Új beruházók érkeztek, elkészült a város bevásárlóközpontja, a Csaba Center, amely Magyarország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye 80 000 m² bruttó alapterülettel. Felújították a strandfürdőt, megépült az elkerülőút, a négysávos, gyorsforgalmi autóút Gyula felé, átadták a repülőteret és megújult a város sétálóutcája.