Vác

Vác a Dunakanyar bal partján elhelyezkedő barokk kisváros, épületei, utcái, meseszép Duna-parti korzója magával ragadják az idelátogatókat. A fővárostól nem messze lévő 1000 éves püspöki székhely az évszázadok alatt vált azzá a hangulatos és sokszínű kisvárossá, melyben ma is sétálhatunk. Gazdag egyházi műemlékei, impozáns barokk főtere, kivételes hangversenyei és páratlan múzeumai miatt méltán nevezik a kultúra városának. Tartalmas kikapcsolódást és maradandó élményt nyújt az év bármely szakában.

a város a Szentendrei-szigetre közlekedő kompról nézve
A város a Szentendrei-szigetre közlekedő kompról nézve Fotó: funiQ

Vác könnyedén megközelíthető autóval, busszal, vonattal, kerékpárral és hajóval is.

Túraajánlatok

Látnivalók

Székesegyház Vácott a XI. század óta áll székesegyház. A mai is látható templomot Migazzi Kristóf megbízásából 1761 és 1777 között építették klasszicizáló későbarokk stílusban. Az épület hazánk harmadik legnagyobb látogatható székesegyháza. Főoltárképe Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását ábrázolja.

Nagyboldogasszony székesegyház
Nagyboldogasszony székesegyház Fotó: funiQ

Városháza és a Főtér Az épület a helyi világi barokk építészet egyik legszebb példája. Homlokzatán szép, kovácsoltvas erkélyt, a város és a Migazzi család címereit láthatjuk. A Fő tér közepén található a Testvérvárosi kút Szent János szobrával. Minden évben itt állítják fel a Városi Karácsonyfát.

főtér
Főtér Fotó: funiQ

Középkori vár romjai A váci várat az egykori püspöki központ védelmére építették. A török kor végére elpusztult vár romjainak feltárása ma is tart, maradványainak egy részét a Géza király tér környékén láthatjuk. A rekonstruált ágyúteraszon áll I. Géza szobra, aki az egykori váci székesegyházat építtette.

Diadalív Hazánk egyetlen diadalíve Mária Terézia látogatásának alkalmából épült 1764-ben, Migazzi Kristóf megbízásából. A hagyomány úgy tartja, hogy Mária Terézia, mivel a kapu csak 5 hónap alatt készült el, áthajtás helyett inkább megkerülte gyalog.

diadalív
Diadalív Fotó: funiQ

Fehérek temploma A XVIII. századi, rokokó stílusú templom a domonkos szerzetesek fehér ruhájáról kapta a nevét. A templom belseje gazdagon díszített, világos, derűs színekkel festett. 1995-ben egy kriptát tártak fel a templomtorony alatt, ahol 262 koporsót találtak, amelyekből a közelben tekinthető meg kiállítás.

Siketek és Hallássérültek Cházár András Tanintézete A középkori eredetű épületben 1802-ben nyílt meg hazánk első siketnéma iskolája, amely azóta is működik. Alapítója Cházár András, Gömör vármegye főjegyzője volt.

Kúria A középkori épület eredetileg a káptalan székhelye volt, majd a barokk stílusban átalakított szállóként is használták. Ma itt működik a Bormúzeum, a Váci Csokizó, és a Mosolyalbum, ahol Sajdik Ferenc karikatúráit tekinthetjük meg.

Kúria
Kúria Fotó: funiQ

Váci Egyházmegyei Gyűjtemény és a Nagypréposti palota A barokk palota egykor a nagyprépost lakóhelyéül szolgált. Homlokzatát klasszicizáló elemek, mint például ión falpillérek is díszítik. Az épületben ma a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény található, ahol egy hatalmas középkori és barokk gyűjteményt tekinthetünk meg.

Irgalmasrendi Kórház és görög katolikus kápolna A barokk épületet 1785-ben Migazzi Kristóf püspök adományozta az Irgalmas Rendnek, akik azóta is működő kórházzá alakították. Egy barokk kápolna is található benne, amelynek keskeny huszártornyát a Főtérről is jól látni.

Kálvária A 1726 és 1738 között épült kálváriastációkat követve a domb teteji, bástyaszerű kápolnához jutunk, amelynek a teraszos tetején áll egy Kálvária-szoborcsoport. Emellett remek panorámában is részünk lehet innen.

Ferences templom és rendház A ferencesek által 1721 és 1761 között épített háromhajós, barokk templom a város legrégebbi temploma. Belsejének ékessége egy gazdagon díszített, emeletes, kora rokokó oltár, amely hazánk legnagyobb faoltára. A templom melletti rendházban egykor nyomda működött, ma üresen áll.

I. Géza király szobra háttérben a Szent Kereszt ferences templom
I. Géza király szobra háttérben a Szent Kereszt ferences templom Fotó: funiQ

Görög templom A templomot 1793 és 1795 között építtették az itt letelepedő délszláv kereskedőcsaládok. Egészen a II. világháborúig tartottak itt istentiszteletet, de akkor megfogyatkozott a felekezet, 1964-ben pedig a város tulajdonába került az épület. Ma időszaki kiállításokat rendeznek az épületben.

Püspöki Palota A klasszicizáló barokk palota 1768 és 1775 között épült Meissl József bécsi építész tervei alapján. Ékessége a főbejárat, a hármas ablakos díszterem, illetve a számos különleges növénynek otthont adó kert.

püspöki palota
Püspöki palota Fotó: funiQ

Piarista templom A betelepülő piarista szerzetesrend 1725 és 1745 között építtette barokk templomát. Kettős tornyát 1886-ban újraépítették. Belsejének különlegessége a velencei metszett tükörüveg főoltár. A főoltárkép Szent Annát és a gyermek Szűz Máriát ábrázolja.

Szentháromság-szobor A homokkőből készült szoborcsoportot 1750-55 között készítették a pestisjárvány megszűnése miatt érzett hálából.

szentháromság-szobor
Szentháromság-szobor Fotó: funiQ

Fegyház Az épület eredetileg a nemesifjak tanítására szolgáló Theresianum számára épült. Később itt működött a Ludovika Akadémia, 1855 óta pedig börtönként funkcionál.

emlékmű a börtön falánál
Emlékmű a börtön falánál Fotó: funiQ

Hegyes torony A torony és a városfalrészlet a középkori Vác egyetlen fennmaradt emléke. Nevét kúpos alakú tetejéről kapta.

Gombás-patak hídja A Gombás-patakon átvezető híd egyike Magyarország kevés ma is álló barokk hídjainak. 1753-1757 építették Nepomuki Szent János, a hidak védőszentjének tiszteletére. A hídon áthaladva hat szent szobrát láthatjuk.

Vörösház 1731-ben, Althann Mihály Frigyes püspök megbízásából magtárnak, illetve az alkalmazottak lakóhelyének épült. Nevét festésének köszönheti, amely nápolyi építőmesterek munkája. Jelenleg kereskedőházként és közösségi helyként működik.

Hétkápolna-templom A város déli részén lévő templomot 1711-ben kezdték építeni. Nevét a hozzá vezető úton található képoszlopokról kapta, amelyek Mária hét örömét és bánatát jelképezik. A templomban 1815 óta Mária-napon minden évben búcsút tartanak.

Honvédemlékmű Az ország első 1848-as emlékműve a kiegyezést követő évben, 1868 készült, és a szabadságharcban elesett katonáknak állít emléket.

Váci Mosolyalbum A kiállítás Sajdik Ferenc életművét mutatja be. Ő rajzolta gyerekkorunk kedves figuráit, például a Nagy ho-ho-horgászt, Pom-pomot és Gombóc Artúrt.

Modern Művészeti Gyűjtemény A kiállításon egy válogatást láthatunk a modern művészet alkotásaiból Matuska Szilvesztertől Salvador Dalíig.

Szent Mihály Altemplom A város barokk főterén a középkori Szent Mihály-templom romjai láthatóak. Ma üveggel lefedett altemplomában egy kiállítást láthatunk, amely a templom történetét mutatja be.

Váci Művészeti Gyűjtemény Az egykor vendégfogadóként működő Pannónia-házban ma színes kiállítások egész sorát láthatjuk. Megismerhetjük Hincz Gyula konstruktivista festőművész életművét, a Váczi György könyvkötészeti munkáit, az európai öntöttvas művesség remekműveit, sőt Haraszti Béla cukorépületeit is láthatjuk.

Göncöl Ház A kiállítás során ásványok, kőzetek és ősmaradványok megtekintésén keresztül ismerhetjük meg bolygónk felszínének kialakulását.

Története

Vác, a honfoglalást követően kialakult település, mely a korai püspöki székhelyek sorába tartozik. Első királyunk, Szent István kezdte meg a váci püspökség szervezését, melynek első írásos említése 1074-ből származik. A környék a kedvező természeti adottságok miatt már több évezrede folyamatosan lakott hely.

Boldog Vácz remete szobra
Boldog Vácz remete szobra Fotó: funiQ

Ma a nyelvészek legtöbbje személynévből származó helynévnek tartja a Vác nevet. A Képes Krónika szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, melyben egy Wach nevezetű remete élt, s róla nevezte el Géza a várost. Más elmélet szerint magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a "vác" szó, mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.

A város középkori magja a váci vár, a püspökvár. A mai Géza király téren, egy kiemelkedésen épült az erődítmény. I. Géza király a győzelmes csatát megelőző fogadalma beváltásaként építtette ide a Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyházat, őt abban is temették el 1077-ben. Vácot az országon belül elfoglalt központi fekvése, jelentősége miatt a hadi események mindig érintették. A tatárok pusztítása Vácot sem kímélte. 1242-es kivonulásokat követően IV. Béla alatt megkezdődött a város újjáépítése, a romokon új, gótikus székesegyházat emelt, környékét erős várfallal vette körül.

A XIV-XV. század békét, felemelkedést, virágzást hozott a város életében. Mátyás király nagybátyja, a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós, reneszánsz pompával alakította ki váci székhelyét és építette át a székesegyházat. Vác ebben a korban az ország egyik építészeti, művészeti, tudományos és társadalmi központja. Mátyás király is szívesen tartózkodott itt, és városunkban több királyi találkozót tartott. Ennek az időszaknak a török hódítás és a közel másfél százados uralom vetett véget.

1544-ben foglalta el a török Vácot, és fél évszázadig maradt a kezén. Ebben az időben fontos végvár, hiszen két világbirodalom határán feküdt, jelentős kereskedelmi utak találkozásánál. Az új rendszer kiépülését követően békés időszak kezdődött, a városban virágzott a kereskedelem, távolsági kereskedelme országos jelentőségűvé vált – itt hajtották át a Dunán a német és itáliai területre szánt marhák jelentős részét. A századfordulón kitört osztrák-török háború sok szenvedést hozott, a Dunán épült cölöphíd is elpusztult. A háborút követően 1620-ig a Királyi Magyarországhoz, majd 1684-ig ismét az Oszmán Birodalomhoz tarozott a város, de kereskedelme már nem nyerte vissza a korábbi virágzását. A város a török kiűzésének éveiben többször gazdát cserélt. Mindkét fél rendszeresen felgyújtotta, lerombolta, kifosztotta, végül a város és a vár már teljesen romokban hevert.

A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon maradtak, még két év múlva is csak 39 lakója tért vissza. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, a XVIII. század második felére alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.

utcakép
Utcakép Fotó: funiQ

A város püspökei, Althann Mihály Frigyes, Althann Károly, Eszterházy Károly és Migazzi Kristóf kiemelten sokat tettek a mai városkép kialakulásáért. A XVIII. század második felében épült a mai Székesegyház, a püspöki palota, a Hétkápolna, a ferencesek rendháza és temploma, a piaristák temploma, a Szent Rókus-kápolna, a Szentháromság-szobor, a mai városháza, a Gombás patakon átívelő barokk „Kőszentes” híd, a Vörösház, az uradalom gazdasági épülete. Fél év alatt készült el Mária Terézia királynő tiszteletére az országosan is egyedülálló műemlékünk, a Diadalív, a váci köznyelvben Kőkapu.

Az első magyar vasútvonal Pest és Vác között indult meg, 1846-ban. A Dunán gőzhajók jártak, melyek Vácon is kikötöttek. A város modernizálódott, az utcák nevet és világítást kaptak. 1848-49 az ország függetlensége érdekében indított forradalom és szabadságharc időszaka. Két nagy csatája zajlott a városban, ezekre emlékeztet az országban elsőként állított emlékoszlop a Hétkápolna közelében.

Az osztrák-magyar kiegyezést követően rövid, de intenzív fejlődést biztosító békés időszak következett a városra. Fejlődő ipar, pezsgő kulturális- és közélet, számos öntevékeny egylet, sportkör, sok társadalmi esemény, virágzó helyi sajtó jellemezte a várost. Ekkor építették ki a Mária Terézia rakpartot, a dunaparti korzót, melynek híres vaskorlátja korábban az országház előtt állt. A Dunakanyar és a Deákvárnak nevezett új városrész tervszerű parcellázása sokakat vonzott hosszabb-rövidebb tartózkodásra, letelepedésre a városba.

A XX. század elején Vác pezsgő életű, modern kisvárossá vált. A lassú, de töretlen gyarapodásnak az I. világháború vetett véget.  A két világháború között sok új gyár épült, köztük a legkorszerűbb iparvállalat, a Kodak. Számos új iskola nyitotta meg kapuit, Vác iskolavárossá lett. A fejlődést a II. világháború állította meg.  A háború utáni szocialista időszakban az államosítás következett, nagyüzemeket hoztak létre, iparvárossá fejlesztették. A felduzzadó lakosság befogadására lakótelepek épültek, az alapvető és kényszerű életmódváltásból eredően a város társadalmi élete is átalakult.

1989-ben a magyarországi rendszerváltással Vác élete újabb fordulóponthoz érkezett. A gazdasági élet átalakult, a város új lehetőségekhez jutott. Vác ma dinamikusan fejlődő kisváros, fejlett intézményhálózattal, aktív közélettel, látványosan megújuló történelmi épületekkel. Püspöki székhelyhez méltó gazdag egyházi műemlékei, elegáns barokk főtere, kivételes hangversenyei és páratlan múzeumai miatt méltán nevezik a kultúra városának. Az egyedülálló Duna parti korzó, a hangulatos kávézók, éttermek, színes programok vonzó turisztikai és idegenforgalmi célponttá teszik.