Hegykő
A Fertő tó mellett fekvő Hegykő a környező tájjal együtt az UNESCO Világörökség és a Fertő-Hanság Nemzeti Park része. A falu bővelkedik barokk emlékekben is, de a legtöbb turistát a termálfürdő vonzza.
Hegykő nevében a hegy nem magaslatra utal, valószínűleg csak egy hasonulás eredménye, ugyanis az 1262-es oklevélben, amely először említi a települést, "Villa Igku" néven szerepel. Igku (olvasd: igykű) az igy és a kő szónak az összetétele, a régi igy szavunk jelentése pedig szent. Igku tehát azt jelenti, hogy szent kő. A falu német neve is ezt a magyarázatot erősíti meg (Heiligenstein). A Hősök Kertjében található Szent Kő erről az egykor itt állott áldozati kőről emlékezik meg, amiről végül is a település a nevét kapta.
A település Fertőhomokkal és Hidegséggel együtt létrehozta a Hegykői Közös Önkormányzatot, így lényegében egy települést alkotnak. A közös önkormányzat központja Hegykő, de Fertőhomok és Hidegség önkormányzati testületének hatásköre is megmaradt.
Túraajánlatok
Látnivalók
Sá-Ra Termálfürdő Az 55°C-os, nátrium-kloridos, alkáli-hidrogénkarbonátos, fluoridos, kénes gyógyvíz jól alkalmazható mozgásszervi vagy légúti panaszokra. Számos gyógykezelés is igénybe vehető itt, például masszázs vagy iszappakolás. A fürdőnek saját kempingje van, de igény szerint panzió vagy apartman is bérelhető.
Szent Mihály-templom és a Szent Antal-szobor Az egytornyos háromhajós neoromán templom 1904-ben épült Schiller János tervei alapján. A freskókat 1956-ban festette Prokop Péter pap-festőművész. A 2004-es felújítás során a templom keleti főfala alól egy téglából épített kút került elő, a beépítés okára több magyarázat is lehetséges.
Csipkeház A Szent Mihály-templom mellett találjuk a 2015-ben nyílt Csipkeházat, amit elsősorban egy különleges höveji csipkegyűjtemény bemutatására hoztak létre. A több mint 100 éves bírói ház, amelyben a múzeum található, maga is különlegességnek számít kemencéivel és tisztaszobáival.
Nádak Útján tanösvény Az útvonalat végigjárva útba ejthetjük a Vasfüggöny Emlékhelyet, majd a főcsatorna bejáratánál álló kilátóból megcsodálhatjuk a tipikus Fertő-tájat. Visszaúton Hegykő határában találjuk a Madármegfigyelő Szabadidőparkot, ahol télen korcsolyázni is lehet.
Vasfüggöny Emlékhely A vasfüggöny az 1948-1989 közötti időszakban 356 km hosszan húzódott az ország nyugati határán. Az emlékhely az eredeti helyén mutatja be az egykori határzár három korszakát egy 40 méter hosszú szakaszon tájékoztató táblák segítségével. 2008. július 15-én avatták fel.
Horgásztó Hegykő volt kavicsbányája helyén találjuk ezt a hathektáros horgásztavat. A horgászaton túl megfigyelhetünk itt békát, fürge gyíkot, vízisiklót, sőt mocsári teknőst is, ami Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja. Ha különös szerencsénk van, vidrával is találkozhatunk.
Hősök Kertje A Kossuth Lajos és Szent Mihály utca találkozásánál lévő kis téren három szobor áll: a Szentháromság-szobor, a Szent Kő és az I. világháborús emlékmű. A Szentháromságot egy gyermektelen házaspár állíttatta, míg a Szent Kő a település múltjára, a világháborús emlékmű pedig az elesettekre emlékeztet.
Pestis-szobor A hegykői pestis szobor az ország egyik legszebb barokk pestis-emlékműve, amit az 1711-es járvány emlékére állítottak 1714-ben. A szőlőindával befuttatott oszlop tetején Madonna ül, lábánál Szent Rozália fekszik egy barlangban. Kétoldalt Szent Sebestyén és Szent Rókus szobra áll.
Szent Mihály-szobor A barokk művet 2000-ben helyezték át jelenlegi helyére, a templommal szembe. A kőemlék három részből áll: az 1697-ből származó négyszögletű alapzatból, a középső oszlopból, amit az 1742-es dátummal láttak el, és magából a szoborból, ami Szent Mihályt teljes harci öltözékben mutatja.
Piéta-szobor Egy fenyőfás kis ligetben áll a Piéta, a főút Fertőszéplak felőli végén. A 4 méter magas oszlop tetején Szűz Mária ül, ölében Jézus testét tartja, az oszlop oldalain Krisztus kínvallatásának eszközei láthatóak. A barokk kőszobor alkotója ismeretlen, csak az 1707-es állítási évet ismerjük.
Egyéb látnivalók:
A templom mögött álló „Masinaház” egy 1913-ban épült népiskola, ami a közelmúltig igen rossz állapotban volt, az összedőlés fenyegette. Az épületet 2013-ban Hegykő önkormányzata bérbe adta egy pálinkafőzdének, akik felújították, így 2015. áprilisa óta helyben készült pálinkákat kóstolhatunk itt, és a pálinkakészítés folyamatát is megfigyelhetjük a látványfőzdében.
A Petőfi Sándor utca 27. sz. ház előtt álló Szent Család-szobor 1915-ben készült. Zsirai Ágnes állíttatta férje hagyatékából.
A Petőfi Sándor utca 81. sz. ház előkertjében egy 1909-ből származó Mária-szobor áll, ami a lourdesi Máriát ábrázolja egy karcsú oszlopon. A szobor arccal a falu felé fordul, hogy védelmezze a települést minden veszélytől.
A falu határában, a Petőfi Sándor utca folytatásánál (az út ami a 85. sz. főútra visz) található az 1939-ben állított Szent György-szobor. A talapzaton olvasható felirat tanúsága szerint két fiúgyermek emeltette a szobrot szülei emlékére. Szent György maga páncélöltözetben áll, kardját két kézzel fogja, lába alatt a megölt sárkány fekszik.
A Kossuth Lajos utca 52. sz. ház előtt látható egy 1889-ben emelt kőfeszület, amelynek széles talapzatában egy Mária-szobor áll egy oszlopokkal körülvett, felül timpanonnal keretezett mélyedésben. A talapzaton álló nagyméretű kereszten a megfeszített Krisztus alakja látható. A három méter magas szobor a Hild kőfaragó műhelyben készült Sopronban.
A Kossuth Lajos utca Fertőhomok felőli végén egy 1918-ban emelt, négy méter magas kőfeszület áll. Lényegében egy I. világháborús emlékműről van szó, ugyanis a keresztet a háborúban elesett két fiuk emlékére emeltették a szülők. A feliratos talapzaton a másik feszülethez hasonlóan Szűz Mária szobra áll egy boltíves mélyedésben, felette a kiszélesedő párkányon egy nagy kőkereszt a megfeszített Krisztussal. A párkány bal oldalán Szent Lajos, a jobb oldalán Szent Kálmán szobrát láthatjuk. A kőszobor szintén a Hild kőfaragó műhelyben készült Sopronban. Körülötte díszes kovácsoltvas kerítés áll.
A község temetőjében rögtön jobbra találjuk a II. világháború áldozatainak kőtábláját. A 27 elesett hegykői lakosnak 1988-ban állítottak emléket.
Rendezvények:
Hegykő számos fesztivált rendez, többet között a Tízforrás Fesztivált júliusban illetve a Hegykői Vígasságokat és a Borok Utcáját augusztusban.
Története
Hegykő rendelkezik a Sopron megyei települések közül az egyik leggazdagabb honfoglalás előtti és középkori történeti múlttal. A Krisztus előtti III. és II. évezredben már lakott volt, valamint bronzkori és római kori településmaradványok is előkerültek. A római kori település emlékei megtekinthetőek a Soproni Múzeumnak otthont adó Fabricius-házban. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei a honfoglalás előttről származó germán temetőt is feltártak 1969-ben. A honfoglalás után a terület a Kér törzs, később a soproni vár tulajdona lett.
A falut először 1262-ben említik írásban Villa Igku (Szent-kő) néven. 1313-ban már Cives de Igku, ekkor a település a Kanizsai családhoz tartozott. 1419-ben Zum Heiligen Stein-ként, 1446-ban HEGHKW néven szerepel oklevélben.
1543-tól a Nádasdy család volt a birtokos. Miután a Wesselényi-féle összeesküvésben résztvevő Nádasdy Ferencet kivégzik, és birtokait 1671-ben elkobozzák, 1680-ban Esterházy Pál szerzi meg a területet a fertőszentmiklósi uradalommal együtt. Fertőszéplakhoz hasonlóan ezt előbb elzálogosítja Széchényi érseknek, majd 1700-ban a máriacelli bencéseknek.
Esterházy Antal 1719-ben váltotta vissza a falut, és Esterházy-tulajdon maradt 1771-ig, ekkor kerül vissza Széplak község az Esterházyakhoz, és a hegykői erdőért cserébe kapja Hegykőt gróf Széchenyi Zsigmond özvegye.
Története során a falut többször sújtotta katasztrófa: 1454-ben feldúlták, 1711-ben pestis tizedelte meg a lakosságot, 1899-ben pedig tűzvész pusztította el a falu nagy részét.
A régi templomot 1904-ben lebontották, az új római katolikus imaházat a soproni Schiller János tervei szerint építették fel neoromán stílusban, majd 1931-ben megmagasították a tornyát. 1930-ban megszűnt a rövid életű téglagyár.
A tanácsháza, a posta, az új iskolarész mind a XX. század hatvanas éveiből való. 1972 után megnyílt a termálfürdő. 1984-től Hegykő közigazgatásához tartozik Fertőhomok és Hidegség. 1987-ben kezdték építeni a faluházat tornacsarnokkal, mozival és könyvtárral, amelyet már az önkormányzat fejezett be 1990 után.