Hidegség
Hidegség egy néhány száz fős település a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén. Nevét a "Dézsma pincében" eredő forrásáról kapta. Hegykővel és Fertőhomokkal közös önkormányzatuk van 2003. január 1. óta. A közös önkormányzat központja Hegykő, de Fertőhomok és Hidegség önkormányzati testületének hatásköre is megmaradt.
A település faluházánál kultúrterem, étterem, orvosi rendelő és üzlethelyiségek is találhatóak.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent András-templom Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke a templom XII-XIII. századi rotundája a benne látható 1250 körül készült freskókkal. A templomot az évszázadok folyamán többször átalakították, kibővítették, ezek során sérültek meg a Magyarországon különösen ritkaságnak számító falfestmények.
Hidegségi kút Ha erre járunk, mindenképp kóstoljuk meg Hidegség névadó kútjának a vizét! A forrás évszázadokon át látta el ivóvízzel a község lakosságát, míg az 1970-es években el nem szennyeződött. A kutat a Millennium tiszteletére újította fel a Faluszépítő Társaság, akik emléktáblát is elhelyeztek itt.
Papkert A több mint két hektáros terület nagy része erdő, de találunk itt felújított kápolnát, játszóteret, üvegházat, tavakat, lombházat, szabadtéri színpadot. A kert különlegessége egy kővel kirakott mélyedésbe helyezett Mária-szobor, a Szűzanya barlang is. A kertben rengeteg békával találkozhatunk.
A falu közepén álló kis haranglábban egy harang található, amelyet Friedrich Seltenhofer öntött 1820-ban Sopronban. Ő volt a Seltenhofer dinasztia első tagja, ez az egyik legkorábban készült harangja az országban. A harang mind a mai napig az eredeti felfüggesztésen, kézzel szólaltatható meg.
Hidegség mezőgazdaságában mindig jelentős szerepet töltött be a nád, hasonlóképp a többi Fertő-menti településhez. A nádaratás hagyományairól emlékszik meg egy tábla a harangláb közelében, a kerékpárút mellett.
Története
A környék már a neolitikum idején is lakott terület volt, erről a falu határában előkerült leletek is tanúskodnak, de római korból származó tárgyakat is sikerült feltárniuk a régészeknek, például a Szent András-templomban található, akkor pellengérnek használt oszlopfőt. Magát a települést az írott források először 1274-ben, majd 1283-ban említették Hydegsyd formában, ugyanezen források az Osl családot nevezték meg a község birtokosaként.
A Szent András-templom legrégebbi részének, a rotundának az építészeti jellege és festményeinek sajátossága bizonyossá teszi, hogy a templom 1274-nél korábbi, egyes feltételezések szerint a körbástya már a 12. században állhatott. Híres freskóit feltehetően 1250 körül készítették, amikor a Buzád nemzetség Csák nevű tagja (IV. Béla egyik kedvelt embere) soproni várispánként Hidegségen udvarházat építtetett és birtokközpontot alakított ki. Egy elmélet szerint a római oszlopfő is ekkor került a templomba, ez volt az egyik tartópillére annak a karzatnak, amin előbb nevezett Csák főúr és családja álltak mise idején.
1358-ban a Kanizsayakhoz került a környék, majd a század végén házasság útján a Nádasdyakra szállt falu.
A település lakóinak előbb a XV. században a szomszéd földesurak háborúzásait kellett elviselniük, később a XVI. században pedig a törökök okoztak gyakori problémát. Ez vezetett a Fertőhomokihoz hasonló elhorvátosodáshoz. Az 1500-as évek elején elmenekült magyar lakosság helyére ugyanis 1532-1534 körül horvát telepesek érkeztek, akik 1537-re a falu 60%-át képezték.
1596-ban a reformáció nem kerülte el a települést, a magyarok körében olyan sokan áttértek, hogy saját evangélikus lelkésze is volt a falunak (a hagyomány szerint erre utal a templomon látható vaskakas). A 17. század első felében azonban a lakosság túlnyomó többsége visszatért a katolikus hitre. Nádasdy Ferenc 1671-es pere után a hidegségi birtokai előbb a Draskovich, majd a Széchényi családra szálltak.
1704-ben újabb horvát telepesek érkeztek, ezúttal a Szerémségből. A horvát népesség részaránya így már olyan nagy volt, hogy 1832-ig horvát volt az iskolai oktatás nyelve.
1944 novemberétől a faluban és az Ilona majorban zsidó munkaszolgálatosokat dolgoztattak, és közülük 1286 beteget agyonlőttek. A szovjet csapatok 1945. április elsején érték el a falut.
Hidegség lélekszáma a 20. század folyamán folyamatosan csökkent: 1900-ban még 554-en, 1930-ban 589-en, 1997-ben azonban már csak 303-an lakták, és az idősek aránya elérte a 40%-ot. 2007-re a falu lakossága ismét növekedésnek indult, ekkorra elérte a 340 főt, köszönhetően a Csillahegyen épült lakóparknak, és az oda beköltözőknek.