Fertő tó
Európa harmadik legnagyobb tava Ausztria és Magyarország határán helyezkedik el. A sós vizű tó felülete 315 km², mélysége átlagosan 50-60 cm. Az UNESCO világörökségi területnek nyilvánította. Közép-Európa egyik legkönnyebben felmelegedő tava.
Túraajánlatok
Fertő tó aktív térkép kerékpártúrái A Cartographia 2016-os Fertő tó aktív térképén ajánlott tíz kerékpáros túra részletes leírása képekkel.
Látnivalók
A magyarországi oldalon egyetlen strand található mindössze, a Fertő tavi vízitelep, amit Fertőrákos felől közelíthetünk meg. Az ide látogatónak lehetősége nyílik sétahajózni, kajakozni, strandröplabdázni vagy akár szörfözni. A tó ausztriai része jobban kiépített, több part menti településhez is tartozik fürdőhely.
Rendkívül gazdag állatvilágát mindkét ország oldaláról nemzeti parkok védik. Összesen 300 madárfaj figyelhető meg környékén.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
A Fertő-Hanság Nemzeti Park teljes területe 23 731 hektár, amelynek Fertő tavi része 1991-ben nyerte el a nemzeti park rangot, a tőle keletre fekvő Hanság pedig 1994 óta része a nemzeti parknak. 1994-ben az osztrák és a magyar nemzeti park területeinek összekapcsolásával létrejött hazánk első, határon átnyúló nemzeti parkja. 2001-ben az UNESCO az egész Fertő-tájat - szívében a magyar és osztrák nemzeti parkokkal, valamint a part menti településekkel - világörökségi ranggal tüntette ki. Az egykori sarródi rév helyén áll a nemzeti park igazgatóságának központja, a Kócsagvár. A központi épület nevét a helyi madárvilág egyik jellemző képviselőjéről, a nagy kócsagról kapta. Az impozáns épületegyüttesben program-, szállás- és kerékpárigénylésre is lehetőségük van a látogatóknak.
A Fertőújlak szélén elhelyezkedő hajdani határőr laktanyából kialakított Csapody István Természetiskola és Ifjúság Szálló a nemzeti parkban folyó környezeti nevelés bázishelye, de kedvelt pihenőhelye a nemzeti parkba látogató kirándulócsoportoknak is. A minősített erdei iskolai központ szálláshelyként is működik. Sarród szomszédságban található Lászlómajor, az Esterházyak egykori gazdasági központja. A mintegy 150 éves majorság udvarában régi magyar háziállatfajtákat láthatunk, mint a magyar szürke szarvasmarha, a házi bivaly, a racka juh, a tejelő cigája vagy a mangalica. A Kapuvártól 7 km-re fekvő kis településen, Öntésmajorban található a Hanság Élővilága című kiállítás. Az eredetileg gazdatiszti lakásnak készült felújított épület termei között a Hanság éjszaka aktív állatainak bemutatóterme igazi különlegessége a kiállításnak.
Neusiedler See - Seewinkel Nemzeti Park
A nemzeti park kialakításának gondolata már a két világháború között felvetődött, de csak 1963-ban jelölték ki a védett terület teljes nagyságát. Az államigazgatás mellett az Osztrák Természetvédelmi Egyesület es a WWF osztrák szervezete tevékenykedett a bővülő természetvédelmi törekvések folyamatos fejlesztésében. 1988-ban született meg az a politikai döntés, amely több mint 1000 földtulajdonos és a környékbeli lakosság közreműködésével egy, a határon átnyúló nemzeti park létrehozását tervezte. Végül 1993-ban jött létre a nemzeti park, amely nem csak Ausztria első határokon átnyúló nemzeti parkja, hanem az első, amit a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) is elismert. A park területe körülbelül 9700 hektár, ennek 50%-a természeti zóna, azaz ide látogatók nem léphetnek be. A Fertőzug a fajok sokszínűsége és a vándormadarak pihenőhelyeként betöltött szerepe miatt Európa egyik legjelentősebb madárvédelmi területének számít. A Neusiedler See Seewinkel Nemzeti Park Információs Központja Illmitz északi határában található. Az akadálymentesített épület a látogatók széleskörű tájékoztatása mellett a nemzeti park látogatható zónájába szervezett programok indulási pontjaként is működik. Az 1300 m² alapterületű épület rendezvényeknek is rendszeresen otthont ad. Az udvarán álló 12 méter magas toronyból kiváló kilátás nyílik a környező védett területekre és a Kisalföldre. Egy közel 2000 darabos könyvtár is a látogatók rendelkezésre áll, amely átfogó tájékoztatást nyújt a nemzeti parkot érintő különböző témákról.
Története
A körülbelül 20 ezer éve kialakult tó partján az újkőkor óta élnek emberek. A történelem során többször is kiszáradt, a római korban Galerius császár parancsára emberi beavatkozás miatt, de 1866-ban természetes okok folytán három évre eltűnt.