A Gellért-hegy felfedezése

Start és cél: Szent Gellért tér

Megközelítés:

autó: parkolás a környező utcákban

tömegközlekedés: M4-es metró; 19-es, 41-es, 47-es, 47/B, 48-as, 49-es, 56-os, 56/A villamos; 7-es, 133E busz

A Gellért-hegyet szinte mindenhonnan látni a városból, mégis, ritkán jut eszünkbe, hogy kirándulásunk célpontjául válasszuk. Pedig hihetetlen panoráma tárul elénk szinte bármelyik pontjáról, ráadásul számtalan felfedezni való érdekesség, látnivaló vár minket Budapest legismertebb szikláján.

A mai Szent Gellért tér helyén kicsit több mint 100 éve még a gyógyiszapjáról híres Sáros fürdő működött, és a Gellért-hegy sziklái is a Dunáig értek. A Szabadság-híd építésekor (akkor még Ferenc József híd) kezdték rendbe tenni a teret, és ekkoriban épült a Gellért fürdő is. A város első luxusszállodája olyan népszerű volt az európai arisztokrácia körében, hogy a sok gazdag, repülővel érkező vendégnek külön hidroplán-kikötőt építettek a Dunán. Ennek az emléktábláját láthatjuk a rakparton, a híd mellett.

Szent Gellért tér Buda egyik legszebb, látnivalókban gazdag tere a XI. kerületi Szent Gellért tér. A Szent Gellért püspök nevét viselő tér jelentős tömegközlekedési pont, alatta hőforrásokat találunk, amelyekből a Gellért Szálló fürdőjét látják el gyógyvízzel.

A Kelenhegyi úttal párhuzamosan futó úton indulunk fel a hegyre. Az első keresztezősnél azonban rögtön tegyünk is egy kitérőt jobbra, a Szent Iván-barlangban található, teljes nevén Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom miatt. A különleges helyen kialakított templom ötletét a Lourdes-i barlang ihlette. Bár az ötlet már 1924-ben felvetődött, az építési munkálatok csak később, 1931-re fejeződtek be, a bővítések pedig a későbbi években is folytatódtak. A pálos rend számára épült sziklatemplom ma két részből áll: a felső része az ősi, természetes úton keletkezett Szent Iván-barlang, az alsó pedig mesterségesen kialakított sziklaüregek rendszere, amely a hegy belsejében helyezkedik el. A hegy alatti természetes hőforrások egész évben kellemes, húsz fok körüli hőmérsékletet biztosítanak a templomnak. 1950-ben eltörölték a szerzetesrendeket Magyarországon, ezért a pálos rend csak 1990-ben kaphatta vissza a templomot. 2001-ben állították fel a bejárat előtt Kő Pál szobrász művét, a Szent István király szobrot, amely a lova mellett álló államalapítót formázza meg, kezében egy román kori templom modelljét tartva. A különleges templom vasárnap kivételével minden nap szabadon látogatható.

Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom A Gellért-hegy oldalában, a Szent Iván-barlangban kialakított sziklatemplomhoz több vallási és történelmi esemény is fűződik. A templomot a pálosok számára építették, akik itt őrzik ereklyéjüket, Szent Pál egy csontját is. A templom bejáratánál áll az államalapító Szent István király szobra áll.

Visszatérve az elágazáshoz, elindulunk felfelé egy lépcsőn: ez már a Gellért-hegy természetvédelmi területe, ami a Duna-Ipoly Nemzeti Park gondozásában áll. A Dunára néző meredek hegyoldal szerencsére még őrzi természetességét. A sok kis leágazó sétány között vezet a budai turistaút zöld sáv jelzése, ha ezt követjük, majd a tetőre vezető zöld háromszög jelzést, egész biztosan eljutunk a Szabadság-szoborhoz. Addig azonban rengeteg leágazás, kitérő és kilátópont színesíti az utat, szerencsére ezek sikeresen ellensúlyozzák a sok lépcsőzést felfelé.

Érdemes néha letérni a "főútról", hiszen kiépített kilátók sora és sok-sok pad várja a világörökség részévé vált panorámában gyönyörködőket. Eleinte a gyógyfürdő épületét láthatjuk felülnézetből, majd a Szabadság híd díszes pillérei kerülnek közel hozzánk, kicsit feljebb pedig elénk tárul a szemközti, pesti Duna-part az egykori Fővámházzal (ma a Budapesti Corvinus Egyetem épülete), a Nagycsarnokkal és a Bálnával - hogy csak a legnagyobb épületeket említsük. Még néhány lécsővel feljebb jutva a hegyen már Buda tőlünk délre eső részeire is rálátunk.

Már majdnem felérünk a hegytetőre, amikor elágazik az út, és a zöld jelzés jobbra, a hegy oldalában az északi, Tabán felőli oldalába vezet el. Most nem erre megyünk, viszont ha megkerültük a hegyet, visszafelé majd ide csatlakozunk be a lefelé úton. Továbbmegyünk a felfelé vezető lépcsőn, és már ki-kitűnik a fák közül Budapest egyik legismertebb szimbóluma, a kalandos történetű Szabadság-szobor nőalakja. 1945-ben, nem sokkal azután, hogy Budapest ostroma véget ért, kapott megbízást Kisfaludi Strobl Zsigmond a "Felszabadulási emlékmű" megalkotására, amely két év múlva készült el. Ma Szabadság-szoborként ismerjük a pálmaágat tartó női alakot, de az évtizedek alatt nem csak a neve, hanem a szoborkompozíció is sokat változott. Az egész belvárosból jól látható, 40 méteres szobor bal oldalán egy fáklyás alak kapott helyet, a jobb oldalán pedig a sárkány és legyőzője néven is ismert szobor áll – a sárkány a fasizmust jelképezi. 1989-ben, a rendszerváltás után a korábbi kompozíciót jelentősen átalakították. A szoborcsoport mögötti szovjet katonát ábrázoló három méteres kőszobrot, illetve egy másik, a Szabadság-szobor előterében álló, kezében gépfegyvert tartó szovjet katona hat méter magas szobrát 1992-ben végleg eltávolították eredeti helyéről (a Memento Parkban látható). A Szabadság-szobor tehát maradt a helyén, és Budapest egyik legfontosabb szimbóluma lett.

Most valószínűleg a város azon pontján állunk, ahonnan a legtöbb fénykép készül - nem véletlenül, hiszen lenyűgöző a panoráma egész Budapestre. Innen már a Budai vár felé is ellátunk, a pesti háztetők végtelen sora és a dél-budai területek mellett.

Szabadság-szobor A Gellért-hegyi monumentális Szabadság-szobor magasan a Citadella fölé emelkedik, a belváros szinte minden pontjáról jól látható. A szoborcsoport a szovjet katonák tiszteletére épült, a rendszerváltás után viszont nagyobb változtatásokon esett át. Mára a főváros egyik legfontosabb jelképévé vált.

A szobor mögött hatalmas, tömör erődítmény áll, a Citadella. Szép hangzású neve ellenére háborús és elrettentési céllal épült 1854-ben, de már akkor is korszerűtlennek bizonyult. 1848-49 után az elnyomás jelképe lett, de - ahogy később a Szabadság-szobor is - mára turisztikai attrakcióvá szelídült. Talán az egész városban ennek az épületnek az átalakítására született a legtöbb ötlet és terv az elmúlt évszázadokban.

Citadella A Gellért-hegy tetejének beépítése már évezredekkel ezelőtt megkezdődött: ennek utolsó állomása az 1854-ben felépült Citadella. Az erődjellegű épület sokáig az elnyomás jelképe volt, de az 1950-es évektől kedvelt turistacélponttá vált.

Az erődítmény északi fala mentén, a Citadella sétányon elsétálva elhaladunk a nem éppen odaillő színes bódék előtt, és mielőtt elérnénk a turistabuszok parkolóját, jobb kéz felől találunk egy kiépített kilátópontot. Ha lehet még fokozni a kilátást, akkor ez pontosan az a pont! Rálátunk a teljes Budai Várra, háttérben a Hármashatárhegy magasodik, miközben a Lánchíd és a Margit híd tükröződik a Dunán, közöttük a Parlamenttel.

Ha kigyönyörködtük magunkat, induljunk tovább a parkolón át a Szirtes útra. Nemsokára meglátjuk a Vuk játszóteret, ha gyerekekkel vagyunk, érdemes ide bemenni, hiszen a jól ismert rajzfilmfigurák köszönnek vissza. Az út jobb oldalán haladunk tovább, egy elágazástól már a Sánc utcán haladunk tovább, a következő saroknál pedig kiérünk egy hatalmas, zöld parkba: Budapest legnagyobb víztároló medencéje felett állunk. A Gruber József víztároló két legnagyobb medencéje egyenként 40 000 köbméter tárolási kapacitással rendelkezik, a medencék födémszerkezetét kétszer 106 pillér tartja, amelyek lenti és fenti végén is tölcsérszerűen kiszélesednek. Néha, nyílt napokon be lehet menni ebbe a lenyűgöző víztározóba, ilyenkor leeresztik a vizet. Most viszont a tetején sétálunk, ahol először nézzük meg a Filozófusok kertjét. A szoborcsoport az egymás iránti toleranciát és a békés egymás mellett élést szimbolizálja, a világvallások jelentős alakjait és vezetőit ábrázolja. Kicsit odébb, a park szélén láthatjuk a Kilátókő-szobrot, azaz Buda királyfi és Pest kisasszony szobrát, amely Budapest két városrészének egyesítését szimbolizálja. Nevéhez méltóan természetesen remek a kilátás innen, ezen a tisztáson nagyjából egy magasságban vagyunk a szemközti Budavári Palotával, így olyan, mintha csak egy karnyújtásnyira lenne.

A szobor melletti lépcsőn indulunk tovább, követve a zöld sáv turistajelzést. Egy darabig a Hegyalja úttal párhuzamosan megyünk a hegy északi oldalában, amíg meg nem pillantjuk Szent Gellért szobrát. A legenda szerint a kereszténységet hirdető püspököt egy hordóba zárva innen lökték a mélybe a Vata-féle pogánylázadás résztvevői 1046-ban. A félköríves árkád előtt álló hatalmas, 11 méter magas szobor egyenesen az Erzsébet hídra néz, ahová akár le is sétálhatnánk a szobortól, útba ejtve a csak nyáron működő vízesést is.

Szent Gellért-szobor A Gellért-hegy északi oldalán, az Erzsébet híddal szemben kapott helyet Szent Gellért püspök szobra, amelyhez a Nagy vízesés mellett vezető lépcsősoron juthatunk fel. A monumentális szobor, az alatta kialakított mesterséges vízesés és a parkosított környezet csodálatos látványt nyújt a hídról nézve.

Most azonban továbbsétálunk a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. Egy kis emelkedő után balra fordulunk, és az alsó, keskenyebb sétányt válasszuk. A hangulatos úton egyik oldalunkon a pesti látkép kísér minket, míg a másikon kézzelfogható közelségbe kerül a meredek sziklafal. Itt is követhetjük a zöld sáv jelzést, ami a hegy keleti oldalán vezet végig.

Elérkezünk a Szabadság-szobor alatti részhez, ahonnan már ismerős lehet az út. Innen választhatjuk a már ismert utat a kilátópontokkal, vagy kipróbálhatunk más útvonalakat az errefelé sűrűn kanyargó utak közül. Ha lefelé haladunk, nem tévedhetünk el, hiszen így vagy úgy, de visszajutunk kiindulópontunkhoz, a Szent Gellért térre.