Budapesti Libegő
Láblógázás a fák felett és gyönyörű kilátás vár ránk Budapest egyik különleges közlekedési eszközén, a Libegőn. A Zugligetet a János-heggyel összekötő első magyar drótkötélpályás felvonót egész évben használhatjuk, csak az időjárás szólhat közbe!
A zugligeti végállomás akár busszal közvetlenül is megközelíthető, míg hegyállomása a János-hegyet a Normafával összekötő úton található, a Normafától egy kényelmes sétányira. Felső szakasza a János-hegy lejtőjének fái fölött halad, alsó szakaszán a zugligeti villanegyed utcái és kertjei fölött „libegünk” el.
A Libegő két végállomásának szintkülönbsége 262 méter, a drótkötélpálya 1040 méter hosszú, amit a felvonók kb. 4 km/óra sebességgel mintegy 12 perc alatt tesznek meg. A kötélpálya folyamatosan halad, de az alacsony haladási sebesség (még a budapesti mozgólépcsők sebességénél is lassabb) miatt nem kell aggódnunk amiatt, hogy az idősebbek és a gyermekek számára problémát jelenthet a fel- és leszállás.
A Libegő 1970-es átadása után még hét évig rendszeres villamosjárat működött a Széll Kálmán térről Zugligetbe, a végállomás egykor gyönyörű épületének romja ma is látható a Zugligeti út 58-60-as szám alatt, nem messze a Libegőtől. A népszerű villamosjárat emlékeként néhány, büfévé átalakított 58-as villamost láthatunk a Zugligeti kemping bejáratánál.
A fenti, János-hegyi állomásnál büfé is üzemel, hiszen ide máshonnan is érkeznek turisták. 1994-ig egészen idáig busszal is el lehetett jutni, azóta csak gyalog vagy kerékpárral lehet a Normafától idáig eljutni. A végállomással szemben egy szépen felújított játszótér várja a kicsiket, és innen mászhatunk fel Budapest legmagasabb pontjára, az Erzsébet-kilátóhoz is.
Lentről felfelé haladva a Libegő a Zugligeti-katlanból indul, később a Tündér-szikla, a Hunyad-orom és a lábánál lévő Szószék-szikla kíséri utunkat. Ha lefelé utazunk, gyönyörködhetünk a budapesti panorámában, remek a kilátás a Hármashatár-hegy vonulatára és a Pilis csúcsaira, tiszta időben látszanak a Pest szélén elterülő szántóföldek, a Gödöllői-dombság és a váci Naszály-hegy is.
A függőpálya alatt gyalogösvény kígyózik, itt rendezik meg minden tavasszal az „Előzd meg a Libegőt” futóversenyt, ahol a jelentkezők a meredek hegyoldalon futnak, kapaszkodnak fel a felső végállomásig.
Nyitvatartás:
- A nyitvatartás havonta változik, az alábbi linken megtekinthető az adott hónapra érvényes szolgáltatási rend: http://www.bkv.hu/hu/menetrend_libego/libego_menetrend
- Karbantartás miatt a Libegő zárva tart minden páros héten hétfőn, kivéve ha ünnep- vagy munkaszüneti napra esik. Rossz idő esetén a nyitvatartás napközben is változhat, érdemes ilyenkor telefonon információt kérni.
Elérhetőség:
- Cím: 1122 Budapest XII. kerület, Zugligeti út 97. (zugligeti végállomás)
- Tel.: +36 1 391 0352, +36 1 394 3764 (csak nyitvatartási időben!)
- E-mail: bkv@bkv.hu
- Web: www.bkv.hu
Története
A Libegő ötletgazdája ifj. Hantos István mérnök volt, 1933-ban tervére megkapta az előmunkálati engedélyt, de csak az előkészületek történtek meg. Az 1940-es évek elején a Fővárosi Villamos Vasút Vállalat felkarolta az elképzelést, és új terveket készíttetett, de a II. világháború megakadályozta a kivitelezést.
1945 tavaszán egy egész drótkötélpálya-hálózat koncepciója keretében merült fel újra az ötlet. Elsőként az Óbuda széléről a Hármashatár-hegyre vezető kötélpályát akarták megépíteni, de építkezésre akkor sem került sor.
1967-ben állt be a régóta várt fordulat, ugyanis a XII. Kerületi Tanács határozatot hozott, hogy 1968-ban el kell kezdeni a függővasút kivitelezését. A minisztérium támogatta a beruházást, a szakmai alapokat pedig az Út-, Vasúttervező Vállalat (UVATERV) biztosította.
Az építkezés 1969. március 24-én kezdődött meg. A munkálatokat Pataki László irányította (ő lett az első üzemvezetője is a kötélpályának), az építkezés fővállalkozója pedig az Országos Bányagépgyártó Vállalat lett.
A meredek terepen komoly nehézséget okozott a tartóoszlopok szállítása és lehelyezése. A helyszínre szállított összeszerelt oszlopokat „szánkókra" helyezték, azokon csörlőzték le majdani helyükre, majd állították fel az előre elkészített betonalapokra, amelyek anyagát egy ideiglenes kötélpálya szállította. A kötélpálya nyomvonalán két épületet is le kellett bontani. A pálya két állomását a Pestmegyei Közúti Építők Vállalata építette.
A drótkötélpályás felvonót eleinte szakmai körökben „jánoshegyi kötélpálya" illetve „zugligeti kötélpálya" néven emlegették. A kerületi önkormányzat pályázatot írt ki az elnevezésre, amelyre több tízezer javaslat érkezett. Végül a zsűri a javaslatok között nem szereplő Libegő nevet adta a függővasútnak, a hivatalos név pedig a „Jánoshegyi Légpálya" lett.
Az eredeti drótkötelet többször is meg kellett megrövidíteni a természetes nyúlás miatt, de ez a kábelvasutak gyakorlatában normálisnak tekinthető. Magát a drótkötelet is többször cserélték már.
A első magyar függővasút eddigi történetében szerencsére nem szerepel baleset, és abszolút sikeres beruházásnak bizonyult, első 10 évében több mint 4 millió utast szállított. Kezdetben ugyan problémát jelentett a szemetelés a pálya alatti kertekbe, vagy az utazók lábának elkapása, de idővel megszűntek ezek is.
A nagy forgalom miatt felmerült egy vendéglő építésének ötlete a felső végállomásnál, ami az egykor itt álló, rendkívül népszerű Jánoshegyi vendéglő példáját követte volna. Az 1880-ban épült egykori erdészházból lett étterem fénykorában 800 férőhelyes volt, hatalmas terasszal és gyönyörű panorámával csábítva ide a hírességeket, turistákat vagy akár síelőket. Az épület sajnos a II. világháború alatt elpusztult, a helyén ma a Libegő felső állomása található, amelyben büfé üzemel.
Túraajánlatok
Könnyű túra budai kilátók nyomában A gyalogtúra útvonala a Normafa és Hűvösvölgy között a Budai-hegység kilátóit és jellegzetes kilátópontjait köti össze egy alig 8 km-es távon. A kezdő túrázóknak, kisgyerekes családoknak is könnyen teljesíthető, szép útvonalú kirándulásra bármely évszakban lehet vállalkozni.