Városi bringatúra - A Parlamenttől a Vásárcsarnokig

Ezt az akár két óra alatt is bejárható útvonalat elsősorban azoknak ajánljuk, akik szeretnék felfedezni a szűkebb belváros ikonikus látnivalóit, de nincs rá egy egész napjuk.

Megállóink, bár egymáshoz közel helyezkednek el, mégis széles palettáját mutatják be Budapest történelmi és kulturális értékeinek: megnézzük a törvényhozás épületét, vallási központokat és egy helyiek és turisták által is régóta kedvelt piacra is ellátogatunk. Egy város igazi arcát, történelmét, illatait, jellegzetességeit igazán csak gyalogosan vagy biciklivel lehet felfedezni, amikor mi magunk is a városi forgatag részesévé válunk.

Ha éppen nincs nálunk a saját bringánk, szerencsére a MOL Bubikkal is könnyen végigtekerhetjük ezt a túrát, hiszen mindegyik megállónál találunk dokkolót, ahol a nevezetességek megtekintése után újra bringára szállhatunk.

Túránkat a Szalay utca és a Kossuth tér sarkán lévő Bubi-tárolótól kezdjük. Első megállónk a Parlament, amely kívülről is impozáns látványt nyújt, de vezetett séta keretében a Látogatóközponton keresztül belülről is megcsodálható.

Parlament (Országház) A Duna partján álló Parlamentet Steindl Imre tervezte, 1885 és 1904 között épült meg. Az épület historizáló stílusú, ötvözi a gótika, a reneszánsz és a barokk stílusjegyeit. A korabeli politikát tükrözi, hogy külön terme van az alsó és a felső táblának. A 691 helyiségből álló építmény hossza 268 m.

Miután körbejártuk a nemzet főterét, megcsodáltuk a Világörökség részét képező Parlamentet, és esetleg beugrottunk még a Néprajzi Múzeumba, bicajra pattanunk, és elindulunk felfedezni Pest belvárosát.

Az ország leghíresebb épülete után a keresztény Budapest legfontosabb épületéhez indulunk. Az Alkotmány utcán kényelmes kerékpársávon tekerhetünk végig, majd elérve a Bajcsy-Zsilinszky utat, választhatjuk az elválasztott gyalog- és kerékpárutat vagy a felfestett kerékpárnyomnak köszönhetően a főutat is. Kerékpárunkat az Arany János utcai tárolónál tegyük le, és innen sétáljunk a Bazilikához.

Az imént megismert Parlament és az előttünk álló Bazilika egykor vetélytársak voltak, hogy melyikük lesz Budapest jelképe, de ma már szerencsére nem kell döntenünk: több impozáns épület is elfér egy nagyvárosban. Mindkét épület 96 méter magas, ami a Honfoglalás dátumára utal (896), és csak azért számít a Parlament az ország második legmagasabb épületének, míg a Bazilika a harmadiknak, mert az előbbi hamarabb készült el. A cikkre kattintva megismerhetjük a Bazilika több mint fél évszázados építkezésének történetét.

Szent István-bazilika, Budapest 54 év alatt épült meg három főépítész vezetése alatt, de végül a város egyik legfőbb látványossága lett. A Szent István-bazilika az ország harmadik legmagasabb épülete, gyönyörű körpanorámát biztosítva kilátójából. Itt őrzik a Szent Jobbot, de a bazilika éppúgy színtere kulturális eseményeknek is.

Ha beteltünk a monumentális épület látványával, sőt, esetleg fel is mentünk a körpanorámás kilátóba, már láthattuk a következő állomásunk kupolás tornyait kiemelkedni a házak közül.

Ez a főváros másik fontos vallási épülete, Európa legnagyobb zsinagógája. Az Erzsébet tér sarkán lévő tárolóig sétáljunk el, és itt újra nyeregbe pattanva még egy kicsit haladjunk tovább az elválasztott kerékpárút folytatásán, majd térjünk rá a Károly körúton lévő kerékpársávra. Innen befordulunk a Dohány utcába, majd elhaladva a zsinagóga előtt a következő utcán (Síp utca) pedig balra kanyarodva eljutunk a következő dokkolóhoz, ahonnan aztán kényelmesen felderíthetjük a zsinagóga környékét.

Dohány utcai zsinagóga Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb zsinagógája. A keleties hangulatú, romantikus-neomór stílusú zsinagóga 1859-re készült el Ludwig Förster tervei alapján. Belsejében 3000 férőhely található. Kertjében látható az Emlékfa, a mellette épült Hősök Templomában található a Zsidó Múzeum.

Ha időnk engedi, érdemes bemenni a Zsidó Múzeumba is, ami a zsinagóga főbejárata mellett található. Lehetőségünk van idegenvezetést is kérni, így egész biztosan sok-sok érdekes információval gazdagabban jövünk ki.

Visszasétálunk a kerékpárokhoz a Síp és a Wesselényi utca sarkához, és ha nem veszünk bele a romkocsmák kavalkádjába (még), akkor a Wesselényi utcán haladva ismét térjünk rá a Károly, majd a Múzeum körútra. Bubi-dokkolót a körútra merőleges Bródy Sándor utca elején találunk, ahonnan már láthatjuk is a magyar történelem és identitás egyik szimbolikus helyszínét. Hogy milyen szerepe volt az épületnek az 1848-49-es forradalomban, az cikkünkre kattintva kiderül!

Magyar Nemzeti Múzeum A múzeumot Széchényi Ferenc alapította 1802-ben, amikor hatalmas gyűjteményét az államnak adományozta. A klasszicista épület terveit Pollack Mihály készítette, 1847-re készült el. Nem sokkal utána már nemzeti szimbólummá vált, mivel itt tartott beszédet 1848. március 15-én Petőfi Sándor.

A magyar klasszicizmus kiemelkedő épületét körülvevő Múzeumkert kedvelt találkozóhely, a szobrokkal és fákkal tarkított kertben érdemes sétálni egyet, mielőtt továbbindulunk.

Ismét felszedünk egy kerékpárt a dokkolóból, a túra utolsó szakasza következik. A kiskörúti kerékpársávon haladunk tovább, elhagyjuk a Kálvin teret (innen Vámház körút), majd a Fővám térre érve a játszótér mellett hagyjuk a Bubit.

Innen szép rálátás nyílik a Nagycsarnok Zsolnay-cserepes, vidám épületére, ami 1897 óta működik folyamatosan, és azóta is a város legnagyobb piaca. Itt aztán igazi ízelítőt kapunk a magyar piaci hangulatból, és bár az árusoknak már szabad kiabálva hirdetni a portékát, a nagy zsongás, nyüzsgés garantált. Helyiek és turisták régóta kedvenc helye a Vásárcsarnok, mivel itt közvetlenül a termelőktől lehet vásárolni zöldséget, gyümölcsöt vagy akár pálinkát. A vásárlás után pedig megkóstolhatjuk a helyi különlegességeket, hogy mást ne említsünk, itt bármikor ehetünk egy jól megérdemelt lángost!

Központi Vásárcsarnok (Nagycsarnok) A Pecz Samu-tervezte, Zsolnay-cserepekkel díszített épület 1897-ben nyitotta meg kapuit. A csarnokba lépve mintha egy másik világba csöppentünk volna: amellett, hogy megkóstolhatjuk a legfinomabb magyar terményeket, talán minket is magával ragad az évszázados magyar piaci kultúra hangulata.