Szent István-bazilika, Budapest

96 méteres magasságával az ország harmadik legmagasabb épülete, bár mondhatnánk azt is, hogy holtversenyben második. A ma Bazilikaként ismert épület ötlete már 1805-ben felmerült, végül csak 1905-re vált valósággá. A közte eltelt száz évben a város rohamosan fejlődött, míg a Bazilika egyre csak épült. Lehet, hogy nap mint nap elmegyünk előtte, és nem is sejtjük, hogy mennyi mindent nem tudunk az ország egyik legismertebb épületéről.

Szent István-bazilika

Képzeljük el a mai Szent István teret, ahol egy hatalmas, kétezer férőhelyes amfiteátrum áll, amelyben az ókori állatviadalok mintájára oroszlánok, farkasok, medvék és kutyák marcangolják egymást. Az 1780-90-es években pont egy ilyen intézmény állt itt, amit a német Hetztheater után magyarul Heccszínháznak neveztek. A sajátos pesti bikaviadalnak is nevezett "hecc" rövid működése alatt óriási népszerűségnek örvendett, de ellenzői is sokan voltak, így Pest város tanácsa a századfordulóra megszüntette a polgári szórakozás nem túl humánus formáját.

a bécsi Hetztheaterhez hasonló építmény állt a mai Bazilika helyén
A bécsi Hetztheaterhez hasonló építmény állt a mai Bazilika helyén Fotó: Wikimédia Commons CC0

Megszületik a templom ötlete

A XVIII. században Pest lakossága rohamosan növekedni kezdett, gombamód szaporodtak az új lakóházak a városfal mindkét oldalán, így szükségessé vált a tudatos várostervezés. Az 1800-as évek elejére a városrendezési terv már számolt egy nagy templom építésével, ezért nem is parcellázták fel az akkori Lipót teret. A heccszínház lebontása után még évekig raktárak, műhelyek, kocsiszín, sőt, pálinkafőzde is működött a téren egészen addig, amíg Zitterbarth János, Lipótváros egyik gazdag polgára egy kis templomot nem építtetett ide. A kis méretű, ideiglenes templom korabeli vélemények szerint idomtalan, falusias jellegű épület volt, amelyet rossz állapota miatt 1848-ban be is kellett zárni. A szabadságharcban a templom teteje leégett, de falai még egészen 1867-ig álltak.

a Zitterbarth-féle Szent Lipót-kápolna az 1810-es években (Forrás: Történelmi Képcsarnok)
A Zitterbarth-féle Szent Lipót-kápolna az 1810-es években (Forrás: Történelmi Képcsarnok)

A még új városrésznek számító Lipótváros plébániájának hívei már 1805-ben elkezdtek adakozni egy új templom építésére, amit évtizedeken át ígérgettek a városvezetők. Az 1820-as években több terv is készült, végül 1845-ben a város felkérte Hild Józsefet a tervek elkészítésére. Az adakozás közben megszakításokkal, de folyamatosan tartott, a tervek is elkészültek, de közbeszólt az 1848-49-es forradalom, így minden építkezés leállt.

1851-1905: A fél évszázados építkezés

A bazilika alapkövét végül 1851. október 4-én tették le, és Hild József új terve alapján kezdtek hozzá az építkezésnek. A következő másfél évtizedben többszöri (pénzhiány miatti) leállással és sok tervváltozattal épült a templom; a legtöbbször a kupola alakja, mérete és magassága változott.

1861-re az épülő bazilika délkeleti tornyában egy ideiglenes sekrestyét rendeztek be, így kialakult egy néhány száz főt befogadni képes ideiglenes templom.

Hild József haláláig, 1867-ig vezette az építkezést, amit ezután Ybl Miklós vett át. Ybl, amikor gondosan felmérte az eddigi építkezést, hibákat és repedéseket észlelt a kupolánál. Azonban hiába jelezte ezt, a kiküldött szakbizottság nem találta veszélyesnek azokat. A kisebb kupolára tervezett szerkezet és a feltehetően rossz építőanyagok azonban Ybl-t igazolták, és 1868 januárjában a kupola beomlott. Ez újabb évekre leállította az építkezést, amit ismét új tervekkel, változtatásokkal kezdtek újra 1874-ben, de még mindig Ybl Miklós vezetésével.

a Bazilika a Bajcsy-Zsilinszky út felől nézve az 1900-as évek elején
A Bazilika a Bajcsy-Zsilinszky út felől nézve az 1900-as évek elején Fotó: Fortepan CC-BY-SA

Ekkor már több mint 20 éve épült a Bazilika, amit a város jelképének szántak, de aminek az építése körül rengeteg probléma volt, és a pesti polgárok már gúnyolódtak is a soha el nem készülő templomon. Az sem tett jót az épület "imázsának", hogy az új városrendezési tervben emiatt nem lehetett összekötni az Andrássy utat a Lánchíddal, ráadásul 1885-ben elkezdték építeni a szintén emblematikusnak szánt épületet a Duna partján, a Parlamentet.

Ybl tehát ismét átdolgozta a terveket, hogy a templom kiérdemelje a tiszteletet, és kiemelkedjen a körülötte egyre magasabbra növő épületek közül. Az 1874-ben újraindult építkezés azonban nehézkesen haladt a következő években is a visszatérő pénzhiány miatt, ezért még arról is lemondtak, hogy a közelgő millenniumra elkészüljön.

1891-ben, amikor Ybl 76 éves korában meghalt, végül egy külsőre kész Bazilikát hagyott hátra. A kupola megépült, készen álltak a tornyok, és a homlokzat is elnyerte végső formáját. A templom belsejében is megvoltak a térfelosztások, a díszítés volt csak hátra, amely szintén óriási vitákat kavart és évekig elhúzódott. Ezeket a munkálatokat a templom harmadik építésze, Kauser József vezette.

a Bazilika belső és külső kupolája
A Bazilika belső és külső kupolája Fotó: funiQ

Az 1896-os millenniumi ünnepségek körüli lelkesedés és a megváltozott politikai viszonyok adták az utolsó lökést, hogy a templomot végül ne a Habsburgok védőszentjének, Szent Lipótnak a nevére kereszteljék, ahogy közel 50 évvel azelőtt tervezték, hanem a magyarok államalapítója, Szent István legyen a névadó.

Megnyílik a Bazilika

A Szent István-bazilikát végül - természetesen többszöri halasztás után - 1905 novemberében szentelték fel. Egy évvel később rendeztek egy zárókőletételi ceremóniát, amin Ferenc József és a teljes magyar kormány is részt vett. A két esemény között zajlott a Bazilika első nagyszabású eseménye: Rákóczi Ferenc és családja hamvainak hazahozatalakor díszes menet kísérte a koporsókat a Bazilikához, ahol ravatalt állítottak fel, és istentiszteletet tartottak a fejedelem tiszteletére.

A templom előtti Lipót teret 1909-ben nevezték át Szent István térre. Ekkortól kezdik használni a köznyelvben a bazilika kifejezést, bár ezt is hosszas vita előzte meg. A templom építészetileg ugyan nem bazilika, az elnevezés ebben az esetben az egyházi rangjára utal, de végül a Vatikán 1931-ben basilica minor rangra emelte.

a Bazilika kupolája belülről
A Bazilika kupolája belülről Fotó: funiQ

1943-ban a bazilika kriptáját biztonságos raktárnak nevezték ki, ezért a Városházáról ide menekítették a levéltári és törvényi dokumentumokat. Jó döntésnek bizonyult, a templomnak nem esett olyan komoly baja a II. világháborúban, amit ne lehetett volna restaurálni. A levéltár egészen 1988-ig itt maradt.

Az 1951-es év óriási eseményt hozott az épület történetében: hosszú hányattatás után itt helyezik el a Szent Jobbot, István király mumifikálódott jobb kézfejét. A több mint 900 éves katolikus ereklyét ugyan évtizedekig csak a páncélszekrény "láthatta", 1971-ben kinevezték a Bazilikát a Szent Jobb végleges őrzési helyének. A templom északi részét ennek megfelelően átalakították, és 1987-ben felszentelték a Szent Jobb-kápolnát: ettől fogva látogathatóvá vált az ereklye. 1989-től végleg összeért a Szent István-kultusz három fontos eleme: az első királyunkról elnevezett templomban őrzik a fennmaradt jobb kézfejét, és innen indul minden év augusztus 20-án a Szent Jobb-körmenet.

a Szent Jobb ereklyetartója a Bazilikában
A Szent Jobb ereklyetartója a Bazilikában Fotó: funiQ

Kívül-belül megújulva

A balszerencse sokáig kísértette a Bazilikát, és különösen a kupoláját: 1947-ben a kupola javítása közben kigyulladt a deszkázat, 1982-ben pedig a viharos szél az utcára sodorta a kupola lemezburkolatát. Ez világossá tette, hogy nem halasztható tovább a felújítás. 1985-ben kezdik el kidolgozni a felújítást, ami végül majd' 20 évig tartott. 2003-ban készült el a teljes rekonstrukció, ekkor nyitották meg a belső és külső kupola közti teret, ami lehetővé tette, hogy a közönség kijusson a kilátóba. Szerencsére két liftnek is maradt hely, így már nem csak a 364 lépcső megmászásával juthatunk fel a körpanorámáig.

a Bazilika panoráma kilátója
A Bazilika panoráma kilátója Fotó: funiQ

A két évtizedes felújítás során renoválták a templom értékes műtárgyait is, a mozaikokat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat. Az oldalhajók üvegablakait Róth Miksa készítette, de később sajnos megsemmisültek. Az eredetiek alapján az újraüvegezést Pituk József készítette. Az épület díszkivilágítást kapott, és felújították a Szent István teret is, ami azóta is az egyik legnépszerűbb pontja a városnak.

Szent István tér a Bazilika felől
Szent István tér a Bazilika felől Fotó: funiQ

A főhomlokzatot díszítő timpanonon Fessler Leó A magyar szentek és Szent Lipót hódolata a Madonna és a kis Jézus előtt című szoborcsoportja látható. Alatta, a párkányon a Bibliából vett krisztusi mondat: EGO SUM VIA, VERITAS ET VITA - vagyis "Én vagyok az út, az igazság, az élet" - olvasható. A torony falfülkéiben Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Gergely és Szent Jeromos, míg a kupolatamburon a négy evangélista szobra látható. A keleti oldalon, a sekrestye- és a Szent Jobb-kápolna félkörívét koronázó mellvéden a tizenkét apostol, fölöttük pedig Krisztus alakja látható.

a Bazilika tornyai és timpanonja
A Bazilika tornyai és timpanonja Fotó: funiQ
apostolok szobrai a Bazilikán
Apostolok szobrai a Bazilikán Fotó: funiQ

A belső térben számtalan szobrot, festményt, domborművet, mozaikot találunk, a kor legkiválóbb alkotóitól: Székely Bertalan, Than Mór, Benczúr Gyula, Stróbl Alajos, Fadrusz János, Feszty Árpád és Ferenczy Béni műveit fedezhetjük fel.

Szent András mozaik a Bazilikában
Szent András mozaik a Bazilikában Fotó: funiQ

Különlegessége még a Bazilikának, hogy a carrarai fehér márványból készült főoltárt Stróbl Alajos műve, Szent István szobra díszíti, gyökeresen eltérve a katolikus hagyományoktól, ezért külön pápai engedélyt kellett kérni rá.

a Bazilika főoltára
A Bazilika főoltára Fotó: funiQ

A Szent István tér felőli tornyokban összesen hat harang függ, a bal oldaliban öt, a jobb oldaliban egy. Ez utóbbi a 9250 kg-os, 252 cm alsó átmérőjű Szent István-harang, Magyarország legnagyobb harangja.

A Bazilika ma az ország harmadik legmagasabb épülete a 96 méteres magasságával (az első az esztergomi bazilika), és csak azért előzi meg az egyébként szintén 96 méter magas Parlament, mert az végül egy évvel korábban, 1904-ben készült el.

A számok is jól tükrözik az épület monumentalitását: 4147 m² nagyságú területet foglal el, hossza 86 méter, szélessége 55 méter, a tornyok magassága 80 méter, a nagykupola belső magassága 65 méter, a templombelsőben pedig több mint 8000-en férnek el.

a Bazilika a Szent István tér felől
A Bazilika a Szent István tér felől Fotó: funiQ
  • Szent István-bazilika
    Szent István-bazilika Fotó: funiQ
  • a Bazilika a Mátyás-templom tornyából nézve
    A Bazilika a Mátyás-templom tornyából nézve Fotó: funiQ
  • a Bazilika a Zrínyi utca felől
    A Bazilika a Zrínyi utca felől Fotó: funiQ
  • a bazilika egyik tornya
    A bazilika egyik tornya Fotó: funiQ
  • a Bazilika bejárata
    A Bazilika bejárata Fotó: funiQ
  • panoráma a Bazilika kupolájából
    Panoráma a Bazilika kupolájából Fotó: funiQ
  • panoráma a Bazilika kupolájából
    Panoráma a Bazilika kupolájából Fotó: funiQ
  • Szent István tér és a Zrínyi utca a Bazilika kupolájából
    Szent István tér és a Zrínyi utca a Bazilika kupolájából Fotó: funiQ
  • órák a bazilika egyik tornyán
    Órák a bazilika egyik tornyán Fotó: funiQ
  • a Szent István tér és a Zrínyi utca a Bazilika kupolájából
    A Szent István tér és a Zrínyi utca a Bazilika kupolájából Fotó: funiQ
  • Zrínyi utca a Bazilika kupolájából
    Zrínyi utca a Bazilika kupolájából Fotó: funiQ
  • a Szent István-bazilika 1895 körül (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)
    A Szent István-bazilika 1895 körül (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára) Fotó: Budapest Főváros Levéltára - Fortepan CC-BY-SA
  • a Deák tér 1904-ben, háttérben a Bazilika
    A Deák tér 1904-ben, háttérben a Bazilika Fotó: Budapest Főváros Levéltára - Fortepan CC-BY-SA
  • Utolsó simítások a Bazilikán 1893 körül (Forrás: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára)
    Utolsó simítások a Bazilikán 1893 körül (Forrás: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára) Fotó: Budapest Főváros Levéltára - Fortepan CC-BY-SA
  • a felszentelés évszáma a Bazilika falán
    A felszentelés évszáma a Bazilika falán Fotó: funiQ
  • a Bazilika kupolája belülről
    A Bazilika kupolája belülről Fotó: funiQ
  • a Bazilika külső kupolája
    A Bazilika külső kupolája Fotó: funiQ
  • Szent István-dombormű a Bazilika bejárata felett
    Szent István-dombormű a Bazilika bejárata felett Fotó: funiQ
  • a Bazilika belülről
    A Bazilika belülről Fotó: funiQ
  • a Bazilika belső tere
    A Bazilika belső tere Fotó: funiQ
  • Szent István mozaik a Bazilikában
    Szent István mozaik a Bazilikában Fotó: funiQ
  • mennyezet a Bazilika bejáratánál
    Mennyezet a Bazilika bejáratánál Fotó: funiQ
  • apostolok szobrai a Bazilikán
    Apostolok szobrai a Bazilikán Fotó: funiQ
  • a Bazilika mennyezete
    A Bazilika mennyezete Fotó: funiQ

A Kincstárban megnézhetjük a hosszadalmas építkezés tárgyi emlékeit vagy akár Erzsébet királyné saját kezű hímzését, illetve Mindszenty József bíboros teljes hagyatékát.

A Bazilikában rendszeresen tartanak ingyenes orgona koncerteket és gyakran hallhatunk kórusműveket is.

a Bazilika orgonája
A Bazilika orgonája Fotó: funiQ

Hild eredeti klasszicista épülete az építkezés több mint fél évszázada során Ybl neoreneszánsz templomává vált, a szakértők még láthatják is itt-ott a stílusváltás nyomait.

Több mint másfél évszázaddal az alapkőletétel után a Bazilika végül teljes egészében beváltotta építtetői reményét: a város szimbóluma lett. Az épület csodájára járnak a turisták, Magyarország egyik legvonzóbb idegenforgalmi és kulturális látnivalója lett, és közben betölti egyházi szerepét is.

A Szent István-bazilika látogatásához online vagy a Bazilika melletti jegypénztárban lehet jegyet vásárolni.

Nyitva tartás

Hétfő-péntek: 9.00 - 17.00-ig
Szombat: 9.00 - 13.00-ig
Vasárnap: 13.00 - 17.00-ig

A Bazilikában a különböző szertartások a nyitva tartás és a látogatás időpontját módosíthatják.

Elérhetőség

Tel.: +36 1 338 2151, +36 30 703 6599
E-mail: turizmus@basilica.hu
Web: www.bazilika.biz

Egyéb látnivalók a közelben

Gresham-palota A Széchenyi téren található épület a magyar szecesszió egyik remek alkotása és a Duna-korzó egyik látványossága. A díszes homlokzatú épületet 1904-06 között építették Quittner Zsigmond tervei alapján. Itt működött a híres Gresham Kávéház és a Pódium Kabaré. Az épület ma luxushotelnek ad otthont.

Széchenyi lánchíd Budapest első és azóta is legmeghatározóbb hídja, amelyet már gyerekkorunkban is felismertünk az azt őrző kőoroszlánokról, még ha nem is tudtuk melyik híd melyik. A William Tierney Clark által tervezett függőhíd Pest és Buda első állandó összeköttetése, mára a fejlődés és a reformkor jelképe lett.

Dohány utcai zsinagóga Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb zsinagógája. A keleties hangulatú, romantikus-neomór stílusú zsinagóga 1859-re készült el Ludwig Förster tervei alapján. Belsejében 3000 férőhely található. Kertjében látható az Emlékfa, a mellette épült Hősök Templomában található a Zsidó Múzeum.

Romkocsmák Budapesten Egyszerű a recept: végy egy lepukkant belvárosi lakóházat, felújítás helyett pingáld ki kortárs stílusban, majd zsúfold tele eklektikus berendezéssel, és voilá! A különböző szubkultúrák és alternatív irányzatok hamar belakják majd a helyet, a falakon hagyott firkáikkal pedig még egyedibbé is teszik.

Túraajánlatok