Alcsúti Arborétum, Alcsútdoboz

Az Arborétum több mint 40 hektár terjedelmű természetvédelmi terület, amely egykoron a Habsburg kastély parkja volt.

József nádor és kertésze, Tost Károly idejében rengeteg platán faj került a parkba, de az akkor még igazi ritkaságnak számító növényeket is telepítettek be. Ilyenek voltak: a tulipánfa, a vasfa, a japánakác, a vérbükk, a lepényfa, a fekete dió, stb. A nádor halála után fia, Károly Lajos főherceg örökölte a kastélyt, aki tovább csinosítgatta a kertet, és több új épületet is építtetett a parkba élete során. Miután 1905-ben a főherceg meghalt, utódai nem foglalkoztak tovább a kastéllyal, és 1920-ban már csak elhanyagolt parkként emlegetik a feljegyzések.

A mai Arborétum növényzete egy 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. Egyedülálló értéket képvisel a Csaplári erdőben található 170 éves libanoni cédrus, és az etyeki utat szegélyező, szintén József nádor korából való platánsor. 

arborétum
Arborétum Fotó: funiQ
  • arborétum főbejárata
    Arborétum főbejárata Fotó: funiQ
  • arborétum
    Arborétum Fotó: funiQ
  • arborétum
    Arborétum Fotó: funiQ
  • arborétum
    Arborétum Fotó: funiQ

Az arborétum minden évszakban más arcát mutatja, így az idelátogatóknak mindig különleges élményt nyújt egy séta a parkban. Kora tavasszal megcsodálhatjuk az országban egyedülálló 2 és fél hektáron elterülő hóvirágmezőt, amely ezeknek az apró, védett növényeknek többféle fajtáját is tartalmazza.

Hóvirág ünnep az Alcsúti Arborétumban
Hóvirág ünnep az Alcsúti Arborétumban Fotó: funiQ

Nyár közepén, Szentivánéj környékén pedig Szentjánosbogár-tánc kápráztathat el bennünket. Képzeljük csak el, milyen csodás lehet sötétben a parkban sétálni, míg a szentjánosbogarak világító tompora mutatja az utat.

Az arborétum területén láthatjuk az egykori Habsburg-kastély maradványait és annak műemléki környezetét. A klasszikus stílusú kastélyt, amely nyaralóként funkcionált, József nádor építtette 1820 és 1827 között, Pollack Mihály tervei alapján. 1867-ben József nádor fia, József Károly Lajos főherceg költözött a birtokra, aki további épületekkel bővítette a korábban is monumentális kastély-parkot. Ybl Miklós tervei alapján, 1872-ben egy hatalmas pálmaházat építtetett. 1883-ban állatkertet létesítettek a parkban, ahol Jókai Mór elmondása szerint barnamedve (medveház), saskeselyű, valamint kisebb emlősök, madarak éltek. 

Habsburg-kastély megmaradt főhomlokzata
Habsburg-kastély megmaradt főhomlokzata Fotó: funiQ
  • Habsburg-kastély megmaradt főhomlokzata
    Habsburg-kastély megmaradt főhomlokzata Fotó: funiQ
  • Habsburg-kastély megmaradt főhomlokzata
    Habsburg-kastély megmaradt főhomlokzata Fotó: funiQ
  • medveház
    Medveház Fotó: funiQ
  • medveház
    Medveház Fotó: funiQ
  • Pálmaház
    Pálmaház Fotó: funiQ
  • ezt látjuk, ha átnézünk a Habsburg-kastély előtt álló üveglapon
    Ezt látjuk, ha átnézünk a Habsburg-kastély előtt álló üveglapon Fotó: funiQ

1941-ben a parkot védetté nyilvánították. A kastély a II. világháborúig a Habsburg-család tulajdonában állt, 1945-ben azonban államosították. 1950-ben ismeretlen okból az épület leégett, ezt követően köveit széthordták, és ma már csak oszlopos bejárati főhomlokzata áll. 1952-ben a park ismét védettséget kapott, és elkezdték a rendbetételi munkálatokat, hogy megnyithasson az Alcsúti Arborétum. Az egykori Habsburg-kastély megmaradt főhomlokzatának környezetében megtalálható még a Storno Ferenc-féle neobarokk kápolna, a babaház, a kutatóház, az oroszlános-kút, a gloriette, a lourdesi-grotta és a kőhíd.

kastélykápolna
Kastélykápolna Fotó: funiQ
  • kastélykápolna
    Kastélykápolna Fotó: funiQ
  • babaház
    Babaház Fotó: funiQ
  • gloriette
    Gloriette Fotó: funiQ
  • Oroszlános kút
    Oroszlános kút Fotó: funiQ

Az alcsútdobozi arborétumban áll a Habsburg-kastély egykori klasszicista istállóépülete, a Cifraistálló is. Ezt az Etyek felé vezető út mellett, a Máriavölgyben álló régi tehénistállót Cifraistállónak is nevezték. Ez ma a Máriavölgyi Golf klub épülete.

Aktuális programok, elérhetőség: www.alcsuti-arboretum.hu