Értény
Értény neve feltételezések szerint besenyő törzsnévből keletkezett, ugyanis a település első lakosai Szent István királyhoz csatlakozó besenyő lovas katonai segédnépek voltak.
A kis zsáktelepülés a Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában, a Kánya-ér és a Jégveremi-árok találkozásánál fekszik Tolna megyében, de közel a somogyi megyehatárhoz. A település két különálló részét a Kánya-ér választja el egymástól, és egy fahíd köti össze.
Temploma révén Értény a Szent Márton tours-i püspök tiszteletére létrehozott európai kulturális útvonal része. A Via Sancti Martini egyik tematikus útvonala, a Via Sopianae Szombathelytől Pécsig számos olyan települést érint, ahol az akkori Savariában született, és később Tours-ban püspökké választott Szent Mártonhoz kapcsolódó templom vagy emlékhely található.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent Márton püspök-templom Az 1749-ben épült templom a település központjában, a Béke téren áll. A Szent Márton püspökről elnevezett templom része a Szent Márton európai kulturális útvonalnak.
Egyéb látnivalók: az egykori Kapuvár csekély maradványai, első világháborús emlékmű, második világháborús emlékmű, kőkereszt.
Szolgáltatások
Könyvtár, információs és közösségi hely A könyvkölcsönzés mellett ingyenes internet használati lehetőséget is biztosítanak a látogatók számára. Nyitva tartás: hétfő, szerda, péntek: 17:00-19:00
Története
Értényről csak a XVI. századból maradtak fenn írásos emlékek, az első ilyen adat 1513-ból való. Ekkor Héderváry Ferenc, tamási és ozorai várúr kapja Értény falut. Török Bálint 1537-ben fegyveres erővel elfoglalta Ozorát, ekkor kerülhetett Értény is Török Bálint kezére. 1543-1544-ben a vidéket egészen elfoglalta a török, az itt élők 1686-ig nyögték az igát. 1575-ben Értényben 15 ház volt.
1622-ben már az Eszterházy javak között is szerepel. A hódoltság után a területet magyarok lakják. 1701-ben Eszterházy Pál herceg megbízza Kóros Mihályt, hogy Értényt még magyarokkal telepítse be, Méhespusztával együtt. Ő aztán más falvak jövevényeivel be is telepítette.
1753-ban a falu lakosainak száma 625 fő. 1721-ben Kónyi plébánost kapott és Értényt pedig fiókegyházként hozzácsatolták. Egy 1722-ben írt jelentés szerint Érténynek temploma nincs, az istentiszteleteket az igazgató egyik szobájában végzik. Az 1729. évi egyházi jelentés szerint sárral bekent, náddal fedett fatemplom épült a falu közepén. A templomban védőszentnek Szent Márton festett képe volt elhelyezve. Az új templom 1749-ben kezdett épülni, melynek 1753-ban lett kész a szentélye.
Nagy nevezetessége volt Érténynek a gimnáziuma, a török hódoltság után a legelső Tolna megyében. A nagynevű Erdősi János értényi plébános 15oo forintos adományából létesült a deák-iskola. 1768 táján olyan hírre kapott a gimnázium, hogy nemcsak helybeliek, hanem vidéki nemes ifjak is látogatták. Azonban vétettek egy hibát: az 1500 ezüstforintos alaptőkét kiadták kamatra az iszákos szolgabírónak, így a kamat is, a tőke is elveszett. Alig 10 évi működés után megszűnt a deák-iskola.
Későbbi feljegyzések alapján Értény területe 3903 kateszteri hold, házainak száma 357, lakóinak száma 1515 fő. Működött a településen egy római katolikus népiskola és egy községi gazdasági továbbképző.
Az itt élő emberek számára mindig az állattartás, a mezőgazdasági termékek, valamint a szőlő és bor előállítása képezte megélhetésük alapját. Ehhez megfelelő feltételeket biztosítottak a kiváló minőségű termőföldek. A település jó adottságainak és az itt élő emberek szorgalmának köszönhetően gyorsan fejlődött. Jó parasztgazdaságok alakultak ki.
Az 1900-as évek elejére Értény híres, jómódú nagyközséggé vált, 1700 lakossal. A XX. század közepétől azonban a társadalmi, gazdasági változások miatt Értényből a földjüket, megélhetési forrásukat elvesztő családok gyermekei elvándoroltak. A lakosság lélekszáma 700-ra csökkent.
A település 1990-től nyerte vissza önállóságát. Az azóta eltelt évtizedekben számos infrastrukturális fejlesztés valósult meg