Zánka

A település a Balaton északi partján fekszik, a Balatonfüredi kistérségben, Balatonakali és Köveskál között.

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

Gyógynövény völgy - látogató- és oktatóközpont, kilátás Hegyestűre Fotó: Veszelovszki Zsolt, funiQ

Látnivalók

Érdemes megtekinteni a tájházat, amely a XVIII. században betelepült németek egyik első épülete volt. Népi mesterségek szerszámait, használati tárgyait, valamint népi bútorokat mutat be.

Zánka neve az 1975-ben megnyitott Úttörővárosról vált ismertté. Ez a nyaralótelep Közép-Európa legnagyobb gyermektábora volt, ma Gyermek- és Ifjúsági Centrumként működik tovább. Saját stranddal, kikötővel, sportteleppel rendelkezik.

Gyermek és Ifjúsági Centrum szabadstrandja Európa legnagyobb gyermek és ifjúsági üdülőjének strandja kellemes környezettel, ápolt pázsittal, lidós partszakasszal és rengeteg szolgáltatással rendelkezik. A strand előnye, hogy mozgáskorlátozottak is biztonságosan fürödhetnek a nekik kialakított zuhanyzó, mosdó és vízbeemelő lift segítségével.

Községi Strand A zánkai Községi Strand egyre ismertebb lett az elmúlt időben. A strand ápolt, hangulatos és rengeteg szolgáltatással és programmal látja el a nyaralókat. A gyerekek több árnyékolt játszótéren és lidós strandon játszhatnak, és a nagyobbak sem unatkozhatnak a sportpályák és az árusok mellett.

Története

A falu első írásos említése – egy végrendeletben – 1164-ből való. Környékén bronz- és rézkori leleteket találtak, a rómaiak idején is lakott volt. A török háborúk alatt közel két évszázadig szinte lakatlan. 1728-ban és 1736-ban az akkori birtokos, herceg Esterházy Pál német családokat telepített le.

A község legértékesebb épülete a református templom, amely a Balaton-felvidék legrégebbi és legjobb állapotban maradt egyházi épülete. Kívül egyenes, belül félköríves szentélymegoldása viszonylag ritka nálunk.

A XVIII. század végén már többségben voltak a faluban a protestánsok (református és evangélikus), így ők hozták rendbe a XII. századi, keletelt, román stílusú templomot, és hosszú ideig közösen használták.

A jelenlegi torony csak a XIX. század végén épült. Korábban, a XIII. század végén a Ny-i homlokzathoz már épült egy torony – ahol az ikerablakok láthatók –, melynek szélessége megegyezik a hajó szélességével. Ennek maradványa a XVIII. századi helyreállításnál a hajóval egy magasságú tető alá került. A különböző átépítések során a déli oldalon található bejáratot és az ikerablakokat is befalazták, helyreállításuk a XX. század végi régészeti kutatások után történt.