A Káli-medence kincsei: rétek, ősi templomromok, kőtengerek (27 km)

Az ábrahámhegyi vasútállomástól Révfülöpig a Balatoni Bringakörúton haladunk, majd balra letérünk a Rétsarki úton, Kővágóörs felé. Bal oldalt a szőlőben, nem messze az úttól az ecséri templomromot vehetjük szemügyre.

Ecséri templomrom Az Ecséri templomrom a Kővágóörshöz tartozó Pálköve és Révfülöp között található. A hajdani Ecsér falu román stílusú temploma valamikor a XII. században épült, a XIV-XV. században bővítették. A falu a török időkben pusztult el, a templom azóta mint szép templomrom várja a kirándulókat.

Az utca végén balra kanyarodva indulunk el Kővágóörs felé. Egy kisebb emelkedőn átjutva, szőlők között ereszkedünk le a közeli faluba.

Kővágóörs kisvárosias központjában jobbra kanyarodunk: a falu elhagyása után a Káli-medence szívén haladunk át, viszonylag sík terepen. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legvadregényesebb területe ez, a színek és a medencét körbevevő dombok sajátos hangulatúak.

Az úttól jobbra látható a kővágóörsi kőtenger, egy látványos geológiai képződmény. Köveskál felé tartva baloldalt a mocsaras, rétek övezte Kornyi-tó és a partján álló szobrok határozzák meg a látképet, amely számos madárfaj élőhelye. Az úttól jobbra rövid kitérővel az egykori Sóstókál falu mementója, egy templomrom érhető el.

Kornyi-tó, Kővágóörs Kővágóörstől északra található a Kornyi-tó, ami a Káli-medence legnagyobb tava. A karsztvizekből és csapadékból táplálkozó tó több mint száz madárfajnak nyújt fészkelőhelyet, így többek között nemes kócsagot is láthatunk itt. A tó melletti dombról 3 méter magas mészkő szobrok pásztázzák a vidéket.

Enyhén emelkedő úton érkezünk meg Köveskálra.

Itt Tapolca felé fordulunk, és továbbra is a rétek uralta medencében kerekezünk. Egy kisebb kitérővel, laza emelkedőn térünk be a környék két jellegzetes falujába, Szentbékkállára és Mindszentkállára. A látnivalók közül itt a töttöskáli templomromot, illetve a szentbékkállai homokkőtengert ejthetjük útba, majd Mindszentkálla mellett az elpusztult Kisfalud XIII. századi templomának maradványait láthatjuk.

Szentbékkállai kőtenger A Káli-medence egyik legjelentősebb geológiai értéke az a többé-kevésbé összefüggő kőhát, amelynek legnagyobb és épen maradt része a Szentbékkálla melletti kőtenger. A bizarr formájú kövek közül a legérdekesebb az ingókő, aminek legfelső sziklája könnyen megbillenthető.

Ezután visszatérünk a Tapolca felé vezető útra, ahol présházak és dombok között tekerve egy éles balkanyarral, majd a következő elágazásnál szintén balra fordulva a környék legkisebb falva, Kékkút felé vesszük utunkat. A terep innen már nem tartogat emelkedőket.

Kékkút főutcáján jobbra tartva, a tájházat érintve tartunk Salföld felé, az országutat keresztezve egy stabilizált földúton. Salföld szépen felújított parasztházaival és a nemzeti park bemutatóközpontjával ideális megállóhely a Balatonhoz való visszatérés előtt.

Salföld A Káli-medence délnyugati szélén megbúvó apró falu ma a Balaton-felvidék ékessége a sok felújított régi házzal. Itt található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik bemutatóhelye, a Salföldi Major is. A falu határában kisebb kőtengert is láthatunk, vagy elsétálhatunk a pálos kolostor romjaihoz.

Salföldöt elhagyva visszatérünk az országútra, ahol 100 méter után balra fordulva, egy rövid úton tehetünk egy kitérőt Kisörspuszta, a Káli-medence egy kultikussá vált helye felé. Egyetlen, burkolatlan utcája, fehérre meszelt kerítésfalai és a „főtéren” álló harangláb visszaidézi, milyen lehetett itt évszázadokkal ezelőtt az élet – talán ezért is vált egy hippiközösség lakóhelyévé a 80-as években. Az idillt csak a közeli homokbánya árnyékolja be. A szomszédos bányató szintén kedvelt hely, bár hivatalosan tilos itt fürdeni.

Az országútra visszatérve továbbmehetünk úticélunk, Ábrahámhegy felé, ahol legurulva a tóparthoz a vasútállomás közelében csatlakozhatunk a Balatoni Bringakörúthoz.