Békéssámson
A kis Békés megyei település az 1950-es években vált ismertté, mint a Magyar Ellenállási Mozgalom központja. Sámson – ahogy régebben nevezték – turisztikailag is színes kínálattal rendelkezik: a természetkedvelők ellátogathatnak a településsel határos, a Körös-Maros Nemzeti Park részét képező Csanádi-pusztákra, míg az épített értékek után kutatók megcsodálhatják a XVIII. századi Török-hidat vagy épp a műemlék magtárat.
Látnivalók
Sarlós Boldogasszony templom
A helyi dohánykertészek emeltették a község római katolikus templomát. Tornya csak megépítése után két évvel, 1827-ben került az épületre.
Református templom
A Frutsko Ferenc tervezte templomot 1872-ben avatták fel, de hasonlóan a katolikusokéhoz, tornya csak jóval később, 1889-ben került helyére.
I. világháborús emlékmű, 1848-49-es emlékmű és székelykapu
1926-ban avatták fel az emlékműveket a békéssámsoni ligetben, ahol a világháborúban elesettek emlékére 189 fát ültettek. Az első világháború emlékére emelt szobor Nemes Ősz György műve. Itt látható az 1848-49-es forradalom emlékműve is. A liget bejáratánál egy székelykapu áll, amelyet a millecentenáriumi évfordulóra emeltek.
Török-híd
Békéssámson egyik különlegessége a Száraz-éren átvezető, kétlyukú téglahíd. Egyes történészek szerint a török időkben építtették a hidat, mások szerint az azt követő évtizedekben.
Magtár
A műemlék gazdasági épület 1809-ben épült.
Békéssámsoni légikatasztrófa emlékműve
1963-ban a helyi cukorrépaföldbe csapódott egy német turistákkal teli gép. Mivel nemzetbiztonsági kérdésnek nyilvánították az esetet, a tragédiáról évtizedekig nem lehetett beszélni. A katasztrófa emlékművét a 45. évforduló alkalmából avatták fel.
Egyéb látnivaló: A szabadság lángját magasba emelő leány szobor, 1956-os emlékmű
Története
Egy régészeti feltárás során lovassírt találtak, mely bizonyítja, hogy a terület már az avar korban lakott volt. Ennek leleteit az Orosházi Szántó Kovács János Múzeumban őrzik.
A település nevét feltehetőleg első lakosai egyikéről kaphatta. Hosszú időn keresztül a Békés előtag nélkül, mint Sámson szerepelt az okiratokban.
A XI. században a községnek volt egy Árpád-kori temploma, ez azonban teljesen elpusztult, még a romjai sem maradtak meg. A tatárjárást követően a vidék teljesen lakatlanná vált.
Zsigmond király idejében a Hunyadi-család birtokai közé tartozott, akik aztán 1464-ben a nagylaki Jaksics családnak adományozták a területet. A török pusztítások idején, ismét elnéptelenedett a település, a vásárhelyi jobbágyok legelőként használták. 1552-ben a portyázó török csapatok elpusztították a falut.
A XVIII. század első felében Károlyi Sándor tulajdonába került a terület, amit aztán makai gazdáknak adott bérbe. 1765-ben Károlyi Antal római katolikus vallású dohánytermesztőket telepített le itt, akik 1782-ben vályogtemplomot emeltek. 1825-ben új templomot építettek, amelyhez 1827-ben fatornyot építettek.
1860-ban a falut jelenlegi helyére telepítették át, a Száraz-ér bal partjára. Ugyanebben az évben a római katolikusok önálló egyházközséggé váltak.
A község 1877-től napjainkig Békés megyéhez tartozik. 1926-ban József főherceg fia, József Ferenc főherceg is ellátogatott a faluba, ahol a ligetben felavatta az első világháborús emlékművet.
A XX. század elején a Zselénszky család birtokába került a terület. Zselénszky János sokat tett a községért, ezek közé tartozik a Békéssámsont és Tótkomlóst összekötő keskeny nyomtávú vasútvonal 1948-ban, melyet 1970-ben számoltak fel. Cselédlakásokat is építtetett, melyek a falu határában vannak. Ezek az épületek ma is lakottak. A falu lakosainak száma ebben az időszakban rohamosan nőtt, a faluhoz tartozó tanyavilággal együtt meghaladta a 4600 főt. A lakosság 80%-a ekkor földműveléssel foglalkozott.
Az 1950-es években négy éven át Magyar Ellenállási Mozgalom néven egy kb. húsz fős csoport tevékenykedett Békéssámsonon. Röplapjaikat – például "Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja", vagy "Ávós spicli, figyelünk!" szöveggel – országszerte terjesztették. A csoport tagjai közül két főt halálra, többeket pedig hosszú börtönbüntetésre ítéltek.