Veszprém
A város a Bakony hegység erdővel borított lejtői és a Balaton napsütötte felvidéke között egy dolomitfennsíkon fekszik, ahol a Séd patak mély szurdokvölgyeket vágott, és dombokká szabdalta a tájat. Így Veszprém a „Bakony fővárosa”. Ez a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260-270 méterrel található a tengerszint fölött.
Veszprém a királynék városa, fesztiválok otthona a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál. Sok út vezet ide: a történelmi és kulturális örökség útja, az aktív feltöltődés útja, a kulináris élvezetek útja, és ide jutunk a Balaton és a Bakony felől vezető utakon is.
A mai Veszprém jelképei a történelmi örökségen kívül az 1938-ban épült Völgyhíd, a kapuit 1958-ban megnyitó Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, az 1949-ben megalapított Veszprémi Vegyipari Egyetem (ma Pannon Egyetem), amelynek köszönhetően a város napjainkra iskolavárossá, egyetemi várossá fejlődött. Veszprém 1990-óta megyei jogú város.
Meghitt, kisvárosi hangulata, dombos-lejtős változatos felszíne, szűk utcácskái, ódon épületei ideális helyszínt és díszletet nyújtanak a város változatos programjaihoz, sokszínű fesztiváljaihoz.
A 64 000 lakosú település 7 dombra (Várhegy, Benedek-hegy, Cser-hát, Jeruzsálem-hegy, Temető-hegy, Galya-domb, Kálvária-domb) épült.
Túraajánlatok
Látnivalók
Legfontosabb látnivalója a Vár, amely távolról nézve elszigeteltségében magasodik a város fölé. Főutcáján végigsétálva az uralkodó barokk stílusjegyek mellett román, gót, copf, rokokó és klasszicista elemek is megtalálhatók.
A copf stílusú Pósa-ház, a felújított új városháza, az 1814-ben épített Fecskendőház, a Kisgaléria, a – Vármúzeumot magába foglaló – Hősök kapuja lenyűgöző látványt nyújt. A Művészetek Házának otthont adó barokk Simoga-ház, a Dubniczay-ház, a hajdani, gótikus királyi palota helyére épített barokk érseki palota gyönyörködteti a látogatót. Megcsodálhatók a XIII. században épített Gizella-kápolna bizánci freskói, az 1957-ben feltárt Szent György-kápolna épületmaradványai, valamint a Vetési Albert püspök által 1467-ben állíttatott „Vetési-kő” reneszánsz stílusjegyei.
A Szent István és Gizella által építtetett ősi román székesegyház a török időkben elpusztult, 1723-ban barokk stílusban helyreállították, majd 1907–1910 között neoromán stílusban átépítették. A ferences rendház ebédlője barokk pompát mutat, a mellette levő Tejfalussy-ház – Gizella Királyné Múzeum –, az egyházművészet kincseinek ad otthont. A Dravecz-ház 1769–1775, míg a Körmendy-ház 1701–1725 között épült. A várat és a várost számtalan, különböző korból származó szobor, valamint emléktábla díszíti. Az utcát a Bástya-kilátó zárja le Szent Istvánt és Gizellát ábrázoló szobrával, ahonnan hangulatos kilátás nyílik a völgyhídra és a városra.
A váron kívül számtalan nevezetes épület található a városban. Láthatók a Szent Katalin, valamint a Veszprém-völgyi görög apácák kolostorának romjai, templomok, a városi művelődési központ, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár, az 1908‑ban épített színház, az 1925‑ben avatott Laczkó Dezső Múzeum új épülete, az 1935‑ben létrehozott Bakonyi Ház.
A Laczkó Dezső Múzeum Veszprém megyéről szól a világnak és a világról szól a Veszprém megyeieknek. A Bakonyi Házban szabadtéri néprajzi kiállításon ismerkedhetünk meg a vidékre jellemző paraszti kultúrával. A Csikász Galéria kortárs művészek, alkotók időszakos kiállításainak, illetve kortárs képzőművészeti tárlatoknak ad otthont. A Dubniczay Palotában a László Károly gyűjteményt, nézhetjük meg. A Vass-gyűjteményben pedig megtalálhatóak a magyar mesterek és az európai absztrakció legnagyobbjainak alkotásai. A Szaléziánumban betekinthetünk a ház egykori egyházi lakóinak mindennapjaiba.
A veszprémi vár tövében húzódó Kolostorok és kertek elnevezésű séta- és kerékpárútvonalon megpihenhetünk a túra közben: A Veszprémvölgyben sétálva gyönyörködhetünk a vadregényes táj szépségében, amely minden évszakban más arcát mutatja meg. Időutazást tehetünk a város ezer éves múltjába az út egyes állomásain. A Jezsuita templomban egész évben számos rendezvényt is tartanak. A Betekints-völgyben pedig különleges sörök mellett élvezhetjük a kisszínpadi produkciókat. A dísztó mellett piknikezhetünk, a vendéglátóhelyeken energiával töltődhetünk fel. A gyermekek kedvelt helye a három tematikus játszótér.
A Bakony és Balaton térség egyik gyöngyszeme a Veszprémi Állatkert, Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje: olyan állatok láthatók itt, mint az egzotikus élőhelyről származó nagymacskák, kamcsatkai medvék madagaszkári félmajmok, ormányos medvék, és az elragadó kis panda. Az érdekes állatok megtekintése mellett látványetetések, állatsimogató és rendezvények színesítik az állatkert kínálatát. A Kölyökdzsungel játszóházban kedvükre kalandozhatnak a gyermekek, a Böbe majom tanodájában nyári táborokat, foglalkozásokat szerveznek nekik.
Gizella királyné kilátó Az alapoktól újjáépített, horganyzott acélból készült Gizella királyné kilátó 22 méter magas, 7 szintes és 51 tonna össztömegű. A hetedik, egyben legmagasabb kilátószintje 17,5 méter magasan van, innen egyedülálló körpanoráma nyílik, belátható az egész város és a környék.
Csatár-hegyi kilátó Veszprémtől nyugatra fekszik a 375 méter magas Csatár-hegy, amelynek csúcsán a kilátó áll. A ma látható 3 szintes, közel 12 méteres kilátó kilátószintje nagyjából 9 méter magasságban van, innen rálátni Veszprémre, a környező erdőkre, Márkóra, a Séd-völgyre és Nagyvázsonyra is.
Gulya-dombi kis kilátó Veszprémtől nyugatra magasodik a Gulya-domb, aminek északi oldalán a faszerkezetű kis kilátót találjuk. Az egyszintes, fa építményre kisgyerekkel is felmászhatunk, ugyanis csak egy lépcsősort kell legyűrni a kilátószintig, ahonnan jól látható Veszprém belvárosa, színes háztetői és a híres Viadukt.
Jutas vitéz-kilátó A 6,15 méter magas kilátó különlegessége, hogy alaprajza a Fibonacci-számsort, más néven az "isteni arányt" ábrázolja. A kilátóból szép kilátás nyílik az Aranyos-völgyre, a mögötte elterülő városra és a Várra, valamint a Bakony vonulataira.
Története
A környék ősidők óta lakott, a honfoglaló magyarok 900 körül érkeztek ide, Fehérvár és Esztergom mellett jelentős központ, fejedelmi szálláshely. Itt alapították az első magyarországi püspökséget – Szent István és felesége, Bajor Gizella – a Szent Mihály-székesegyházat, a Veszprém-völgyi görög apácák kolostorát, ahol a koronázási palást is készült. A paláston – a hagyomány szerint – a királyné is dolgozott. Ettől az időszaktól kezdve lett Veszprém a királynék városa, ami azt jelentette, hogy a veszprémi püspök joga volt a királynék koronázása.
Létéről régészeti ásatások bizonyítják (avar, frank, szláv sírok feltárása), hogy már a honfoglalás előtt lakott település volt. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok 900 nyarán érkeztek a veszprémi Várhegy alá, és foglalták el a várat. A város nevének eredetére több magyarázat is létezik: Besprim, a régi szláv nyelveken bevehetetlent jelentett; más vélemény szerint személynév volt, makacs, önfejű jelentéssel. A honfoglalás után fél évszázaddal az Árpád-házi uralkodó család vette tulajdonába. Itt alapították (997-ben) az első magyarországi püspökséget. István király és felesége, Gizella királyné nevéhez fűződik a Szent Mihály-székesegyház létrehozása, és valószínűleg ők alapították a Veszprém-völgyi görög apácamonostort is, ahol a magyar koronázási palástot varrták. Ettől az időszaktól lett Veszprém a "királynék városa", így a magyar királynék Veszprém székesegyházának örökös kegyurai lettek. A szentélyben állt a trónszékük, koronájukat a székesegyház kincstárában őrizték, és a veszprémi püspök joga volt a királyné koronázása. A középkori Veszprém virágkora a XIII. század végéig tartott, amikor a várost Csák Péter hadaival felégette.
Második fénykorát Mátyás király idején élte. Ebben az időben tette Veszprémet kulturális központtá a nagy műveltségű reneszánsz főpap, Vetési Albert püspök, majd ifj. Vitéz János főpap. A török seregek 1552-ben foglalták el a várat, kiűzésük után a császári csapatok lerombolták a város erődítményeit. A történelmi városkép zömmel a XVIII. század közepén alakult ki, híres vásárok és neves kézműipari termékek növelték a város hírét.