Kolozsvár - Tordai-hasadék - Kolozsvár

A város nyugati végéből, a Monostor negyedből indul a szakasz. Az utolsó megállóban kell leszállni és délnek, az erdő fele kell indulni. Jelzés is van egy hosszabb szakaszon, fehér alapon függőleges vörös csík, vagy fehér alapon vízszintes sárga csík. A sárga jelzésről le kell válni egy adott pontban, mert ez a Túri hasadékhoz vezet. Lévén, hogy az erdőt elhagyva, falvakon keresztül tekerünk, a piros jelzés is megszűnik, viszont az erdei szakasz alatt nagyon könnyen követhetők.

Az első 10 kilométert erdőben tesszük meg. Ez is változatos: ligetek, fenyves, bükkerdő váltogatja egymást. Nagyon szép rész, egy - két kisebb emelkedővel. Az erdőből kiérve egy tágas legelőre érkezünk, ahonnan belátható az egész vidék. Kevés fa van, könnyen el lehet veszíteni a még tartó jelzést, inkább kövessük a GPS-t. Több emelkedőnk nincs, egy rövidebb mezei szakasz kivételével, többnyire kövezett és aszfaltos utakon könnyű és élvezetes a terep a Tordai hasadék felső bejáratáig.

A hasadék felső részén többnyire kézben kell vinnünk a biciklit, óvatosan kőről kőre lépkedve, ami nedves időben veszélyes lehet. Az alsó bejárat fele közeledvén, már biciklizni is lehet rövidebb szakaszokon.

Ajánlatos a bicikliket hátrahagyni (egy - két kemping és vendéglátóipari egység található a hasadék bejáratánál), oda-vissza megjárni és folytatni a kerékpározást Magyarpeterdről a 107L megyei úton Tordatúr irányába az autópálya fölött átkelve.

Amennyiben két naposra van a túra tervezve akkor nem térünk le Tordatúr fele, hanem továbbhaladunk Torda irányába. Pár kilométerrel később megyünk át az autópálya alatt és folytatjuk az utat Torda irányába.

A visszaút teljesen más jellegű. Egy igazi mezőségi szakasz. Erdő nincs, emelkedő alig, tágas, ameddig a szem ellát gyönyörű dombos vidék.  Ajtonyig aszfalton, Ajtony és Györgyfalva közt jó minőségű kövezett úton haladhatunk Kolozsvár felé.

Legenda a Tordai-hasadékról

Egyik ilyen legendában keletkezését tárgyalják: a győztes kun sereg üldözőbe vette Szent Lászlót, akit már-már utolért. De midőn a Szent király Istenhez fohászkodott, az alatta elhelyezkedő hegy megrepedt s áthatolhatatlan gátat vont a király és pogány üldözői közé. Isteni csoda hozta létre a hasadékot.

Batu kán a hozzájuk csatlakozó kunokkal megtámadta a hasadékot mivel a környékről a nép ide húzódott vissza. S mivel Kendi Gyula embereivel minden roham elől megvédte a hasadékot, a kán továbbindult, de hátrahagyta Keme nevű kun vezérét, hogy éheztesse ki a bujdosókat, elzárva a barlangok bejáratát. Keme azt követelte, hogy adják ki kincseiket s ezen kívül a legszebb hat lányt a szabadságukért. A magyarok készen álltak inkább utolsó emberig is harcolni, de Kendi Gyula gyönyörű nővére, Kendi Ilona hajlandó volt még öt társával együtt feláldozni magukat. Ugyanis mindeniknél tőr volt, amivel védni akarták magukat a gyalázattól.

A hős lányok a kincsekkel együtt a kun táborhoz közeledtek, de amint Kendi Ilona és Keme meglátták egymást, egymásba szerettek. A lány azonban kijelentette, csak úgy lesz felesége, ha Keme kereszténnyé lesz és a magyarokhoz társul. Keme boldogan teljesítette ezt a feltételt, népével a magyarokhoz csatlakozott és segítette őket további küzdelmeikben.

'A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.' (Jókai Mór: Egy az Isten).

(forrás: www.transybike.com)