Kézdivásárhely (Târgu Secuiesc)
Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja.
Hangulatos kisváros a Feketeügy folyó völgyében. Magyar város, mely őrzi székelységét, 20 ezer lakosának 91%-a magyar. A város területén római katonai tábor volt, amely az Ojtozi-szorost vigyázta. A Kézdi előtag utal az itteni székelyek XI. századi lakóhelyére, a mai Százkézdre.
Kézdivásárhelyt 1407-ben említik először, Zsigmond király 1427-ben nyilvánította vásáros hellyé, ekkor még Torjavására néven. A városnak a középkorban jelentős céhes ipara volt. Különlegessége, hogy a főteret, az egykori piacteret övező házak kapui mind egy-egy utcának a végei, amelyet udvartérnek neveztek el. 73 ilyen udvartér utca található ma is a városban. Kézdivásárhelyt nevezik a céhek, a vargák és az udvarterek városának is, Orbán Balázs pedig Háromszék Párizsának hívta a kisvárost.
Túraajánlatok
Látnivalók
Udvarterek
Kézdivásárhely a hosszúkás, trapéz alakú vásártér körül létesült. Az első telepeseknek e vásártér négy oldalán osztottak, azonos nagyságú, keskeny telkeket. Vásárok alkalmával így áruikat közvetlenül kitehették a házuk, műhelyük elé, a piacra. Napjainkig fennmaradtak a főteret gyűrűként körülvevő szalagtelkek, úgynevezett udvarterek, amelyek meghatározzák a város egyéniségét. Ezek többsége a térről indul, de később kialakult egy külső, szabálytalanabb szerkezetű gyűrű is. Az udvarterek keskeny, 2-4 m széles sikátorok, hosszuk nagyon változó, 25-180 m között alakul. A kézműves lakosság életformája és székely örökségi törvény magyarázhatja az udvarterek létrejöttét. Az apai telek egyenlőképpen oszlott a gyermekek között. A családok így a szűk telek hosszában kezdtek terjeszkedni. Erre utalhat az egyes családokról elnevezett udvarterek keletkezése, pl. Jancsók, Csiszárok, Baloghok, Kovácsok, Ráczok, Szőcsök udvartere. 1851-et követően, mikor a székely örökségi törvény érvényét veszítette, más is bekerülhetett az udvartér közösségébe, így elnevezésüket fokozatosan számozással váltották fel. Ma 73-assal zárul az udvarterek sora.
Gábor Áron szobor
A székely ezermester Gábor Áron az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje volt, aki a kökösi csatamezőn vesztette életét. Gábor Áron maga öntötte az ágyukat, melyek a forradalom alatt sok szolgálatot tettek. Az ő vezetése alatt Kézdivásárhelyen jelentős hadianyaggyártás folyt. A székely ágyúöntő teljes erejével, minden tudásával és képességével igyekezett segíteni a magyar szabadságharc ügyét.
Vigadó Művelődési Ház
A főtér nyugati oldalán áll az 1903-1904-ben épült egykori Vigadó Szálló, amely ma művelődési ház. Az impozáns épület főhomlokzata síkjából timpanonos lezárású központi rizalit emelkedik ki, amelynek központi tengelyét az 1902-es évszámos városi címer ékesíti. Négyszáz férőhelyes színházterme és százötven személyt befogadó gyűlésterme van.
Polgármesteri hivatal
A főtér északi során található a mai polgármesteri hivatal szecessziós, kétemeletes épülete, mely 1907-ben eredetileg takarékpénztárnak épült. A városháza homlokzatán a Kisegítő Takarékpénztár Részvénytársaság felirat található, ami alatt a Merkur-fej, a kereskedelem jelképe díszeleg. A tér egyik legnagyobb és legfontosabb épülete.
Incze László Céhtörténeti Múzeum
Kézdivásárhely főterének legrégebbi épülete egykoron Városháza volt, ma a Céhtörténeti Múzeum kiállításainak ad otthont. A népművészet és helytörténet iránt érdeklődő valódi kincseket csodálhat meg a hagyományos mesterségek remekeiből berendezett és a fazekasok, csizmadiák, cipészek, tímárok, lakatosok, mézeskalácsosok, kalaposok, szabók szerszámait, műhelyberendezéseit bemutató állandó kiállításon. Gábor Áron híres ágyújának másolata is itt áll, melyet kézdivásárhelyi mesterek készítettek 1971-ben, miután az eredeti ágyút Bukarestbe szállították. A múzeumban egy másik különleges gyűjtemény is sok látogató kedvence: Erdély és Csángóföld valamennyi tájegységének népviseletébe öltöztetett Zsuzsi és Andris babagyűjtemény.
Hahn Jakab faház
Kézdivásárhely jellegzetes stílusát idéző műemlékház, a Hahn Jakab faház 1817-ben épült. Tulajdonosa, a temesvári sváb származású cukrászmester a különleges mézespogácsát honosította meg a városban. A népi jellegű faházakból sok elpusztult vagy gyökeresen átalakítódott.
Református templom
Késő reneszánsz, barokk és klasszicista jegyeket őrző főtéri református templom, 1770 és 1783 között épült a középkori templom helyén. 1834-ben a nagy tűzvészben leégett. Újjáépítése 1838-re fejeződött be. Ma Délkelet-Erdély egyik legnagyobb temploma. Orgonáját a híres orgonakészítő, Kolonics István építette 1861-ben.
Kantai Szentháromság temploma
A neobarokk ízlésű kantai Szentháromság római katolikus templom 1727-ben épült. A plébánia már 1722-ben létezett. A templom oltárképe a Szűzanya megkoronázását ábrázolja. Nagyharangját Egerben öntötték 1771-ben.
Márton Áron püspök szobra
Márton Áron püspök jellemét nagy idők sorsfordító viharai formálták, és tették próbára. Az érettségi padból kivitték a doberdói harctérre, átélte az ezeréves keresztény magyar állam szétdarabolását, megélte a II. világháború borzalmait és az erőszakos román kommunista rendszer tombolását. Végigjárta a legendás bérmakörutakat, majd a börtönök megalázó nyomorúságát. Részt vett az egyháztörténelmet új irányba fordító II. Vatikáni Zsinaton. Márton Áron püspökről a polgármesteri hivatal jobb oldalán található teret nevezték el, amelyet 2004 óta egészalakos szobra is díszít. A szobrot Vetró B. András, kézdivásárhelyi szobrászművész tervezte, és Marosvásárhelyen, Balogh József öntödéjében készült. A szobor egy korábbi változata a kézdivásárhelyi kantai római katolikus templom előterében található.
Turóczi Mózes emlékház
Turóczi Mózes (más írásmódok szerint Turóczy vagy Túróczi) öntőmester a legendás székely szabadságharcos, Gábor Áron segédje volt. Ágyúöntő műhelye a Kézdivásárhely főterétől dél-nyugatra, a mai Petőfi utca és a róla elnevezett kis utca között volt, a ma is meglévő háza mögött. Gábor Áron 70 darab ágyújából összesen 64 darabot öntöttek itt 1849 januárja és júniusa között. A Turóczi-házon két emléktábla is emlékeztet az ágyúöntőre. A mester születésének, illetve halálának évfordulója alkalmából a háza előtt, a mellszobránál emlékeznek meg róla.
Turóczi Mózes mellszobra
A szobrot Vetró B. András, kézdivásárhelyi szobrászművész készítette, amelyet 1993. november 8-án lepleztek le Magyarország akkori külügyminisztere, Dr. Jeszenszky Géza jelenlétében, akit távoli családi kapcsolatok fűznek a Turóczi családhoz. Turóczi Mózes életéről nem maradt fenn sok feljegyzés, azt lehet tudni róla, hogy kétszer nősült, először a híres családból származó Jancsó Karolina, második felesége pedig Szőcs Ilka volt.
Nagy Mózes Elméleti Líceum
A szeretet és a nevelés szentjéről, Nagy Mózesről elnevezett kantai elméleti líceumot, Kovászna megye legrégebbi oktatási intézményét, 1680-ban alapította a ferences rendi szerzetes. 1990-ben hivatalosan is felkerült az alapító neve az iskola homlokzatára. A modern elméleti középiskolát közel kilencszáz tanuló és oktató tölti be élettel és munkával.
Molnár Józsiás park
Molnár Józsiás és neje, Gaál Emília végrendeletükben a tulajdonukban levő területet sétatér és park létesítésére adományozták a városnak. Itt található család kriptája is. A parkban évente dísznövény- kiállítást és -vásárt illetve gyermeknapot tartanak.
Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár
Kézdivásárhely első könyvtárát, a Kaszinó Könyvtárat 1842. december 25-én alapították, a két magvetője Széchényi István és Wesselényi Miklós volt. 1998-ban az intézmény felvette a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár nevet.
Katonanevelde
Kézdivásárhely katonaváros volt. A város egyik fontos műemléke a régi Vasút utca sarkán lévő egykori Székely Katonanevelde. A neoklasszicista stílusú épület még mai értelemben is impozánsnak mondható. A két hatalmas timpanon, amely a homlokzat középső felét zárja közre, a Katonanevelde ismertetőjegyévé vált. Ez a homlokzat évszázadok óta mered a kézdivásárhelyi utcára, és sok olyan eseményt kísért végig, amelynek kevés élő tanúja van. A kézdivásárhelyi katonanevelde atyja báró Purczell János volt, a második gyalogezred hadnagya, aki 1811-ben indítványozta az építkezés megkezdését. Az épületet nagy ünnepséggel nyitották meg 1823-ban. Az intézetet 115 tanulóra rendezték be, „test-gyakorló” intézettel, uszodával. Jelenleg az épület rehabilitációjára van szükség.
Sportcsarnok
Az ország egyik legszínvonalasabb sportcsarnoka 2007-ben épült. Azóta temérdek országos és nemzetközi versenynek adott és ad helyet. Évente sportgálákat szerveznek itt.