Eszterházy-kastély és kastélykert 

Esterházy János 1778-–98 között, Fellner Jakab és Gött Antal tervei alapján felépíttette a barokk Esterházy-kastélyt, a bal udvari szárnyához csatlakozó kápolnát, valamint a jobb udvari szárnyához csatlakozó színházat és az istállót.

Az épületet a Fellner által tervezett, 1760-–65 között épült, ún. urasági ház felhasználásával emelték. Az 1880-as évek elején klasszicista stíluselemek felhasználásával bővítették, az istállót újjáépítették, a színházat pedig lebontották.

Az 1814 májusában sújtó földrengésben annyira megrongálódott az épület, hogy 1816–-23 között Charles Moreau tervei alapján– klasszicista stílusban újjáépítették. Az építkezések során felépült a jobb udvari szárnyhoz csatlakozó új színház is. Az átépítések során meghagyták az eredeti, barokk épülettömeget és alaprajzát.

Az egyemeletes kastély díszudvari homlokzatának portikusza (a főhomlokzat előtti oszlopos előcsarnok) 4 dór oszlopos, felette timpanon (háromszögű oromzat) látható. A kastély ma kórház és rendelőintézet, a színházból könyvtár lett, az istállóból pedig ebédlő.

A védett kastélyparkot 1779-től kezdve, Isidore Canevale irányításával telepítették, majd az 1800-as évek elején tájképi kertté alakították.

A II. világháború után a parkot kerítésekkel több részre osztották, a kórházként működő kastélyépület mögötti rész szabadon látogatható.

Az őshonos és egzóta fa- illetve cserjefajoknak otthont adó parkban megcsodálhatjuk a neogótikus Szentháromság-építményt, a műbarlangot (grotta), a napórát és a vízmedencét. Annak idején egy neogótikus, csúcsíves diadalkapu is állt a parkban, melyhez felhasználták a vértesszentkereszti bencés apátság ornamentális részeit, de volt itt még egy nyolcszögletű pillér is az apátságból.

Szent Ferenc-kápolna

Az Esterházy-kastély parkjában régen kis lakok, pihenőházak, emlékművek álltak, amiket a családtagok ajándékoztak egymásnak ünnepekre, évfordulókra.

Az egyik ilyen építmény a Török-torony volt, amit 1797-ben Esterházy János gróf építtetett a feleségének, Annának a grófné névnapja alkalmából. A nyolcszög alaprajzú épület teteje korábban faoszlopos, sátortető volt, később ezt alacsonyabbra cserélték és kicsi harangtornyot kapott. 1945-ig Szent Eustachius kápolnaként működött. 

A park többi épületéhez hasonlóan az évek során a kápolna is teljesen lepusztult. Felújítását 1998-ban kezdte meg műemlékvédelmi programjának keretén belül a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány. A Szent Ferenc ökumenikus kápolnaként felszentelt épület ma családi rendezvények, esküvők, keresztelők romantikus színhelye.

Református templom

A Kálvin utcában álló barokk református templom szentélye a régebbi, 1749-ben épült templomból származik, hajóját és tornyát pedig 1786-ban emelték.

Az épületet a XIX. század folyamán kétszer átépítették, kerítésébe római domborműveket építettek be.

Báracházi-barlang

A Vértes-hegység második leghosszabb barlangja, mely leginkább ősállatmaradványairól híres. Hosszúsága 87 méter, illetve 189 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Az előkerült több, mint 180 állatfaj közül néhány: háromujjú ősló, őszsiráf, masztodon, kardfogú tigris. A barlang szabadon látogatható.

Szent Mihály főangyal templom

A Szent Mihály téren álló kéttornyú barokk római katolikus plébániatemplomot gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette a XVIII. század második felében, majd Ybl Miklós tervei alapján 1852-ben klasszicista stílusban átalakították. 

Evangélikus templom

Az evangélikus templom a XIX. század elejéről származik.

Lőportorony

Csákvár délnyugati határában, a csákberényi műúttól északra egy romos állapotú emeletes őrtorony, az ún. lőportorony áll, melynek alsó részén gótikus boltívek láthatók. A dragonyosok lőportornya volt az 1850-es években, a Bach-korszak idején.

Vértes Múzeum

Helytörténeti kiállításán nyomon követhetjük Csákvár történetét a paleolitikumtól az Esterházy-uradalom végéig. A tárlat római kori részének zömét a temetőből előkerült leletek adják.

A néprajzi kiállítás a csákvári fazekasok munkásságát és emlékeit mutatja be. Az épület egyik szobájában Kovács László Pálnak, a múzeum alapítójának az emlékkiállítása került elhelyezésre. Az udvaron római és újkori kőfaragványok, kaptárak és régi tűzoltókocsik láthatók.

Fazekas Emlékház

A 200 éves, nádtetős épület régen a fazekas Horváth család lakóháza és műhelye volt, ma pedig Csákvár egykori fazekasainak munkásságát bemutató múzeum. A házban látható egy fazekasműhely, a fazekasok szerszámai és néhány darab az általuk készített edények közül. 

Fornapuszta

Csákvárhoz tartozik a tőle délre fekvő, mindössze néhány házból álló Fornapuszta. A kis telepet a lovasberényi műútról bekötőúton közelíthetjük meg. Az itteni, tengeri élőlények fosszíliáiban gazdag eocén rétegek igazolták, hogy a bauxitképződés után ismét tenger borította a Vértes vidékét. Fornapuszta szomszédságában, a Századostanyán tájgazdálkodási bemutatóhely található, ahol szürkemarha gulya, rackajuhok és bivalyok láthatók, a Dohányos házban pedig természetgazdálkodási tanyaközpontot (Pusztai Állatparkot) létesítettek.

Geszner-ház

A község délkeleti végénél, a Geszner-tónál álló Geszner-házban kultúrház, oktatóközpont, a Vértesi Naturpark információs központja működik, és itt látható a Vértes Természettudományi Múzeum kiállítása.

Egyéb látnivalók: Csalikancsó szobor, emlékpark, Helytörténeti Múzeum és Tűzoltótorony, Orosz Dezső emlékasztala, Pusztai Állatpark, a szociális otthon barokk épülete, Szanatórium épülete, Tersztyánszky Ödön emléktáblája, Huszár emlékmű, Hősi emlékmű, volt zsinagóga emlékmű.

Természeti értékek: Csíkvarsai rét, Haraszt-hegy, Csákvári Kastély Park.