Taliándörögd
A Tik-hegy és a Baksa-tető közötti völgyben, a Dél-Bakony lábánál, az úgynevezett Dörögi-szentimári medencében fekvő község.
-
Baksa-hegy -
Utcakép -
Légifotó
Érdekessége, hogy zsáktelepülés, bár korábbi dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy a Tapolcára vezető egyik fontos vásári út haladt keresztül rajta. Ma, a falun végigsétálva, a XVIII. század végén épült kis parasztházak hangulatos utcasorain figyelhetjük meg a népi építészet remekműveit. A környező településekhez hasonlóan Taliándörögdön is élénken ápolják a helyiek hagyományaikat: megtalálhatunk itt mindenféle mesterember: kévekötőt, kosárfonót, kovácsmestert. Alkotásaikat megcsodálhatjuk többek között a Művészetek Völgye rendezvényen. A nyugodt falusi környezetben a helyiek által termel szőlőből készült bort kortyolgathatunk tradicionális kecskesajtból és túróból készült ételeik mellé.
Túraajánlatok
Látnivalók
Nevezetessége a román stílusú Szent András-plébániatemplom romja Felsődörögdön.
-
Szent András-templom romjai -
Légifotó a Szent András-templom romjairól
A községtől 1 kilométerre található az országban egyedülálló Űrtávközlési Földi Állomás.
Története
Ősidők óta lakott hely, bronz- és római kori leletekkel. Keletkezésének időpontja bizonytalan: egy nem hiteles oklevél 1082-ben említi. Az első hiteles feljegyzés szerint 1249-ben nemesek által lakott helység volt, „Drugd” néven. Ebben az időben két Dörögd létezett: Alsó- és Felső-. A felsődörögdi Szt. András-templom egy oklevél szerint 1339-ben már állt. Alapítója a Dörögdi család, melyet egyik tagja, Miklós, a későbbi egri érsek átépíttetett. A török időkben mindkét falu elpusztult, de (Alsó)Dörögdöt visszatérő lakói újra felépítették. Új urairól, a Tallián családról kapta mai nevét. Nemesi kiváltságokat élvezett az 1848-as szabadságharcig. 1950-ig Zala megyei körjegyzőségi székhely volt, ma Veszprém megyei község három templommal és felekezettel, önálló polgármesteri hivatallal.