Veresegyház
Veresegyház Pest megyében, a fővárostól 20, Gödöllőtől 5 km távolságra, a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság határán fekszik. Látogatóit elsősorban természeti kincsei, tavai és termálvize, valamint Közép-Európa egyetlen itt található medvemenhelye vonzza.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
Látnivalók
Medveotthon A város legkedveltebb látnivalója Közép-Európa egyetlen medvemenhelye, ahol 5 és fél hektáron él 70 medve. A parkban lehet látni farkasokat és rénszarvasokat is.
Veresegyházi termálfürdő A gyógyhatású hévízre épülő fürdőkomplexum egész évben várja a látogatókat. Összetételének köszönhetően enyhülést hozhat ízületi panaszokra. Veresegyház megújuló erőforrásként intézmények fűtésére is használja a termálvizet.
Árpád-házi Szent Erzsébet-templom Az egyhajós, középtornyos, copf templomot 1777-78-ban építették, szentélye a korábban itt álló, középkori templomból maradt meg. Főoltárképe Szent Erzsébetet ábrázolja szegények körében. A kertben láthatunk egy lourdes-i sziklabarlangot és egy barokk Golgota-szoborcsoportot.
Református templom A copf templomot 1784-88 között építették, tornya 1812-ben került rá. Mai, neogótikus külsejét egy 1911-es átépítés során kapta. Berendezési tárgyai között található egy 1683-ban készült óntányér.
Egykori Malom, jelenleg Katlan Tóni vendéglője
-
Katlan Tóni vendéglője a Malomhoz, napi ajánlat Fotó: funiQ -
Katlan Tóni vendéglője a Malomhoz. Az épület előtti kert aratás után. Nyáron ugyanis a fa dobozok búzával és egyén növényekkel vannak beültetve. Fotó: funiQ -
Katlan Tóni vendéglője a Malomhoz, csendélet almával is hirdetőtáblával Fotó: funiQ -
Katlan Tóni vendéglője a Malomhoz, földszinti tér Fotó: funiQ -
Katlan Tóni vendéglője a Malomhoz, a háziúr pálinkái és sörei és egyéb italai Fotó: funiQ
Egyéb látnivalók: Tájház, világháborús emlékművek, Mitsui Sen köztéri alkotásai, Japán–Magyar Barátság Emlékpark, Veresegyházi-tó.
Története
A település feltételezhetően arról kapta nevét, hogy egykori templom vakolatlan vörös téglából épült. Egy kevésbé valószínű, ám annál érdekesebb verzió szerint az elnevezés onnan származik, hogy a tatárjárás során a meggyilkolt helyiek vére a házak falára fröccsent.
A települést a történeti emlékek először 1375-ben említették. A középkorban fontos része a váci egyházmegyének, majd a török uralom alatt szultáni hász birtok volt.
A XIX. század során a település boráról volt ismert, de egy filoxériajárvány miatt elpusztultak a helyi szőlőtőkék. Az ország első villamos vasútja a Veresegyház-Vác útvonalon indult el, enne köszönhetően a mezőgazdaság mellett gyors fejlődésnek indult a turizmus és a kereskedelem is. 1929-ben megnyílt a strandfürdő, fellendült a fürdőturizmus.
A fejlődésnek a II. világháború vetett véget. A településen teljesített munkaszolgálatot Radnóti, Szép Ernő és Vas István. Bár a háború után újra megindult a vasúti közlekedés, de a szocializmus irányított gazdasága miatt a turizmus nem indult fejlődésnek.
A rendszerváltás után megháromszorozódott Veresegyháza lakossága, és kialakult a mai, agglomerizációs település.