Zalaegerszeg
A 62 ezer lakosú, nyugat-magyarországi város Zala megye székhelye. Az osztrák, szlovén, horvát határ közelében fekszik a Zala folyó partján. Zöldfelületeinek köszönhetően 2008-ban megnyerte a Virágos Magyarországért versenyt.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Pannon Pleasure 10. - Lenti - Zalaegerszeg
- Pannon Pleasure 13. - Szentgotthárd - Őriszentpéter - Zalaegerszeg
- Pannon Pleasure 18. - Zalaegerszeg - Zalalövő - Vadása-tó - Csákánydoroszló - Körmend
- Zala két keréken: 7 napos túra 4.
- Zala két keréken: 7 napos túra 5.
- Zala két keréken: Zalakaros - Zalaegerszeg (7 napos túra, 269 km)
- Zala két keréken: Zalakaros - Zalaegerszeg (7 napos túra, alternatív útvonal, 226 km)
Látnivalók
Aquacity Vízicsúszda és Élménypark
A Gébárti Szabadidőközpontban található vízi vidámpark június közepétől augusztus végéig 13 óriáscsúszdával, 5 kiscsúszdával és 9 változatos élményeket kínáló különleges medencével várja a víz szerelmeseit. Érdemes felmászni a csúszdadombon épült kilátóra is, ahonnan a dimbes-dombos zalai táj és a völgyben elterülő város látképe tárul a vendégek elé.
Tó u., Tel.: 92/599-107, www.aquacity.hu
Zalaegerszegi Termálfürdő
Az egyedülálló stílusban épült fürdő boltíves kupolás szerkezete csodálatos látványt nyújt. Az épületbe áradó természetes fényt éjjel fényterápiás világítás váltja fel, amit több mint 10000 izzó biztosít, millió különböző színben pompázva, felejthetetlenné varázsolva az itt eltöltött időt. A három vízeséssel összekötött 33-36 °C-os élménymedencék különböző vízi kényeztető lehetőséget rejtenek, a gyermek várban szivárványcsúszda és vízi játékok várják a kicsiket. Péntek és szombat esténként éjszakai fürdőzésre is van lehetőség.
Tó u., Tel.: 92/511-093, www.aquapalace.hu
Göcseji Múzeum
Az egykori takarékpénztári palota 1980-ben emelt eklektikus stílusú épületében Kisfaludy Strobl Zsigmond, zalai születésű, Kossuth díjas-szobrász, Zalaegerszeg város díszpolgárának hagyatéki kiállítását tekinthetik meg a látogatók. A kiállításon világhírességek mellszobrai, ismert szobrok vázlattervei, egy rendkívüli életmű imponáló keresztmetszete tárul elénk. A múzeum állandó kiállítása „Központok a Zala mentén” címmel, különböző színű és anyagú időalagút segítségével mutatja be a római kori Zalalövő (Salla), a középkori Zalavár (Mosaburg), valamint Zalaegerszeg történetét az őskortól napjainkig. Az épület alagsorában Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész jellegzetes, a göcseji népi hagyományokból táplálkozó alkotásai tekinthetők meg.
Batthyány L. u. 2., Tel.: 92/314-537, www.zmmi.hu
Göcseji Falumúzeum
A Göcseji Falumúzeum, mint szabadtéri, népi építészeti tárlat, az országban elsőként 1968-ban létesült. Egy soha sehol így együtt nem létező, de hangulatában mégis csodálatos, 19. századi göcseji falucska fogadja a látogatót. A mintegy 40 épület 22 zalai helységből került ide, többségük lakóház, de hegyi pincék, pajták, haranglábak, kutak, kovácsműhely, pálinkafőző kunyhó, galambdúc teszik komplett falu-együttessé a gyűjteményt. A múzeumba érkező látogató elsőként a Hencz-féle vízimalmot pillanthatja meg, az egyetlen tárgyat, amely eredeti helyén áll az egykor erre kanyargó Zala folyó partján. A Falumúzeum tavasztól ősz végéig életre kel, és színes rendezvényekkel, programokkal várja a látogatókat, akik megismerhetik a régió kézműves hagyományait, népzenei és néptánc tradícióit, valamint megízlelhetik Göcsej finomságait is.
Finnugor Néprajzi Park
A világon egyedülálló Finnugor Néprajzi Parkot 2001-ben avatták fel a Falumúzeum területén, ahol négy rokon nép: a hantik, manysik, marik és finnek élete elevenedik meg. A házak eredeti berendezési tárgyakkal mutatják be nyelvrokonaink életét. Láthatóak a hanti és manysi szálláshelyek, finn zsellérház és mari kerített ház is. Az egyes porták eredeti lakókörnyezetben is megtalálható fákkal, cserjékkel – erdei és vörösfenyő, nyírfa, berkenye – vannak körülvéve.
Falumúzeum u., Tel.: 92/703-295, www.zmmi.hu
Magyar Olajipari Múzeum
A Falumúzeum mellett építették ki a Magyar Olajipari Múzeumot, amely a hazai kőolaj feltárás, és kitermelés monumentális eszközeit szemlélteti szabadtéri és fedett kiállító helyiségeiben. Itt tekinthető meg az a gőzüzemű fúrótorony, amellyel Magyarország első kőolajkútját fúrták Budafapusztán 1937-ben. (Zalában tárták fel az első hazai kőolajmezőt.)
Falumúzeum u., Tel.: 92/311-081, www.olajmuzeum.hu
Városi Hangverseny és Kiállítóterem – egykori zsinagóga
Az eklektikus stílusú Városi Hangverseny- és Kiállítóterem 1904-ben épült. A román és keleti stíluselemeket ötvöző zsinagóga az 1920-as években a város egyik legjelentősebb épülete volt, két, kupolás tornya messze kiemelkedett a századeleji városképből. A II. világháború után vallási funkcióját elveszítette és felújítása óta hangverseny-és kiállítóteremként szolgálja a közönséget. Képzőművészeti tárlatoknak, nívós könnyű- és komolyzenei koncerteknek, esküvői szertartásoknak ad otthont.
Ady E. u. 14., Tel.: 92/313-766 www.kereszturyamk.hu/hangverseny.php
Kvártélyház
A Mária Terézia által 1765-ben építtetett neobarokk homlokzatú Kvártélyház átvonuló katonák szálláshelye volt, majd tisztviselők lakásául szolgált. Volt megyei közigazgatási székház, ma cégek, hivatalok irodája. 1891-ben kapcsoltak hozzá egy neoklasszicista stílusú közgyűlési termet, jelenleg itt tartja üléseit Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése. Nyári estéken az épület belső udvarán „Kvártélyház – színház, zene, tánc” címmel hangulatos szabadtéri előadásokon szórakozhat a közönség.
Széchenyi tér 5. www.kvartelyhaz.hu
Gébárti Kézművesek Háza
A Gébárti-tó nyugati partjának egyik különlegessége a Kézművesek Háza, amely a szép természeti környezetbe illeszkedve a népi építészet forma- és anyagvilágát idézi. A házban fazekas, textiles és fafaragó műhely működik, udvarán kovácsműhely található. Csoportokat és egyéni látogatókat egyaránt fogadnak, akiket a népi viselet- és ékszerkészítés, korongozás, szövés, nemezelés rejtelmeibe vezetnek be a szakemberek.
Gébárti u. 144., Tel.: 92/312-744 www.kereszturyamk.hu/kezmuves.php
Bazitai TV torony
1975-ben épült a Zalaegerszeg- Bazitai TV torony kilátó és eszpresszó. A száz méter magas épület kilátószintje 65 méteren fogadja a látogatókat, akik gyönyörködhetnek a göcseji dombos völgyes, erdős táj egyedi szépségében. Tiszta időben feldereng a Balaton egy kis szelete, és az Alpok nyúlványa.
Bazita u. 1. Tel.: 92/311-481, 20/329-78-04
Azáleás-völgy
Kellemes kirándulásra csábít a város déli peremén, az Alsóerdőn található sajátos mikroklímájú völgy. Április végén, május elején gyönyörű látványt nyújt az egymás után virágba boruló színes azálea gyűjtemény, melyek közül a sárga virágú kaukázusi azálea illata ilyenkor az egész völgyet belengi.
Története
Az első feljegyzés, amely a várost említi, 1247-ből származik. A név a Zala és a Válicka akkor mocsaras, eger (éger) fában bővelkedő szegletében kialakult településre utal. Az élethez szükséges vízben, védelmet, élelmet adó fában gazdag vidék évezredek óta lakott hely volt. A Gébárti tó mellett őskori maradványokat, Andráshidán kelta fegyvert, a város több pontján római mécseseket, a Zrínyi Gimnázium környékén és Olában kora-középkori sírokat őrzött meg a föld.
A város a XIX-XX. században 17, korábban önálló falut is magába olvasztott, ezért az ő múltjuk is Egerszeg históriájának részét képezi: Gébárt, a korábban Lovászinak nevezett Andráshida, Ola, Pózva, Bekeháza, Vorhota, Csács, Bozsok, Besenyő, Ságod, Neszele, Ebergény, Bazita, Botfa, Kaszaháza, Apátfa, Erzsébethegy. (Gébárt és Andráshida első említése 1211-ből, Oláé 1236-ból maradt fenn.) Ennek a korai időszak építészeti emléke a zalabesenyői, az andráshidai és a csácsi templom.
Urai többször változtak, a XV. századtól a veszprémi, 1777-től a szombathelyi püspök tulajdona. Közepes nagyságú mezőváros volt, szerepe a török veszély idején nőtt meg, amikor püspöki kastélyát a mai Deák téren és környékén várrá erődítették. Miután 1600-ban a török hadak elfoglalták Kanizsát, ide tette át székhelyét a dunántúli hadak vicekapitánya. Várának felszíni nyomai rég eltűntek, cölöpjeinek maradványai az építkezések során manapság is többször előkerülnek.
Noha már korábban is tartottak itt megyegyűléseket, hivatalos székhellyé 1732 után vált. Ekkor építették fel a megyeházát. A következő évtizedekben emelték a Mária Magdolna Plébániatemplomot, a Kálvária kápolnát, az olai temetőkápolnát, a – XX. században kibővített – plébániát és kvártélyházat. Utóbbi 1872 után Vármegyeházaként szolgált, ma különböző hivatalok és a megye levéltárának otthona.
A város a reformkorban a megye központjaként többször keltett országos figyelmet, itt kezdte közéleti pályáját Csány László és Deák Ferenc. Fejlődése mégis lassú volt. A fontosabb kereskedelmi útvonalaktól távol esett, domborzati okok miatt a vasút is elkerülte, csak a XIX. század végén érintette az Ukk-Csáktornyai sínpár, s ezáltal kapcsolódott a Sopron-Nagykanizsa vonalhoz.
1885-ben szerezte meg a rendezett tanácsú városi rangot, ezután látványos fejlődésnek indult. A gimnázium, a múzeum mai épülete, a szálloda, a Főtér emeletes házai, a Baross liget ennek az időszaknak az emlékei. Huszárlaktanya épült lovardával. Az első villanytelep 1905-től a mai Petőfi Iskola helyén fejlesztette az áramot. Mégis megmaradt kisvárosnak. 1900-ban mindössze tízezer, 1920-ban tizenháromezer ember otthona. Számottevő ipar sem alakulhatott ki, vízvezeték, szennyvízcsatorna építésére nem futotta erejéből. A második világháború kezdetéig lakossága alig növekedett, az új építkezésekkel azonban városiasabb külsőt öltött. E kornak köszönhetjük a ferences templomot, a zárda épületét, a Kosztolányi utca villasorát, a Rózsa ligetet, az Arany János és a Dózsa György út közt épület családi házakat.
A második világháború anyagi pusztítását hamarosan kiheverte, embervesztesége azonban jelentős volt. Nemcsak a háborúban, hadifogságban elesettek, hanem a lakosság tizedét kitevő zsidó lakosság elpusztítása, az életben maradottak egy részének elköltözése jelentett súlyos csapást.
A XX. század közepén jelentős változást hozott a Ruhagyár, a Tejipari Vállalat, a Kőolajfeldolgozó felépítése, később a bútoripar, a fémfeldolgozás és az élelmiszeripar különböző vállalatai növelték Egerszeg súlyát. Lakossága 1990-re négyszeresére nőtt. 1970 után a művelődési intézmények bővülése okozott örömet, korszerű iskolák, könyvtárak, művelődési házak, múzeumok épültek-alakultak. Hazánkban elsőként nyílt meg a később finnugor néprajzi parkkal bővülő szabadtéri néprajzi múzeum, s egyedüliként az Olajipari Múzeum. 1983 óta van állandó színházunk, amely Hevesi Sándor nevét viseli. Meghonosodott a felsőoktatás: előbb a Számviteli Főiskolára érkeztek hallgatók, 1990-ben az Egészségügyire is, napjainkban pedig a Budapesti Műszaki Egyetem kihelyezett kara is várja a a diákokat. Több sportcsapat (labdarúgás, kosárlabda, sakk) került az élvonalba.
1990 körül átmeneti megtorpanás okozott aggodalmat: több üzem megszűnt, lassult a lakások építése, némileg csökkent a lakosság száma. 1995 után új iparágak teleültek le, főleg az elektronika ad sok egerszegi és környékbeli embernek munkát. 2000 után újra látványosan fellendült a lakásépítés, javult a közlekedés, folynak a városi rekonstrukciók.
Az utóbbi évtizedben nem a lakótelepek nőnek tovább, hanem megújulnak a város belső részének avult házai, épülettömbjei. Hagyományait jórészt megőrizve előnyösen változik, szépül a történelmi városmag.
Megjelentek az új kereskedelmi intézmények, a várost kezdik körülvenni a sokak által vitatott, de a keresletet bővítő nagy bevásárló központok. Javultak a sport feltételei: modern futballstadion létesült, 2004 őszén elkészült a fedett jégcsarnok. Elsősorban az itt élők pihenését, egészségét, jobb közérzetét szolgálja, de már a távolibb tájak lakóit is vonzza a Gébárti Szabadidőközpont területén létesített tóstrand, a kemping és üdülőfalu, valamint a termál- és élményfürdő.
