Győr

Közel az osztrák határhoz, a Kisalföldön fekszik, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A műemléki barokk belvárossal rendelkező Győr fontos ipari, oktatási és kulturális központ.

tradíció és modern együtt, Dunakapu tér
Tradíció és modern együtt, Dunakapu tér Fotó: funiQ

Látnivalók

A városháza Győr egyik legszebb jelképe. A neobarokk épületet 1896 és 1898 között építették, több mint 200 terem található benne. Díszterme hangversenyeknek is otthont ad.

városháza
Városháza Fotó: funiQ

A Széchényi tér, Győr főtere, számos műemlék barokk épület található itt. Az Apátúr-ház ad otthont a Xántus János Múzeumnak, ahol helytörténeti kiállítás tekinthető meg.  

A Bazilikát, a Szent István által alapított győri püspökség székesegyházát először román stílusban építették, majd a tatárjárás után gótikus, a török időkben pedig barokk stílusban építették át. 1996-ban II. János Pál pápa emelte bazilika rangra. Itt található a XV. századi Szent László-herma, a király koponyáját őrző ereklye.

Nagyboldogasszony Székesegyház - Bazilika
Nagyboldogasszony Székesegyház - Bazilika Fotó: funiQ

A Püspökvár a győri püspök lakhelye. Lakótornya a XIII., gótikus kápolnája a XV. században épült. A lakótorony mellett található a barokk püspöki palota, pincéjében Apor Vilmos püspök életéről tekinthető meg kiállítás.

A zsinagóga késő historista és szecessziós stílusban épült 1868 és 1870 között. Jelenleg kulturális központ, az épület ad otthont a Széchényi István Egyetem Zeneművészeti Intézetének illetve látható egy, a XX. századi magyar képzőművészetet bemutató kiállítás is.

A főtéren álló Loyolai Szent Ignác Bencés templom legrégebbi barokk templomunk.

Loyolai Szent Ignác Bencés templom
Loyolai Szent Ignác Bencés templom Fotó: funiQ

Mellette található a bencés rendház, amelynek egykori jezsuita patikájának helyén most a Széchényi Patikamúzeum tekinthető meg.

Az evangélikus öregtemplom 1784-85-ben épült copf stílusban. A Rába partján található épületben rendszeresen tartanak hangversenyeket A város egyik legszebb barokk épülete az Esterházy-palota. Itt látható a Városi Művészeti Múzeum Radnai-gyűjteménye, amely a két világháború közötti magyar művészetet mutatja be. A Győri Nemzeti Színház 1978 óta működik a városban. Az épületét északi és déli falát Victory Vasarely kerámiaművei díszitik. A nemzetközi hírű Győri Balett is itt tartja előadásait.

Győri Nemzeti színház
Győri Nemzeti színház Fotó: funiQ

A Xántus János Állatkert eredetileg vadasparkként alakult 1962, de állománya egzotikus fajokkal bővült, így idővel állatkertté alakult. Jelenleg száz állatfaj látható itt. 

vármúzeum
Vármúzeum Fotó: funiQ

Története

Győr területe már az őskorban is lakott volt, a legkorábbi leletek e korból származnak. Az első települést a kelták alapították i.e 500 körül, ők nevezték el a várost Arrabonának (innen származik a német elnevezés is, Raab).

Az időszámításunk előtti I. században, Dunántúl elfoglalása után római kereskedők települtek le, illetve egy katonai tábort is létesítettek. A rómaiak 400 éves itt tartózkodása alatt a település fontos gazdasági és kulturális központtá vált. A IV. században, germán és hun törzsek támadásai miatt a rómaiak elhagyták a várost. A honfoglalásig folyamatosan lakott volt szlávok, avarok, majd frankok által.

Kármelita Templom és Rendház
Kármelita Templom és Rendház Fotó: funiQ

Győr lett az egyik első magyar település. Szent István várispánságot és püspökséget alapított itt. Ismét jelentős kereskedőváros lett. 1242-ben a tatárok, később a csehek dúlták fel. Lakóinak hősiessége miatt városi rangot kapott, amely tovább erősítette szerepét a kereskedelemben. Ekkoriban épült a város főtere, a letelepedő domonkosok, ferencesek számos egyházi épületet építettek.

1529-ben a a török hadak közeledtére a Lamberg Kristóf várparancsnok feladta Győr védelmét és felgyújtotta a várost. Emiatt vált szükségessé a belváros és a vár újjáépítése. Bár az új vár a legkorszerűbb erődítmények közé tartozott, 1594-ben a védők feladták azt a török seregekkel szemben, és csak 1598-ban sikerült visszahódítani.

Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg hadvezérek szobra
Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg hadvezérek szobra Fotó: funiQ

A XVII. században szabad király városi címet kapott Mária Teréziától, és nagy fejlődésnek indult. Ekkor épült számos, a mai napig jelentős barokk épület, és számos kereskedő települt a városba. 1809-ben a vesztes győri csata után francia kézre került, a vár bástyáit felrobbantották, ám Napóleon seregei még ez évben elhagyták a várost. Kereskedelme folyamatosan fejlődött, ám később az ipar fejlesztésére helyeződött a hangsúly.

A XX. századra jelentős iparváros lett. 1960-tól fejlődésnek  indult, elkezdték felújítani a várost, új színház épült. A rendszerváltás után egyetemi várossá és kulturális központtá vált.