Márkó
A 8-as főút és a vasút melletti 1100 fős település Veszprémtől északnyugatra.
Tájképe a Séd-patak és a környező hegységek formálódása nyomán alakult ki, vált meghatározóvá. A korábban tipikus egyutcás kis falu házai közül még őrzi néhány a népi építészet formakincsét és hagyományait: a betelepítéseknek köszönhetően dominálnak a sváb jellegzetességek. A házak többsége boltíves, oromfalas kőépület. Ezen régi stílus jellemzője, hogy a tornácos ház végébe egy kisebbet építettek, ahova a szülők költöztek, ha a gyermekük megházasodott. A fennsíkból kiemelkedő dombon végigjárhatjuk a Kálvária stációit, melyek érdekessége, hogy kerámia alapú zománc képeit helyi keramikus készítette. Az út végén betérhetünk a kis fehér kápolnába megpihenni, imádkozni. A településen több túraútvonal is keresztülhalad, ezek egyike felvezet minket a Csatár-hegyre, ahol a kilátóból gyönyörű panoráma tárul elénk, főleg tiszta időben, naplementekor.
Túraajánlatok
Érdemes ellátogatni Márkótól délre, az 1802-ben már állt Menyeke-erdészlakhoz. Az épület környékén őshonos tiszafák láthatók.
Látnivalók
A falu klasszicista katolikus temploma 1753–54-ben épült, nevezetessége a barokk, faragottfa-oltára. Látnivaló még a kálváriakápolna és a stációsor.
-
Kálvária Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Légifelvétel a kálváriakápolnáról Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Szent Márk-templom Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
Márkó jellegzetes egyutcás település, két oldalán azonos formájú és méretű házakkal. A német népi építészetet reprezentáló, 11 védett, műemlék jellegű ház látható a Petőfi Sándor utcában.
A falu védett fája a millenniumi emlékfa.
A település fontos rendezvényei a Márk-nap (április 25.) utáni vasárnap megrendezésre kerülő búcsú és augusztus első hétvégéjén a falunap.
Története
Nevét az egykori, 1230-ban említett, Szent Márk evangelista tiszteletére szentelt kápolnáról kapta. Az itteni letelepedés első nyomai a római korból származnak. Folyamatos ittélés bizonyítottan csak a honfoglalás utántól van, amikor kis falvak (Mesteri, Berének, Endréd, Szentmárkúr, Gyepold) jöttek létre a környéken. Márkó helyén a középkorban 3 falu volt, ezek a török idők alatt elpusztultak. A település ősének Szentmárkúr tekinthető. 1741-től a veszprémi káptalan Tevelről (ma Nagytevel), Város- és Kislődről 9 családdal, majd más környékiekkel és németekkel telepítette Márkót (a katolikus lakosság ragaszkodott Szentmárkúr helyéhez).