Ráckeresztúr
A hozzá tartozó Szent Miklós, és László-pusztával együtt, közel 3200 fős község, melynek régészeti leletei arról tanúskodnak, hogy már 4500 évvel ezelőtt lakott terület volt.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent Kereszt felmagasztalása templom
A barokk stílusú római katolikus templomot 1723-ban építették. A templom többször sérült, tornya leégett, majd teljesen elpusztult. Rendbehozatala 1952-re készült el.
Szentháromság-szobor
A szobron egy 1779-es dátum látható, illetve Szent László lovagi öltözetben álló alakja, legfelül pedig a Szentháromság szoborcsoport. Műemléki védelem alatt áll.
Pázmándy – Petheő – Lyka – Brauch-kastély
Az 1820-as években, a szomori és somodori Pázmándy család építtette kastély Szentmiklóspusztán található.
A Pázmándy családtól a Petheő család tulajdonába került, később a Lyka család lakja, 1933-ban Brauch Károly vásárolta meg a kastélyt. Brauch Károly tagja volt a Szentsír lovagrendnek; 1942-ben kápolnát emeltetett a kastély udvarába, amely alatt kripta található. A második világháború alatt a kastély nagyon tönkrement. 1961-ben teljesen felújították és rendbe hozták az épületet a körülötte elterülő parkkal együtt.
A rendszerváltás után a kastély magántulajdonba került; ma nem látogatható. Az épülethez tartozik még egy istálló, egy magtár, egy cselédház, egy víztorony és egy borospince is.
Halász-Freund-kastély
A klasszicista stílusú kastély 1820-ban épült. A körülötte található majorság, a cselédlakások és az iskola is ekkoriban alakulhatott ki.
Később a kastély a D. Halász család, és Cséry családok birtokába került, majd Freund Adolfé lett. A Freund család alakította ki a kastély körüli parkos részt.
A kastély épületében ma a Teleház, illetve a Szent László Víz Kht. található.
Egyéb látnivalók: Ivánkay-kastély és kertje, Ivánkay-kúria, az általános iskola központi épülete, temetőkápolna, hősök kertje szobrokkal, temetőkápolna, víztorony, terménytárolók, hősi emlékművek, IX. Keresztúr Nevű Települések Találkozója emlékmű, Szent László-szobor, az egykori Dreher uradalmi majorságban működő tehenészet tejrekorder Auguszta tehenének bronz szobra.
Története
A falu nevét először egy 1347-es okiratban olvashatjuk. Ekkortól számítjuk a község megalakulását is.
A vizek miatt a környéken valószínűleg árterületek húzódtak, házakat csupán a XII. században kezdtek építeni. A tatárjárás után a környék házai elpusztultak, a hely elnéptelenedett. 1424-ben Zsigmond király feleségének ajándékozza a falut. A XVI. századig a falu virágkorát élte, de ennek a jólétnek a török harcok véget vetettek.
A XVII. században elkezdődött a rácok betelepítése Fejér megyébe, illetőleg Kerezthurra is. Erre az időszakra tehető a település nevének Ráckeresztúrra változtatása is.
A rácok főként a Duna melléki magyar falvakat szállták meg. A második világháború, itt is jelentős károkat okozott, sok ház lakhatatlanná vált. A háború sok áldozatot követelt a Ráckeresztúriaktól is, a harcosok nevét emléktáblák őrzik.
A rendszerváltás idején, sok új lehetőség adódott a község számára. Állami, helyi, és vállalkozói segítséggel folyamatosan fejlődik az infrastruktúra, egyre több üzlet nyílik, és szép családi házak épülnek Ráckeresztúron.