Kenutúra a Hévíz-patakon

Akármelyik szervezést is választjuk, a menetrend hasonló lesz: az autókat a résztvevők előreviszik Fenékpusztára, majd a szervezők visszahozzák a sofőröket a starthelyre. Ekkor rövid oktatás következik, a legfontosabb tudnivalókra érdemes odafigyelni. Megtanulhatjuk, hogyan kell hatékonyan evezni, milyen technikákkal lehet kormányozni, vagy hogy hogyan húzzuk be a fejünk azon a néhány szakaszon, amikor híd alatt haladunk át.

Mivel a lefolyó és a Hévízi-csatorna is (amire később "rákanyarodunk" szó szerint) sekély vizű, ha véletlenül beborulnánk, akkor a legmélyebb részen is csak 1 méteres vízben találnánk magunkat. Persze evezés közben is vizesek lehetünk, ezért érdemes száraz váltóruhával készülni.

Az útvonal a hivatalos besorolás szerint is könnyű síkvíz, ezért a vízitúrára bárki jelentkezhet, kezdők, gyerekek és idősek is. Sportos, kényelmes, és a hűvös időre tekintettel melegebb öltözet viselése ajánlott. Mivel mindennel együtt ez egy majdnem egész napos program, célszerű szendvicset és innivalót hozni magunkkal, útközben úgyis lesz egy pihenő, amikor piknikezhetünk.

Mikor mindenki vízre szállt, elindulunk a Hévízi-lefolyón, és hirtelen magunk mögött hagyjuk az autók és a város zaját, nyüzsgését. Amikor már hozzászokunk az evezéshez, és a hajóban is kialakul az összhang, elkezdünk odafigyelni a természetre.

Jobbról nádas, balról pedig a velünk egy darabig párhuzamosan futó Berki sétaút kísér a parton. A Kis-Balaton és a Nagyberek közelsége, valamint a meleg víz párolgása miatt ilyenkor sok vízimadár telel errefelé, nem csoda, hogy remek helyszín ez a madárfigyelőknek.

Az Úsztatómajorhoz érve fel kell eleveníteni a parton tanultakat, ugyanis a lefolyón élesen jobbra kell kanyarodnunk, ráadásul át kell eveznünk egy szűk átjárón, majd átbújnunk egy híd alatt, ami csak centikre van a lehúzott fejünktől. Miután többé-kevésbé sikeresen teljesítette mindenki ezt a szakaszt is, a kicsit szélesebb és vadregényesebb Hévízi-csatornán evezünk tovább, ebbe torkollik bele a lefolyó.

Kiérünk a lápra, körülöttünk csak a vízivilág, legfeljebb egy-egy horgászt látunk a partnak azon a szakaszán, ahol közvetlenül elérni a vizet. Még átevezünk a 75-ös út alatt is, de ezen kívül semmi nem zavarja a természetet - mi is úgy érezhetjük, hogy a csónakokkal beleilleszkedünk a tájba, nem zavarjuk azt.

Néhány kanyar után kiegyenesedik a csatorna. Ha ránézünk a térképre, ez a Hévíz-Sármellék-Balaton határolta terület, amelyet hosszában és széltében behálóznak a csatornák, árkok és patakok. Mivel mi a keleti főcsatornán evezünk, néhol jobbról becsatlakozik egy keresztcsatorna, vagy híd vezet át felettünk.

Féltáv után egy kikötésre alkalmas helyen megállunk, itt lehet madarakat figyelni a töltésről vagy a magunkkal hozott ételt-italt elfogyasztani. A pihenő után még van alkalmunk kiélvezni a táj és ez evezés szépségeit, majd megérkezünk a végállomásra, Fenékpusztára.