Obornak „Kékvándor 2” gyalogos túra

Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe!
Teljes táv: 7,5 km
Össz. emelkedő:  160 m
Össz. lejtő: -190 m
Magasság max.: 258 m
Magasság min.: 161 m

Útvonal: Obornak pihenőhely – K▲ jelzésen dél felé – elágazásnál kelet felé a K– jelzésen – homokkomáromi Kisboldogasszony kegytemplom (kis kitérő) – K– jelzés a falu felé – út menti szobrok – Homokkomárom – Hosszúvölgy – K– jelzés – Erzsébet királyné emlékművénél az erdei lak tövében ér véget utunk

  • Túra típusa: gyalogos
  • Ajánlott időszak: minden évszakban

A körülbelül 2 óra időtartamú gyalogos túra az Országos Kéktúra Rockenbauer Pálról elnevezett zalai szakaszát tartalmazza Obornaktól a Zsigárdi Erdei Lakig. A túra kiválóan alkalmas arra, hogy több túraútvonalat összekapcsolva (Kistolmácstól Újudvarig) bejárjuk Dél-Zala kéktúra útvonalait.

kék jelzéses információs tábla Obornak település előtt

Útvonal

A kirándulás a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola és az Obornaki Vadászház épületegyüttese mellől indul.

A Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola napközis jelleggel már hosszú ideje működik itt, de 2016-tól a szolgáltatások szálláslehetőséggel is bővültek. A teljesen új építésű, ízléses berendezésű szállóépületben az iskolások mellett a természetjárókat, kirándulókat és a családokat is szeretettel várják. A szálló több mint 40 fő befogadására alkalmas.

obornaki erdei iskola
Obornaki erdei iskola Fotó: Kovács Károly
  • Nyitnikék erdei iskola Obornakon
    Nyitnikék erdei iskola Obornakon Fotó: Kovács Károly
  • szabadtéri oktatótér az obornaki erdei iskolában
    Szabadtéri oktatótér az obornaki erdei iskolában Fotó: Kovács Károly
  • Obornaki vadászház
    Obornaki vadászház Fotó: Kovács Károly

Az erdei iskola melletti buszfordulónál haladjunk dél felé az aszfaltos úton. Obornakot elhagyva elérjük a K– jelzést, innen keleti irányba folytatjuk az utat mindig a K– jelzésen.

A K– jelzést követve hamarosan elérjük a Homokkomárom közelében lévő dombokat, amelyeken áthaladva Dél-Zala legismertebb zarándokhelyére érünk. A homokkomáromi Kisboldogasszony-templom napjainkban a Dunántúl egyik legjelentősebb zarándokközpontja, ahol magyar és horvát nemzetiségű hívők rendszeresen megfordulnak. A mai templomot 1722-ben kezdték el építeni. Az építkezés befejezése és a templom teljes felszerelése gróf Batthyány Lajos, az akkori kegyúr nevéhez kötődik. Az ő kérésére 1751-ben XIV. Benedek pápa Szent Félix vértanú gyermek ereklyéit adományozta a homokkomáromi templomnak. Ma a főoltáron, a kegykép alatt látható Szent Félix ereklyéje.

A templommal szemben lévő kolostort 1772–1778 között építették a zarándokok szolgálatát ellátó atyák részére. Később (1911-től) ez plébániaépület volt, ma pedig a Nyolc Boldogság Közösség használatában áll. A kolostorban kegytárgybolt működik. A templomban minden hónap 13-án van a kegytemplom engesztelőnapja, amire számos zarándok érkezik.

a homokkomáromi Kisboldogasszony-templom
A homokkomáromi Kisboldogasszony-templom Fotó: Kovács Károly
  • a homokkomáromi Kisboldogasszony-templom
    A homokkomáromi Kisboldogasszony-templom Fotó: Kovács Károly
  • homokkomáromi Kisboldogasszony-templom
    Homokkomáromi Kisboldogasszony-templom Fotó: Kovács Károly
  • a homokkomáromi kegytemplom
    A homokkomáromi kegytemplom Fotó: Kovács Károly
  • faszobrok a homokkomáromi templom felé vezető út mentén
    Faszobrok a homokkomáromi templom felé vezető út mentén Fotó: Kovács Károly

A templomtól a faluba vezető út mentén a „Csingahegyi Napok” során készült faszobrok sorakoznak. A magyar királyokat ábrázoló alkotások helyi és környékbeli fafaragók munkái.

A K– jelzést követve haladunk át a Homokkomáromon.

Homokkomárom nemcsak a zarándokhely miatt érdekes, ugyanis itt található a Balaton-mellék Borvidék legnagyobb egybefüggő szőlőterülete. A Homokkomáromi Hegyközség 1998-ban alakult 240 hektárral rendelkező területtel. A szőlőhegy több részre tagolódik, és több mint 400 termelő gazdálkodik itt. A jó minőségű homokkomáromi borok jellemzően fehér szőlőből készülnek. A szőlőhegyen már hagyománnyá vált a nyaranta megrendezésre kerülő Csingahegyi Napok, amelyet a Csingahegyi Művészműhely Egyesület szervez. A rendezvényre fafaragók, kovácsok, bőrösök, festők és más művészek gyűlnek össze, hogy a rengeteg látogató előtt közösen készítsék el az alkotásaikat. A felső-csingai szőlőterületekre érdemes kitérőt tenni, egy egy nagyjából 3 km-es kitérőt jelent. (A település Hosszúvölgy felé eső vége előtt északra nyíló utca, fa tábla jelzi: „Felső-Csinga”).

pipacsmező a Felső-csinga-hegy aljában (homokkomáromi szőlőhegy)
Pipacsmező a Felső-csinga-hegy aljában (homokkomáromi szőlőhegy) Fotó: Kovács Károly
  • régi pince a Felső-Csinga-hegy aljában (homokkomáromi szőlőhegy)
    Régi pince a Felső-Csinga-hegy aljában (homokkomáromi szőlőhegy) Fotó: Kovács Károly
  • új pincék a Felső-Csinga-hegyen (homokkomáromi szőlőhegy)
    Új pincék a Felső-Csinga-hegyen (homokkomáromi szőlőhegy) Fotó: Kovács Károly
  • Felső-csingai fafaragók házai a homokkomáromi szőlőhegyen
    Felső-csingai fafaragók házai a homokkomáromi szőlőhegyen Fotó: Kovács Károly
  • faszobrok a felső-csingai szőlőhegyen
    Faszobrok a felső-csingai szőlőhegyen Fotó: Kovács Károly
  • Felső-csingai fafaragásoki a homokkomáromi szőlőhegyen
    Felső-csingai fafaragásoki a homokkomáromi szőlőhegyen Fotó: Kovács Károly

Homokkomáromból aszfaltos út visz Hosszúvölgyre, ahol az első keresztutcán délnek fordulva érjük el a Zsigárdmajorba vivő földutat. Itt a táj már sík. Mező mellett haladó úton keletnek fordulva jutunk a fenyők között elhelyezkedő erdei lakig, amely utunk végállomása.

a Hosszúvölgy és Zsigárd közötti út a kék jelzés mentén
A Hosszúvölgy és Zsigárd közötti út a kék jelzés mentén Fotó: Kovács Károly

Az eredeti, 1945 előtt épített, korábban kisegítő vadászházként funkcionáló erdei lakot a Zalaerdő Zrt. 2014-ben újította fel, azóta szoba, galériás nappali, konyha, zuhanyzó áll a vendégek rendelkezésére. A két szobában 4+2 fő fér el kényelmesen. Az épülettel szemben van Erzsébet királyné emlékoszlopa (mögé ültetve egy hársfa), az erdei lak mellett lévő patak keleti partján áll a „Zrínyi-hárs”. Az öreg, fekvő törzsű fa alatti táblán ez olvasható: „1620-1664 – Zrínyi Miklós pihent meg e fa alatt.” Ez a fa mindig megújította magát, a mostani öreg törzs is a Zrínyit „látta” fa sarjadéka.

Zsigárdi erdei kirándulóhely Nagykanizsától északnyugatra, Homokkomárom településhez tartozik az erdő mélyén megbúvó Zsigárdi Erdei Lak, ahol két szoba várja a túrázókat. A pihenőhelytől indulva 3 gyalogos és 3 kerékpáros útvonalat ajánlunk.

Vissza a pihenőhelyhez

Obornaki egzótás erdei pihenőhely Az Obornaki erdei pihenőhelyen a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola napközis jelleggel már hosszú ideje működik, de 2016-tól a szolgáltatások szálláslehetőséggel is bővültek. Az Obornaki Vadászház több mint 40 fő befogadására alkalmas. 4 gyalogos és 3 kerékpáros útvonalat ajánlunk innen indulva.

A GO IN NATURE projekt együttműködő partnerei