„Patakjáró” gyalogos túra a Macskás-forrás környékén

Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe!
Teljes táv: 9 km
Össz. emelkedő:  160 m
Össz. lejtő: -160 m
Magasság max.: 269 m
Magasság min.: 199 m

Útvonal: Macskás-forrás erdei pihenő – K– jelzés – Nagyhegynél K+ jelzésű földúton, majd jelzett turistaúton a Keresztúri-patak mentén – közel 3 km után a patak mentén újra elérjük a K– jelzést – kiépített erdészeti út – Macskás-forrási leágazás - Macskás-forrási pihenő

  • Túra típusa: gyalogos
  • Ajánlott időszak: kora tavasztól késő őszig (Figyelem! A Keresztúri-patak környéke elmocsarasodott.)
  • Parkolási lehetőség az erdészeti úton - Irsapuszta irányából, a sorompó előtt

A közel 3 óra időtartamú gyalogos túra szervezhető családi programként (csak 10 év feletti gyermekkel), vagy baráti társaságoknak kellemes kirándulóprogramnak. A túra során a zalai dombvidék és a vízfolyások sajátosságaival ismerkedhetünk meg. Figyelem! A túra középső szakaszán a K+ jelzés gyakran „eltűnik”.

patak a kék kereszt jelzésen a Zalalövő környéki erdőben
Patak a kék kereszt jelzésen a Zalalövő környéki erdőben Fotó: Kovácsné Kocsi Zsuzsanna

Útvonal

A K– túraút közelében található a jól kiépített erdei Macskás-forrás pihenőhely, amely túránk kiindulópontja. A Macskás-forrás a Zalalövőről kiinduló gyalogos túrák kedvelt állomása. Mivel az Országos Kéktúra útvonal közelében helyezkedik el, gyakran keresik fel a nagyobb vándorkirándulások résztvevői is. A pihenőhely bükk-tölgy-gyertyán elegyes erdőben helyezkedik el.

Macskás-forrás pihenőhely
Macskás-forrás pihenőhely Fotó: Kovácsné Kocsi Zsuzsanna

A pihenőhelytől jelöletlen erdei úton haladunk északnyugati irányba, míg el nem érjük a K– jelzést, majd ezen haladunk észak felé. Nagyhegynél keletre (jobbra) fordulunk a K+ jelzésen.

Zala régi településszerkezetét idézi a ma már lakatlan Nagyhegy. A dombok mentén néhány házból álló lakott külterületek helyezkedtek el, amelyből mára 1-1 ház és az elnevezés maradt meg. Ilyen lakott terület volt a közelben Gizellamajor és Bárómajor is.

Nagyhegytől keletre haladva a zalai fenyőerdőkből kapunk ízelítőt. Az erdeifenyő kedvező körülmények között 20–35 méter magasra is nő. Törzse egyenes. A koronája ritka: fiatalon kúpos, később ellaposodik, ernyőszerűvé válik. Virágzata toboz. A sűrű tűlevelek miatt a fény alig hatol át és ezért aljnövényzete alig van, szinte már nincs is. Azért hívjuk őket örökzöldeknek, mert folyamatosan hullajtják a leveleiket, így egész évben gyönyörű zöld színekben pompáznak. A fenyőerdőt elhagyva érkezünk meg a Keresztúri-patak völgyébe.

Keresztúri-patak
Keresztúri-patak Fotó: Kovácsné Kocsi Zsuzsanna
  • tavaszi erdő a Keresztúri-patak közelében
    Tavaszi erdő a Keresztúri-patak közelében Fotó: Kovácsné Kocsi Zsuzsanna
  • virágzó árvacsalán
    Virágzó árvacsalán Fotó: Kovácsné Kocsi Zsuzsanna
  • patakparti virág
    Patakparti virág Fotó: Kovácsné Kocsi Zsuzsanna
  • Vízfolyás a Macskás-forrás pihenőhely közelében
    Vízfolyás a Macskás-forrás pihenőhely közelében Fotó: Kovácsné Kocsi Zsuzsanna

Kirándulásunk a patak felső folyását követve kanyarog a zalai dombok között. A patak a Zala folyóba ömlő kisebb vízfolyás, amelynek mentén elmocsarasodott völgyben kanyarog a turistaút. A patakon kiépített átkelés nincs. Az útvonal mentén háromszor is át kell kelni a vízfolyáson, amely száraz időben könnyen megtehető, de hosszabb esőzések után igazi kihívás. A patakmeder mentén az árterekre jellemző girbe-gurba fák nőnek, sokszor akadályozva a haladást. Nehézségei ellenére vadregényes látvány tárul elénk, ahogy a patak kanyarog a dombok övezte völgyben. Jellegzetes fája a mézgás éger. Ez a fafaj a lápos helyek, kisebb mozgó vizek, patakok természetes kísérője. Kezdetben nagyon szép, kúpos, akár a fenyőfélék, később azonban széles, szabálytalan koronájúvá válik. Nagyjából 20 méter magasra nő meg. Levelei mogyoróra emlékeztetnek. Termése 1-1,5 cm hosszú kocsányon lógó és kb. ugyanilyen hosszú, éretten sötétbarna áltoboz. Magja apró, ötszögletű, fényes barna, szárnyatlan. A pataktól távolabb bükköket és gyertyánokat figyelhetünk meg.

A K– jelzésre kiérve utunkat déli irányba folytatjuk a kiépített erdei úton. A gyaloglás alatt bükk- és gyertyánfákban gyönyörködhetünk, amelyben gyakran tűnik fel kocsánytalan tölgy. (Néhány tömbben erdeifenyők is láthatók. A bükk 40 méter magasra is megnövő, egyenes, hengeres törzsű fa, amelynek koronája magas, boltozatos. Zárt állományokban a törzse csak magasan ágazik el, a magányos példányoké jóval lejjebb – ezek koronája félgömb alakúvá fejlődik. A kérge vékony, sima, világos- vagy sötétszürke. A levelek (főleg a fiatal példányokról) gyakran csak tavasszal hullanak le. Lombja ősszel aranysárgára színeződik. A Macskás-forrás környékén is elegyfaként találhatók meg a gyertyános-tölgyesekben. A gyertyán a nyírfafélék családjába tartozó, viszonylag kistermetű fa. A gyertyán fája igen szilárd és kemény, nehéz vele dolgozni. Keménysége miatt azonban szerszámnyélnek, fogaskeréknek, kocsikeréknek, zongora mechanikájának kiváló.

Macskás-forrás erdei pihenőhely
Macskás-forrás erdei pihenőhely Fotó: Kovácsné Kocsi Zsuzsanna

A K– jelzésen megtett közel 4 km után térjünk le keletre a Macskás-forráshoz.

Vissza a pihenőhelyhez

Zalalövő "Macskás" forrás és erdei pihenőhely A Macskás-forrás a Zalalövőről kiinduló gyalogos túrák kedvelt állomása. Mivel az Országos Kéktúra útvonalának közelében helyezkedik el, gyakran keresik fel a nagyobb vándorkirándulások résztvevői is. Három gyalogos és három kerékpáros túrát ajánlunk, ami érinti a pihenőhelyet vagy innen indul.

A GO IN NATURE projekt együttműködő partnerei