Csobánc

A Csobánc egyike a Balaton-felvidék tanúhegyeinek, azok közül is az ún. koporsó-formájúakhoz tartozik, azaz lapos, elnyújtott tető jellemzi.

Mivel a Tapolcai-medence északkeleti végében helyezkedik el, ezért tetejéről páratlan kilátás nyílik nem csak a többi tanúhegy és a Balaton felé, hanem a szomszédos Káli-medence irányába is.

A hegy 378 méteres magasságával nem egy óriás, kényelmes sétával fél - egy óra alatt fel lehet jutni. A hegy platója tökéletes helyszín a kikapcsolódásra, elmélyülésre, a látványban való gyönyörködésben, amihez tökéletes hátteret adnak a XIII. századi vár romjai.

Már a középkorban is említik Csobánc várát, de aranykorát Gyulafi László kapitány idején élte, amikor többször is sikeresen visszaverte a törökök támadását. Később az Esterházy család birtokába került, de végét a Rákóczi-szabadságharc jelentette. A császári kézbe került várat lerombolták, és állapota azóta is csak romlott. Ma már csak elszórva találunk egy-egy fal- vagy toronymaradványt és egy kisebb összefüggő részt, ami persze kiváló fotótémát szolgáltat a kirándulóknak.

A Csobánc adottságai miatt a siklóernyősök paradicsoma, szinte nincs olyan időszak, amikor ne látnánk a sok színes ernyőt a hegy déli oldalánál siklani ide-oda. A fel- és leszállóhelyük a plató keleti végében van, érdemes megnézni vagy akár - tandemben - ki is próbálni.

A hegyre gyalog észak-déli irányban az országos kéktúra kék sávján lehet feljutni, észak-nyugati irányban a zöld sáv vezet a hegyre, míg a kelet-nyugat tengelyen a Mária-út jelzései vezetnek. A Csobánc platójára csak a kék jelzés vezet fel.

Gyulakeszi és Diszel irányából lehet a legegyszerűbben megközelíteni a Csobáncot, de ha autóval jövünk, a legpraktikusabb a Gyulakeszi irányából elérhető parkoló a vár aljában, amit kifejezetten a várhoz kirándulók számára alakítottak ki fedett padokkal, asztalokkal kiegészítve.

Innen a zöld sávon kell elindulni, majd miután elhagytuk az egykori Csobáncszög templomát, a "rossztemplomot", ráfordulunk a kék sáv jelzésre, ami egyenesen a tetőre vezet. Már útközben is többször meg kell majd állnunk a csodálatos panoráma miatt, ami majd a lapos tetőre felérve csak fokozódik a várrommal és a siklóernyőkkel kiegészítve.

Ha nem ugyanazon az úton akarunk visszamenni, akkor folytassuk lefelé az utunkat a kék sávon, majd a Vár-kúti elágazásnál a Mária-út jelzésre áttérve a hegy déli szoknyáján érünk vissza az út menti kereszthez, majd a parkolóhoz. Ha ezt az utat választjuk, akkor sem éri el a körtúra az 5 km-t, így családoknak is nyugodt szívvel ajánlható.

A vulkanikus bazalt talaj igencsak kedvez a szőlő- és borkultúrának, a Badacsonyi borvidék részeként ezen a hegyen is találunk szőlőket, présházakat. Tolnay Klári egykori nyaralója is ma már egy borászatnak és vendégháznak ad helyet.