Csákvár

Hazánk egyik legrégebbi települése, melynek történelme szorosan összefonódik az Esterházy családéval. A fazekas mesterség a régmúlt időkben csak a fazekasoknak jelentett jövedelemforrást, ma viszont a város turizmusa főként erre a szép szakmára épül. 

Szent Mihály főangyal templom bejárata feletti díszítés

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

Gyalogtúrák

A S jelzésen észak felé átvághatunk a hajdani vadaskerten, majd a Z útvonalán továbbhaladva Vérteskozmán át (Sb) a gesztesi várat kereshetjük fel, ahol az Országos Kéktúra vértesi szakaszába csatlakozhatunk.

A Z jelzésen, és annak Zi leágazásán a Csákvári (Báracháza)-barlanghoz jutunk.

Csákvártól ÉNy-ra találjuk a Gánt felé tartó S jelzésen elérhető, a Lóállás-tető körül vezető Haraszt-hegyi botanikai és geológiai tanösvényt. Útvonala a Csákvári-sziklaodú, a Kőlik-völgyi-barlang és a Balog-völgyi-odú mellett kalauzol, kilátóhelyeiről pedig a Zámolyi-medence elragadó látványa tárul elénk.

Csákvár déli határában, az egykori tó- és lápvilágon, a Csákvári- és Csikvarsai-rét fokozottan védett területén barangol a 13,5 km hosszú Vidrafű tanösvény.

A lápon, mocsáron, hidakon, erdőn és réten vezető tanösvény a tavasszal nyíló, fehér virágú védett vidrafűről kapta a nevét. Végigjárásával a lápvilág növény- és állatvilágát ismerjük meg. Ezen a helyen él a vidrafű, a gólyahír, a rekettyefűz, a kőris és még sok más védett növény. A terület nádasaiban, zsombékosaiban, rétjein fészkel a vízicsibe, a guvat, a bölömbika, a cankó és a bibic, a ligeterdőiben pedig a sas, a héja, a kerecsensólyom és a kuvik.

Utunk során találkozhatunk még legelésző szürkemarha gulyával, rackanyájjal és a ménessel. A legelő állatok a gyomok lelegelésével elősegítik az érzékeny élőhelyek fennmaradását. A táj madárvilágát az ösvényünket szegélyező madárlesekből figyelhetjük meg.

A tanösvény kizárólag szakvezetéssel látogatható, egyes szakaszain kerékpárt és öko-szekeret is igénybe vehetünk.

Látnivalók

Eszterházy-kastély és kastélykert 

Esterházy János 1778-–98 között, Fellner Jakab és Gött Antal tervei alapján felépíttette a barokk Esterházy-kastélyt, a bal udvari szárnyához csatlakozó kápolnát, valamint a jobb udvari szárnyához csatlakozó színházat és az istállót.

Esterházy-kastély
Esterházy-kastély

Az épületet a Fellner által tervezett, 1760-–65 között épült, ún. urasági ház felhasználásával emelték. Az 1880-as évek elején klasszicista stíluselemek felhasználásával bővítették, az istállót újjáépítették, a színházat pedig lebontották.

Az 1814 májusában sújtó földrengésben annyira megrongálódott az épület, hogy 1816–-23 között Charles Moreau tervei alapján– klasszicista stílusban újjáépítették. Az építkezések során felépült a jobb udvari szárnyhoz csatlakozó új színház is. Az átépítések során meghagyták az eredeti, barokk épülettömeget és alaprajzát.

Az egyemeletes kastély díszudvari homlokzatának portikusza (a főhomlokzat előtti oszlopos előcsarnok) 4 dór oszlopos, felette timpanon (háromszögű oromzat) látható. A kastély ma kórház és rendelőintézet, a színházból könyvtár lett, az istállóból pedig ebédlő.

A védett kastélyparkot 1779-től kezdve, Isidore Canevale irányításával telepítették, majd az 1800-as évek elején tájképi kertté alakították.

Esterházy-kastély parkja
Esterházy-kastély parkja Fotó: funiQ

A II. világháború után a parkot kerítésekkel több részre osztották, a kórházként működő kastélyépület mögötti rész szabadon látogatható.

Az őshonos és egzóta fa- illetve cserjefajoknak otthont adó parkban megcsodálhatjuk a neogótikus Szentháromság-építményt, a műbarlangot (grotta), a napórát és a vízmedencét. Annak idején egy neogótikus, csúcsíves diadalkapu is állt a parkban, melyhez felhasználták a vértesszentkereszti bencés apátság ornamentális részeit, de volt itt még egy nyolcszögletű pillér is az apátságból.

napóra az Esterházy-kastély parkjában
Napóra az Esterházy-kastély parkjában Fotó: funiQ
grotta az Esterházy-kastély parkjában
Grotta az Esterházy-kastély parkjában Fotó: funiQ

Szent Ferenc-kápolna

Az Esterházy-kastély parkjában régen kis lakok, pihenőházak, emlékművek álltak, amiket a családtagok ajándékoztak egymásnak ünnepekre, évfordulókra.

Az egyik ilyen építmény a Török-torony volt, amit 1797-ben Esterházy János gróf építtetett a feleségének, Annának a grófné névnapja alkalmából. A nyolcszög alaprajzú épület teteje korábban faoszlopos, sátortető volt, később ezt alacsonyabbra cserélték és kicsi harangtornyot kapott. 1945-ig Szent Eustachius kápolnaként működött. 

A park többi épületéhez hasonlóan az évek során a kápolna is teljesen lepusztult. Felújítását 1998-ban kezdte meg műemlékvédelmi programjának keretén belül a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány. A Szent Ferenc ökumenikus kápolnaként felszentelt épület ma családi rendezvények, esküvők, keresztelők romantikus színhelye.

Református templom

A Kálvin utcában álló barokk református templom szentélye a régebbi, 1749-ben épült templomból származik, hajóját és tornyát pedig 1786-ban emelték.

Az épületet a XIX. század folyamán kétszer átépítették, kerítésébe római domborműveket építettek be.

Báracházi-barlang

A Vértes-hegység második leghosszabb barlangja, mely leginkább ősállatmaradványairól híres. Hosszúsága 87 méter, illetve 189 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Az előkerült több, mint 180 állatfaj közül néhány: háromujjú ősló, őszsiráf, masztodon, kardfogú tigris. A barlang szabadon látogatható.

Szent Mihály főangyal templom

A Szent Mihály téren álló kéttornyú barokk római katolikus plébániatemplomot gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette a XVIII. század második felében, majd Ybl Miklós tervei alapján 1852-ben klasszicista stílusban átalakították. 

Szent Mihály főangyal templom
Szent Mihály főangyal templom Fotó: funiQ

Evangélikus templom

Az evangélikus templom a XIX. század elejéről származik.

Csákvár-Bicske-Csabdi Evangélikus Társegyházközség temploma
Csákvár-Bicske-Csabdi Evangélikus Társegyházközség temploma Fotó: funiQ

Lőportorony

Csákvár délnyugati határában, a csákberényi műúttól északra egy romos állapotú emeletes őrtorony, az ún. lőportorony áll, melynek alsó részén gótikus boltívek láthatók. A dragonyosok lőportornya volt az 1850-es években, a Bach-korszak idején.

lőportorony
Lőportorony Fotó: funiQ

Vértes Múzeum

Helytörténeti kiállításán nyomon követhetjük Csákvár történetét a paleolitikumtól az Esterházy-uradalom végéig. A tárlat római kori részének zömét a temetőből előkerült leletek adják.

Vértes Múzeum
Vértes Múzeum Fotó: funiQ

A néprajzi kiállítás a csákvári fazekasok munkásságát és emlékeit mutatja be. Az épület egyik szobájában Kovács László Pálnak, a múzeum alapítójának az emlékkiállítása került elhelyezésre. Az udvaron római és újkori kőfaragványok, kaptárak és régi tűzoltókocsik láthatók.

Fazekas Emlékház

A 200 éves, nádtetős épület régen a fazekas Horváth család lakóháza és műhelye volt, ma pedig Csákvár egykori fazekasainak munkásságát bemutató múzeum. A házban látható egy fazekasműhely, a fazekasok szerszámai és néhány darab az általuk készített edények közül. 

Fazekas Emlékház
Fazekas Emlékház Fotó: funiQ

Fornapuszta

Csákvárhoz tartozik a tőle délre fekvő, mindössze néhány házból álló Fornapuszta. A kis telepet a lovasberényi műútról bekötőúton közelíthetjük meg. Az itteni, tengeri élőlények fosszíliáiban gazdag eocén rétegek igazolták, hogy a bauxitképződés után ismét tenger borította a Vértes vidékét. Fornapuszta szomszédságában, a Századostanyán tájgazdálkodási bemutatóhely található, ahol szürkemarha gulya, rackajuhok és bivalyok láthatók, a Dohányos házban pedig természetgazdálkodási tanyaközpontot (Pusztai Állatparkot) létesítettek.

Dohányos-ház Pusztai Fogadó
Dohányos-ház Pusztai Fogadó Fotó: funiQ
Pusztai Állatpark bejárata
Pusztai Állatpark bejárata Fotó: funiQ

Geszner-ház

A község délkeleti végénél, a Geszner-tónál álló Geszner-házban kultúrház, oktatóközpont, a Vértesi Naturpark információs központja működik, és itt látható a Vértes Természettudományi Múzeum kiállítása.

Geszner-ház
Geszner-ház Fotó: funiQ

Egyéb látnivalók: Csalikancsó szobor, emlékpark, Helytörténeti Múzeum és Tűzoltótorony, Orosz Dezső emlékasztala, Pusztai Állatpark, a szociális otthon barokk épülete, Szanatórium épülete, Tersztyánszky Ödön emléktáblája, Huszár emlékmű, Hősi emlékmű, volt zsinagóga emlékmű.

Csalikancsó szobor
Csalikancsó szobor Fotó: funiQ
Emlékpark
Emlékpark Fotó: funiQ
Helytörténeti Múzeum és Tűzoltótorony
Helytörténeti Múzeum és Tűzoltótorony Fotó: funiQ

Természeti értékek: Csíkvarsai rét, Haraszt-hegy, Csákvári Kastély Park.

Szolgáltatások

Szálláshely

Dohányos-Ház Pusztai Fogadó

Cím: 8083 Csákvár, Fornapuszta hrsz 0158.
Tel.: +36 22 354 420, +36 70 330 3852, +36 30 663 5021

Ica vendégház

Cím: 8083 Csákvár, Fazekas u. 1/A.
Tel.: +36 22 354-371, +36 20 582 3790
E-mail: info@ica-vendeghaz.hu
Web: www.ica-vendeghaz.hu

Vendéglátóhely

Publo Étterem és Panzió

Cím: 8083 Csákvár, Szent Mihály tér 12.
Tel.: +36 30 385 5243, +36 22 254 534
E-mail: info@publo.huinfo@ica-vendeghaz.hu
Web: www.publo.hu

Csuta cukrászda

Sok éven át ebben a cukrászdában készült az ország legjobb fagylaltja. Semmiképpen nem érdemes kihagyni.

Cím: 8083 Csákvár, Kossuth u. 20.
Tel.: +36 22 255 398
Web: www.csutacukraszda.hu
Csuta cukrászda
Csuta cukrászda
  • Csuta cukrászda
    Csuta cukrászda
  • Csuta cukrászka - logó
    Csuta cukrászka - logó Fotó: funiQ
  • Csuta cukrászda, az év fagylaltjai
    Csuta cukrászda, az év fagylaltjai

Története

Régészeti leletekből megtudtuk, hogy a terület az újkőkortól kezdve folyamatosan lakott volt. 

A II. században pompás, virágzó római provinciát hoztak létre itt, amely a Floriana nevet viselte. Ebben az időszakban Csákvár két római út fontos találkozási pontja volt.

Csákvárt először Anonymus idejében említik, 1200 körül, akkor "Csák vár" alakban ("Sac Castrum").

Anonymus krónikája szerint Árpád Elődnek adta Vértes keleti részét. Előd fia Szabolcs várat építtetett itt, amelyet a későbbiekben unokája, Csák örökölt. A Csák nemzetség hosszú időn keresztül élt itt, innen ered a Csák vár elnevezés. A vár körüli település Gesztes várral együtt Újlaky Miklós, erdélyi vajda birtokába került.

ház

Az 1600-as években az Esterházyak birtokába került a település. Ebben az időben felvirágzott a birtok, nagy gazdaság létesült Csákváron. 1792 júniusában a település mezővárosi rangot kapott.

A török megszállás idején elnéptelenedett, majd a sok dulakodás következtében teljesen elpusztult (felégették) a város. A törökök elvonulása után Esterházy gróf külföldi svábokat telepített be, és velük együtt iparosokat, mesterembereket is, akik leginkább református vallásúak voltak. A településen számtalan iparág, sok mesterség működött például: ács, asztalos, bognár, cipész, csizmadia, fazekas, lakatos, hentes, kádár, kályhás, kovács, kőműves, stb.

fénykép a régi zsinagógáról
Fénykép a régi zsinagógáról Fotó: funiQ

1872-ben elvesztette mezővárosi címét, helyette nagyközségi besorolást kapott.

Az első világháború 208 halottat követelt Csákvártól, az ő emléküket emléktábla őrzi. A második világháború során a német és az orosz hadseregek kirabolták a falut. A település helyreállítása nagy erőfeszítéseket igényelt.

Ma a település dinamikusan fejlődik, turizmusa főként a fazekasságra épül. 2013 júliusában városi címet kapott.