Tata

Megannyi műemlékéről, kulturális rendezvényeiről ismert, ezerarcú város a Gerecse nyugati lábánál. Tavairól, csatornáiról, még működő és hajdani langyos forrásairól a „vizek városának” szokták nevezni. Remek sétákat tehetünk az Öreg-tó és a Cseke-tó környékén: felfedezhetjük az Esterházyak egykori kastélyát, az ország első angolparkját, számos barokk műemléket, és persze a tatai várat is.

légifelvétel a Tatai várról és tóról

A város több meghatározó épületét is Fellner Jakab tervezte, a fehér sziklákkal körülölelt Kálvária-dombon lévő kápolna és kilátó neki állít emléket. Nem véletlen, hogy vizeivel való harmonikus kapcsolata meghatározza Tata városképét, hisz sétáink során lépten-nyomon egykori vízimalmokba botlunk, fürdője pedig egy források által létrehozott természetvédelmi területre épült.

Túraajánlatok

Látnivalók

Tatai vár Az 1300-as évek végétől folyamatosan épített és átépített vár ma Tata egyik gyöngyszeme. Fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély, az itt élt Esterházy-család építkezése pedig romantikus stílusjegyeket kölcsönzött az épületnek.

Tatai vár
Tatai vár Fotó: Tourinform Iroda, Tata ©

Kuny Domokos Múzeum A múzeum 1954 óta működik a tatai vár épületében. A kiállítások között található egy római kori tárlat, középkori kőtár, hely- és ipartörténeti kiállítás is. A gótikus lovagterem látványosságai egy Zsigmond-kori ablak és Mátyás király idejéből származó ajtó.

Esterházy-kastély Az Öregvártól nem messze, a Hősök terén található a barokk volt Esterházy-kastély. Az épület 1765-69 között, Fellner Jakab tervei alapján épült. A főépület mellett egy kiskastélyt és számos melléképületet is magába foglal a műemlékegyüttes, egykor volt várszínházát még Gustav Klimt is megfestette.

Esterházy-kastély
Esterházy-kastély Fotó: Tourinform Iroda, Tata ©

Tatai Öreg-tó A közel 250 hektáros mesterséges tó a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védelmére született nemzetközi, ún. Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozik. Európa egyetlen olyan városi tava, melyen az őszi és téli hónapokban vadludak és más költöző madarak tízezrei találnak átmeneti menedéket.

Öreg-tó naplementében
Öreg-tó naplementében Fotó: Tourinform Iroda, Tata ©

Szent Kereszt felmagasztalása-templom A kéttornyú, barokk, római katolikus templomot Tata főterén találjuk. A Szent Kereszt felmagasztalása titulusú templom 1751 és 1787 között épült Anton Pilgram és Fellner Jakab tervei alapján.

Kálvária-domb és környéke A városképi jelentőségű, fehér sziklákkal csipkézett Kálvária-domb ad otthont a Kálvária-szoborcsoportnak, illetve a Kálvária-kápolnának. Tata híres építészének állít emléket a Fellner Jakab-kilátó. A dombon végigjárhatjuk a parkosított Szabadtéri Geológiai Múzeum lenyűgöző kiállításait is.

Fellner Jakab-kilátó és a katolikus templom
Fellner Jakab-kilátó és a katolikus templom Fotó: Tourinform Iroda, Tata ©

Kapucinus templom A kapucinus rendet Esterházy József hívta Tatára 1743-ban. Egykori templomuk 1743-46 között épült, tervezője Kuttner József, Fellner Jakab tanítványa volt. A puritán külsejű, barokk templom díszes belsőt rejt: különösen szép gazdag faragású főoltára és a két mellékoltár.

Kapucinus templom
Kapucinus templom Fotó: Tourinform Iroda, Tata ©

Harangláb Az Országgyűlés téren álló harangtorony az úgynevezett Óratorony, melyet Fellner Jakab tervezett 1763-ban. Alsó része téglából készült, felső, fából készült része pedig Éder József tatai ácsmester alkotása. Az építmény különlegessége, hogy fa részét vasszögek nélkül, lapolással készítették.

Angolpark Hazánk első angolparkját 1783-ban kezdték el építeni Esterházy Ferenc kérésére. Az egykor nagy kiterjedésű park ma a Cseke-tavat öleli körbe. Itt látható a copf stílusú Kiskastély, amelyet az Esterházyak nyári lakként használtak. A park romantikus jellegét műromok és egy török mecset is erősíti.

műromok az Angolkertben
Műromok az Angolkertben Fotó: Tourinform Iroda, Tata ©

Tatai malmok Tata a vizek városának is nevezik, így nem véletlen, hogy 200 éve 15 vízimalom is működött a városban. Bár mára ezekből egy sem működik, az építmények különleges ékességei Tatának. Egyik leghíresebb a Cifra-malom, amely már a XV. században is állt, mostani, barokk külsejét pedig 1753-ban nyerte el.

Pötörke malom, lapátkerék
Pötörke malom, lapátkerék Fotó: Tourinform Iroda, Tata ©

Vízi vágóhíd Közvetlenül a tó vízén, a Kodály térnél található egykori vágóhíd ipari műemlék. Az épületet 1780 körül, barokk stílusban, Fellner tervei alapján építették, jelenleg hajótárolónak használják. A valaha nádfedelű épület különlegessége a rajta látható pislogónyílások.

Vízi vágóhíd
Vízi vágóhíd Fotó: funiQ

Volt piarista rendház A barokk épületet Fellner Jakab tervezte, és 1767 és 1770 között épült fel. Az egykori refektóriumában (ebédlő) barokk stukkók láthatók. Az intézményben egészen az 1950-es évek államosításáig tanítottak a piaristák. Jelenleg az Eötvös József Kollégium gimnáziuma működik az épületben.

Volt kamalduli szerzetesház Az olasz eredetű kamalduli szerzetesrend 1747-ben telepedett le Tatán. Egykori szerzetesházuk homlokzatát hét rokokó kovácsoltvas ablak díszíti, a belső ajtó vörösmárvány kerete fölött pedig szintén rokokó vasrács látható. A Kocsi utcában található épület ma lakóházként funkcionál.

Kristály Szálló A nagy múltú épületben található az ország legrégebb óta működő szállodája. Az épület történelmi jelentősége, hogy az 1848-49-es forradalom idején két napig itt volt Görgey Artúr főhadiszállása. Vendégei közt olyan hírességek is voltak mint Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály és Bajza József.

Hotel Kristály és Esterházy Étterem
Hotel Kristály és Esterházy Étterem Fotó: Tourinform Iroda, Tata ©

Fényes Fürdő Az Által-ér és az Almásfüzitői országút közötti természetvédelmi területen található a Fényes Fürdő. A langyos források táplálta, egykor mocsaras területen létesített komplexum kiépített medencéivel, horgásztóval jó kikapcsolódást biztosít a strandolni, kempingezni és horgászni vágyóknak.

Zsinagóga A Hősök terén áll az egykori zsinagóga épülete. Az 1861-ben zsinagógává alakított épület a II. világháború után sokáig üresen állt. 1977 óta itt működik a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma, ahol 96 görög és római szobor gipszmásolata látható. 2004-ben holokauszt-emlékhellyé avatták.

Új Kajakház Ökoturisztikai Központ Az információs- és oktatóközpontként is működő ökoturisztikai központ a Vértes és a Gerecse gyalogos- és kerékpáros túraútvonalainak egyik legfontosabb indító állomása.

Old Lake Kalandpark A tatai Old Lake Kalandpark a család minden tagját rendkívüli élményekkel gyarapíthatja, hiszen minden korosztálynak van kialakítva kötélpálya, így senki sem maradhat ki a buliból.

Tata egyéb látnivalói Tata sok-sok védett lakó- és középülete kínál látnivalót a XVIII-–XIX. század építészete iránt érdeklődőknek. Érdekes felkeresni a barok Mária-szobrot, az Által-éren átívelő hídon álló Nepomuki Szent János-szobrot is. További műemlékek a török fürdő és a Farkasházy-ház.

A Tatához tartozó Agostyántól mintegy 2,5 km-re, a Bocsátó-völgyben fekszik a 25 hektáros agostyáni arborétum.

Története

Tata története egészen az ősidőkig nyúlik vissza, amit az itt talált ősemberre utaló leletek is bizonyítanak. Kova- és kvarciteszközöket, valamint mamutfogból készült csurungát, azaz szent, rituális tárgyat is találtak a régészek a feltárások során. A tatai Eötvös József Gimnázium és a Kálvária-domb környéki agyag- és löszrétegekből ősemberek telephelyét ásták ki. Emellett előkerültek bronz- és vaskori tárgyak is, valamint a rómaiak jelenléte is bebizonyosodott.

A népvándorlás idején germánok és avarok, később a honfoglaló magyarok telepedtek le a területen.

Az Árpád-házi uralkodók idején Tata is királyi birtok volt. Írásos bizonyítékok alapján tudjuk, hogy a XI. században bencés kolostor épült a mai város területén, és kialakult a két középkori Tata, vagyis Thota és Thata is. Ezután a Csák nemzetség tulajdonába került a két város és a környező vidék, később pedig, 1326-ban királyi birtok lett.

A XIV. század közepén a Lackfiak területeinek egyike volt, akik a két Tata között megépítették az Öreg-vár elődjeként számon tartott L alakú épületet, mely birtokközpontként funkcionált. Az okiratok 1388-tól Ótatát már városként említették (Újtatát csak a XV. századtól); ekkoriban 6 vízimalma működött. A XIV. század végén a terület ismét tulajdonost cserélt, és így Zsigmond király birtokába került. Ő a századforduló környékén a Lackfiak épületét kibővítette, mely így egy négyszög alaprajzú, gótikus várkastéllyá vált. A Tatai (Öreg)-tavat pedig vízszabályozással halastóvá duzzasztotta. 

Zenepavilon

Zsigmond király halála után a két Tata és a hozzájuk tartozó terület a XV. század egyik legnagyobb családjának, a Rozgonyiaknak kezébe került. A köztük kitört testvérviszály miatt azonban a vár, a birtok és velük együtt a két város is a teljes megsemmisülés felé tartott. A folyamatos pusztulást Mátyás király állította le, akinek 1467-ben került birtokába a föld. Ekkor elkezdte reneszánsz stílusban átalakítani és bővíteni a várat.

Hunyadi Mátyás halála után fia, Corvin János tulajdona volt a vár és a mezőváros, ám mindez 1494-től már II. Ulászló tulajdonát képezte. Az 1510-es országgyűlést a pestisjárvány miatt a mai Tóváros területén található, a ferencesek kolostora előtti főtéren tartották meg.

Az 1500-as években megkezdték a Tatai vár erődítési munkálatait, ugyanis a város és a vár is fontos szerepet töltött be a törökök ellen kiépült végvári rendszerben. Négy bástyával, tóparti védőfallal és kazamatával bővült ebben az időben. A mohácsi csatát követően a török csapatok feldúlták Tata környékét, de a várat csak 1543-ban tudták elfoglalni.

A kuruc időkben Bottyán János generális egyik fő dunántúli támaszpontja lett a vár, de 1707-ben a császáriak elfoglalták és részben lerombolták.

A XVIII. század első felében Tata és a környező falvak Esterházy József birtokába kerültek, majd az 1848-49-es szabadságharcot követően a Tatai vár a család uradalmi központja lett. A város ekkor rohamosan fejlődni kezdett: fellendült a gazdasága, jelentőssé vált a fazekas- és malomipara.

Tata látképe a húszas évekből
Tata látképe a húszas évekből
látkép
Mai látkép Fotó: Tourinform Iroda, Tata ©

A Bécs-Budapest vasútvonal megépülése és a környéken beindult szénbányászat komoly lökést jelentett Tata fejlődésében. A mai város Tata és Tóváros községek 1938-as egyesülésével jött létre, majd 1954-ben kapta meg a városi rangot.