Fertőrákosi kőfejtő

A Püspöki Kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya Fertőrákos és a Fertő tő környékének egyik legnépszerűbb látnivalója.

A felszíni részén kialakított tanösvényt járva megismerkedhetünk a környék flórájával és faunájával, miközben páratlan kilátásunk nyílik a Fertő tóra és a környező tájra. A kőfejtő belsejében hatalmas, barlangszerű termeket járhatunk be, miközben az itt kialakított témapark segítségével megismerhetjük a kőbánya kialakulásának történetét, láthatunk kőzeteket és izgalmas leleteket is. A kőfejtő szikla-csarnokainak egyikében barlangszínházat találunk, amely a falaknak köszönhető kitűnő akusztikával igazán feledhetetlen élményeket kínál. A Fertőrákosi kőfejtő 2001 óta az UNESCO Világörökség része.

Fertőrákos területén 10-12 millió évvel ezelőtt a Pannon-tenger hullámzott, az ebben élő mészvázú állatok maradványaiból alakult ki az itt bányászott lajtamészkő, amelyben ma is láthatóak helyenként megkövesedett állati maradványok.

Már a rómaiak is bányásztak mészkövet Fertőrákoson, Sopron elődjének, Scarbantia falainak egy része is ebből épült. A XIII. század elején szerzetesek vittek el innen mészkövet, amelyet a lébényi Szent Jakab-templom építéséhez használtak fel. A legtöbb követ a XIX. században termelték ki a kőfejtőből, ekkor épült fel számos soproni és bécsi épület (a városháza, az egyetem, a Votivkirche, a Művészettörténeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum), emellett a fertőrákosi Püspöki kastély és a mai templom elődje is rákosi kőből épült, ahogy a győri székesegyház 1823-ban felújított oromfala is. Fertődön azonban nem csak ez az egy kőfejtő működött: a macskakői erdőben is találunk két, már régen elhagyott kőfejtőt, és még néhányat a Rákos-patak mentén.

Az I. világháború után egyre inkább elterjedt a műkő és a vasbeton, így fokozatosan kiszorult az építkezéseknél a terméskő. A kőfejtés még a II. világháborúig folyt, de kisebb mértékben, mint korábban. 1944 végén zsidó foglyokat dolgoztató kényszermunkatábor működött a kőfejtőben. 1948-ban aztán végleg befejeződött a kőfejtés Fertőrákoson.

Ma az egykori kőfejtő igen népszerű a turisták, kirándulók körében. 2013-ban kezdték meg a kőfejtő „fejlesztését”, ekkor készült el az új fogadóépület, benne ajándékbolttal és kávézóval, a felszínen vezető Sziklai benge tanösvény és a kőfejtő barlangjaiban látható témapark. A felújított kőfejtő 2015 nyara óta várja a látogatókat.

A Sziklai benge tanösvény elsősorban a fertőrákosi kőfejtő, másodsorban a Fertőmelléki-dombsor és a Fertő-Hanság Nemzeti Park természeti értékeit mutatja be. Nevét a hazánkban csak itt élő cserjéről kapta. A tanösvény fél óra alatt bejárható, az információs táblák segítségével megismerhetjük a fontosabb élőhelyeket és az ösvény mellett előforduló, pannon lejtősztyeppekre jellemző védett növény- és állatfajokat.

A tanösvény elején egy fémplasztika áll az 1989-es Páneurópai Piknik emlékére, mintegy a nem messze található emlékpark kiegészítéseként. A tanösvény mentén több kilátópontot találunk, ahonnan belátható az egész kőfejtő és ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Fertő tóra.

A kőfejtő belsejében lévő témapark két fő egységből áll. Az első részben a kőbánya kialakulásának történetét követhetjük végig, ahol megtekinthetünk egy sziklafalra vetített filmet a korabeli élővilágról, valamint egy hatalmas őscápa állkapcsába is beleállhatunk. A másik egység a lajtamészkő hasznosítását mutatja be a bányászattól a kőfaragásig.

A kőfejtőben barlangszínház is működik, amely nagy múltra tekint vissza. Már 1937-ben is tartottak a kőfejtőben koncerteket, igaz akkor még szabadtéren. A legemlékezetesebb mindenképpen 1937. június 27-én a „tündérszép éjszaka” volt. Operarészletek csendültek fel a kőfejtőben a fáklyák fényénél, az énekesek fekete háttér előtt színes fényszórókkal voltak megvilágítva, és persze odafönt ragyogtak a csillagok.

A kivájt csarnokból kialakított barlangszínházban 1970. június 27-én tartották meg az első előadást. 1985-ben nagyszabású átalakítás következett, melynek során a színpadra világítást szereltek, a nézőteret padlófűtéssel és kényelmes székekkel szerelték fel. Napjainkban pedig a színháztér már 760 fő befogadására alkalmas nézőtérrel és egy megnövelt területű, modern színházi fény- és hangtechnikával ellátott színpaddal rendelkezik. A barlangszínházban nyaranta opera- és színházi előadásokat, koncerteket tartanak.

A kőfejtő évtizedek óta kulturális események, például a Soproni Ünnepi Hetek rendezvényeinek egyik színhelye, de egyéb fesztiválokat is tartanak itt, amelyek mind-mind vonzzák a turistákat Fertőrákosra. Több mozifilm helyszínéül is szolgált már a kőfejtő, a legismertebb „A kőszívű ember fiai” című film egyik jelenete.

A barlangszínházi előadásokra el lehet jutni a soproni autóbusz-állomásról a 7 órakor induló buszokkal, ehhez csak a menetjegyet kell megváltani. Az autóbusz az előadások után a kőfejtő elől indul vissza Sopronba.

Elérhetőség

Cím: Fertőrákos, Fő u. 1.

Tel.: +36 99 530 400

E-mail: kofejtoinfo@prokultura.hu, kofejtopenztar@prokultura.hu

Web: www.fertorakosikofejto.hu