Szent István plébániatemplom, Nagycenk

Az Ybl Miklós tervezte újromán stílusú templom Nagycenk központjában áll a templomdombon, körülötte a település régi temetője található. A háromhajós, két kereszthajós épületet 1864. augusztus 20-án szentelték föl Szent István tiszteletére.

Szent István király templom
Szent István király templom Fotó: funiQ

A Szent István király-templom díszes főbejáratánál a Széchenyi-család címerét láthatjuk, felette egy kerek ablak helyezkedik el, a tetején huszártorony ül. Az ikerablakos, oromzatos, nyolcszögletű, hegyes bádogsisakkal ellátott román harangtorony Széchenyi István kívánsága szerint, a kettős kereszthajó mögött, a szentély déli oldalán áll. Itt, a toronyajtó felett helyezték el a régi templom domborművét, melyen stilizált virág és két oroszlán látható.

A templom falait lizénák (falsávok) tagolják, a nyílások félkörívesek. A keleti oldalon található kapuzat legmagasabb pontján, a rózsaablak alatt a Széchenyiek címerét helyezték el.

Az első kereszthajó keskenyebb, mint a szentély közelében lévő második. Mindkettőt nyeregtető fedi, háromszögű oromzat zárja. A háromszakaszos főhajót az ötszakaszos mellékhajótól pillérsorok választják el.

A bal oldali mellékoltár képén a leláncolt Krisztust látjuk, olasz mester alkotta a XVII. században, és 1863-ban került a templomba. A jobb oldali mellékoltárt a kismartoni Kis Bálint által festett Keresztelő Szent János-kép díszíti. A templomban található Madonna-kép olasz, XVII. századi munka.

A templom romantikát idéző berendezése közel az épülettel egyidős, a faragott padok, csillárok és falikarok 1864-re készültek el. A főoltár félkörívvel záródik, melyet korinthoszi oszloppárok tartanak, közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A zsinati liturgia szerinti oltárt Szakál Ernő soproni szobrászművész alkotta. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való.

A templom harangjai:

  • A 81 cm átmérőjű harang 1744-ben készült a bécsújhelyi Jakobus Montel műhelyében.
  • A 47 cm átmérőjű harangot a bécsi Andreas Klein öntötte 1762-ben.
  • Az 51,5 cm átmérőjű harang Seltenhofer Frigyes műhelyéből került ki 1832-ben.
  • A 66,6 cm-es harangot 1936-ban készítette Szlezák László.

A templom melletti plébániaház a XVII. században épült.

A templom előtti téren áll egy három méter magas kőtalapzaton Széchenyi István kőszobra. Az 1897. szeptember 21-én felavatott szobrot Stróbl Alajos készítette, a kőtalapzat Hild Károly soproni kőfaragó munkája. A talapzaton a család címere alatt Széchenyi István hitvallása olvasható: „Magyarország nem volt, hanem lesz.”

Elérhetőség:

Cím: 9485 Nagycenk, Széchenyi tér 5.
Tel.: +36 99 360 048
Web: gyor.egyhazmegye.hu

Története

A falu első temploma, ami ugyanezen a helyen állt, a Mindenszentek nevet viselte, első írásos említése 1291-ben történt. A Nádasdyak idején a templomban protestáns istentiszteleteket tartottak, ám amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus hitre, a templomot is visszakapták a község katolikusai. 1724-ben a templomot újjáépítették, és Keresztelő Szent János lett a védőszentje, húsz évvel később már három oltára, orgonája és tornya is volt. Ez a templom a XIX. század közepére igen rossz állapotba került, már-már az összedőlés fenyegette, 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak, amiben egy új templom építésére kérte. A faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, ekkor Széchenyi István ígéretet is tett egy új épület megépíttetésére.

1860 február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, akit megbízott a tervek elkészítésével. Egyszerű és tágas épületet akart a templom oldalán lévő toronnyal. Széchenyi időközben bekövetkező halála miatt már nem láthatta a terveket, ezért az építkezés ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án (Szent István napján) tették le a templom alapkövét, majd pontosan négy évre rá felszentelték a templomot.