Eötvös József Collegium

A Ménesi úton álló 1910-ben, Alpár Ignác tervei alapján épült műemléki épület ad otthont az 1895-ben alapított Eötvös József Collegiumnak. Az ELTE legrégebbi szakkollégiumába elsősorban a különösen jó képességű hallgatókat veszik fel, elősegítve ezzel, hogy minőségi tudós-tanár válhasson belőlük. A collegisták kétharmad részben bölcsészek, egyharmad részben a természettudományok, az informatika, és a társadalomtudományok hallgatói közül kerülnek ki, ezzel biztosítva a diákság sokszínűségét.

az Eötvös József Collegium főbejárata
Az Eötvös József Collegium főbejárata Fotó: funiQ

2014-ben az Eötvös József Collegiumot történelmi emlékhellyé avatták, tiszteletet adva ezzel annak a páratlan légkörnek, amelyhez megannyi későbbi híresség adta szellemi energiáit.

A Collegium falai között számos kulturális programot, például előadást, konferenciát, könyvbemutatót is tartanak.

Elérhetőség

Cím: 1118 Budapest, Ménesi út 11-13.
Tel.: +36 1 460 4481
E-mail: titkarsag@eotvos.elte.hu
Web: honlap.eotvos.elte.hu

Története

A kollégiumot Eötvös Lóránd alapította 1895-ben a párizsi École normale supérieure mintájára, és édesapjáról, az 1848-as forradalmi kormány kultuszminiszteréről nevezte el. Az első igazgatónak Bartoniek Gézát, pedagógust, fizikust jelölte ki. Az intézménynek az első 15 évben még egy másik, Csillag utcai (ma Gönczy Pál utca) épület adott otthont, majd 1910 karácsonyán költözhettek be a diákok a Gellért-hegy déli lejtőjén akkor még magányosan álló épületbe.

Eötvös Lóránd mellszobra az Eötvös József Collegiumban
Eötvös Lóránd mellszobra az Eötvös József Collegiumban Fotó: funiQ

A kollégisták napirendje szigorú volt, a tudományos ismeretek mellett a társadalmi érintkezési normákat is el kellett sajátítaniuk, de a hatalmas könyvtár mindig nyitva állt számukra. A szakmai munka ma is hasonlóképp folyik, mint akkor, a diákok úgynevezett műhelyekbe szerveződnek, mely egy adott szak hallgatóit tömöríti, de más szakokhoz tartozó tanulók is megfordulnak a körükben, sőt egy hallgató akár több műhely tagja is lehet. Különleges az oktatás módja is, műhelyórák keretében történik, melyeket vagy a Collegium saját tanárai, vagy külső, meghívott előadók, gyakran egykori Eötvös-kollégisták tartanak.

A kollégium első éveiben különösen fontos volt, hogy megfordultak az intézményben külföldi, főként francia és német vendégprofesszorok, és így, lektorok révén a diákok első kézből juthattak nyelv-, kultúra- és országismerethez. Akkoriban a hallgatóknak az egyetemre csak vizsgázni kellett bejárniuk, óráikat a Collegiumban hallgatták.

Eötvös 1919-ben bekövetkezett halála után Teleki Pál lett a kurátor, az igazgatói székbe pedig Gombocz Zoltán nyelvész került. Ő vezette be a "fejkopogtatásnak" nevezett felvételit, ami a tanári karral való személyes elbeszélgetést jelentette.

az Eötvös József Collegium lépcsőháza
Az Eötvös József Collegium lépcsőháza Fotó: funiQ
  • Eötvös József Collegium
    Eötvös József Collegium Fotó: funiQ
  • Eötvös József Collegium
    Eötvös József Collegium Fotó: funiQ
  • az Eötvös József Collegium a kertből nézve
    Az Eötvös József Collegium a kertből nézve Fotó: funiQ
  • I. világháborús emléktábla az Eötvös József Collegiumban
    I. világháborús emléktábla az Eötvös József Collegiumban Fotó: funiQ
  • az Eötvös József Collegium hátsó oldala
    Az Eötvös József Collegium hátsó oldala Fotó: funiQ

1935-től 1945-ig Szabó Miklós klasszika-filológia professzor volt az igazgató, az ő újítása volt a "fogadalom", amelyben arról kellett a kollégistáknak nyilatkozni, hogy az igazgatóság beleegyezése nélkül semmilyen társadalmi szervezetnek nem lesznek tagjai.

A II. világháború után az író-irodalomtörténész Keresztury Dezső vette át intézmény irányítását, az ő idejében még érvényesülhetett a "szabadon szolgál a szellem", a kollégium máig változatlan jelmondata, vagyis az elfogulatlan vizsgálat, a kritikus megközelítés és a szabad, önálló véleményalkotás elve.

1948-ban Kereszturyt lemondatták, és a hatalomra kerülő kommunista vezetés elit-ellenessége odáig gyűrűzött, hogy a kollégiumot 1950-ben megszüntették, az épületet pedig a Tanfolyamellátó Nemzeti Vállalat vette át. A híres Mednyánszky Dénes Könyvtár és Levéltár csak úgy menekült meg, hogy az Akadémia vállalta megőrzését. A kollégium csak 1956 után szerezte vissza lassan a régi fényét többek között Tóth Gábor egyetemi docens munkája folytán, ám újraalapító okiratot csak a rendszerváltás éveiben kapott Göncz Árpád köztársasági elnöktől.

Történelmi Emlékhelyet jelölő tábla
Történelmi Emlékhelyet jelölő tábla Fotó: funiQ

A kollégium falai között számos későbbi neves tudós és művész tanult, például Balázs Béla, Bay Zoltán, Kodály Zoltán, Kosáry Domokos, Országh László, Szász Imre és Vendl Aladár.