Budaörsi repülőtér

Neve ellenére a Budaörsi repülőtér nem Budaörsön, hanem még a XI. kerület határán belül található. A több mint nyolcvan éves múltú repülőteret ma már leginkább csak az érdeklődők látogatják.

Egykor még három repülőtér is működött Újbudán – az egyik Albertfalván volt, ahol az I. világháború alatt a legnagyobb magyarországi repülőgépeket építő üzem, a Magyar Repülőgépgyár Részvénytársaság működött. A repülőgépek mellett osztrák tervek alapján hidroplánokat is készítettek itt. A gépek tesztelésére repülőteret építettek melynek egykori helyén ma az Abádi téri úgynevezett OTI-telep áll.

A repülőgépek tesztelésére ideális próbaterep volt a Duna, amely az 1920-as években repülőtérként funkcionált a Szent Gellért téren – itt még egy hidroplán-kikötő is helyet kapott a XX. század első felében. A Dunán, a Szabadság híd mellett 1923-tól hat Junkers F-13 úszótalpas repülőgéppel indította meg a Budapest-Bécs járatait az Aeroexpress Részvénytársaság, ezután pedig nyaranta a Balaton felé is közlekedtek a gépek. Az itt üzemeltetett repülőgépekkel postát szállítottak, reklámokat terjesztettek, illetve Budapest felett sétarepüléseket végeztek.

A Budapest-Bécs vonalon az utasok mégis inkább a kényelmesebb vonatokat választották – ugyanis a repülők a megfelelő navigációs műszerek híján kénytelenek volt vízre szállni, ha ködbe kerültek, és hajó módjára kellett eljutniuk az osztrák fővárosba. Ezek a körülmények lényegesen lelassították a közlekedésnek ezt a formáját.

A repülők minden modern szerkezeti eleme – kárpitozás, teljesen fém szerkezet – ellenére a vállalkozás a kezdeti lelkesedés ellenére csődbe jutott. A gyárat és a szárazföldi repülőteret 1924-ben számolták fel, azonban az 1920-as évek végére a polgári légiforgalom ugrásszerű fejlődésnek indult. Budapest ideális hely lett volna a kelet-nyugati járatok szempontjából – a Balkánra, Törökországba és még messzebb induló európai gépeknek ugyanis itt lett volna a legjobb helye az üzemanyag-felvételre. Ezért elhatározták egy új reptér létesítését a Budaörs és Budapest közötti legelőre, amelyen egészen addig birkákat legeltettek.

A mocsaras területet alagcsövezéssel vízmentesítették, és 1935-ben már meg is tették az első kapavágást. A korszerű felvételi épületet az elismert pilóta, Horthy István avatta fel 1937-ben és egy évvel később, 1938-ban az újra felállított Honvéd Légierő egyik legfontosabb vadászkiképző bázisává vált. Emellett a budai családok kedvelt időtöltése lett a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap gyakorló Bückereinek, illetve a Légierő Fiat CR-30-as és 32-es vadászgépek kötelékrepülésének megtekintése, amelyek a Budaörsi Repülőtéren zajlottak.

A kedvezőtlen időjárási viszonyok és a bővítési lehetőségek hiánya miatt 1939-ben egy új repülőtér építését határozták el, amelynek helyszínéül Ferihegyet választották. A II. világháború során viszont a Ferihegyi repülőtér súlyos károkat szenvedett, ezért ismét a Budaörsi repülőtér lett a főváros egyetlen nemzetközi légikikötője.1950-ben sikerült befejezni a Ferihegyi Repülőtér helyreállítását, és így újra meg lehetett nyitni a repülőteret – a Budaörsi Repülőtér így innentől kezdve mezőgazdasági tevékenységeket látott el, a századforduló óta pedig leginkább a sportrepülést szolgálja.

A Budaörsi Repülőtér felvevőépületét 2000-ben műemlékké nyilvánították. A magyarországi Li-2-es utasszállító gépek egyetlen repülőképes példánya is itt található. Ennek a különlegességnek köszönhetően az érdeklődők a repülőtér rendszeres látogatói, bel- és külföldről egyaránt érkeznek a fent említett repülőgép megcsodálására.