Kék-tó

Budapest XI. kerületében, a Kelenvölgy városrészben, a Kéktó téren található az egykori bányagödör, a Kék-tó. A mára talajvízzel és csapadékkal feltöltődött kis tavacska neve ellenére általában zöld színű.

A kelenvölgyi Kék-tó története az előző évszázadba nyúlik vissza – az 1930-as évektől kezdett üzemelni Kőbányán a Pulay-család téglagyára, amelynek működéséhez az alapanyagot, az agyagot az itteni külszíni bányákból nyerték. A téglagyár bányagödrei közül csak ez az egy maradt meg, a többit a II. világháború után feltöltötték a romokból származó törmelékekkel.

A tó környékén a magas talajvízszint miatt kavicságyas csatornahálózatot építettek ki, hogy elszivárogtassa a felgyülemlett vizet. A csatornahálózat mellett a tavat körülvevő nyárfák vízpárologtatása is jelentősen csökkenti a vízszintet.

A tó vízforrását a talajvíz és a csapadék biztosítja, legmélyebb pontja hat méter. A párolgási vesztesége évente két-három ezer köbméter, amely vízutánpótlással biztosítható. A tó kerülete nincs több mint kétszázötven méter, így könnyedén körbesétálható.

A Kék-tó elnevezésre kétféle magyarázat lehet: egyrészt a bányászat felhagyása után a bányagödröt feltöltő tiszta víz miatt kékes színű lehetett a tó vize. Másrészt amikor a halak vermelnek a téli időszakban – hibernált állapotban, a tó fenekén pihennek – akkor a víz szervesanyag-forgalma lelassul, ezért a víz tisztábbnak tűnik.

A tó a nagyjából negyven tagú, többnyire kerületi nyugdíjasokból álló Kelenvölgyi Kék-tó HITEKA Horgász Egyesület kezelése alatt áll. A tó kizárólag sport- és hobbihorgászat tevékenységnek ad otthont, mert kis mérete révén másra nem alkalmas.

A tóban pontyok, harcsák, kárászok, amurok és csukák élnek – a horgászegyesület kizárólag pontyokat telepít, a többi halfaj a pontyszállítmánnyal véletlenül kerül be a telepítéskor, vagy a vízimadarak uszonyaikra tapadt ikrák révén kerülnek a tóba. A Kék-tó úgynevezett intenzív víz, amelybe évente két alkalommal, maximum 3-3 és fél mázsa halat kell telepíteni. Egy, a Kék-tóhoz hasonló, alig több mint fél hektáros tóba egy alkalommal öt mázsánál több halat nem szabad beengedni, mert az élőhely ennél többet nem tud eltartani.

A bányatavakban – beleértve a Kék-tavat is – tilos a fürdés, mert a víz gyorsan mélyül, és ennek következtében radikálisan változhat tó vizének hőmérséklete. A tavat kerítés veszi körül, ami biztonsági szempontból kötelező.

A közeli Fogócska utcai iskolából rendszeresen járnak ide csoportok, és órákat tartanak itt a gyerekeknek. Kerületi gyermeknapot is szokás rendezni a tónál, az esemény keretein belül pedig bevezetik a gyermekeket a környezetvédelmi ismeretekbe.

A tó délnyugati csücskénél, a Tó utcánál egy kis játszótér is várja a gyerekeket. Újbuda önkormányzata 2016 őszén felújítja a játszóteret, modernebb és biztonságosabb lesz, valamint rendbe teszik a zöldfelületet is. A felújításhoz hozzátartozik, hogy a tó körül sétányt alakítanak ki, így könnyedén körbe lehet majd sétálni a tavat, így sokkal többen élvezhetik ezt az üdítő látványt.

További információk elérhetők a HITEKA horgászegyesület honlapján: www.hitekahorgasz.eu