Kék-tó

Budapest XI. kerületében, a Kelenvölgy városrészben, a Kéktó téren található az egykori bányagödör, a Kék-tó. A mára talajvízzel és csapadékkal feltöltődött kis tavacska neve ellenére általában zöld színű.

az eget tükrözve tényleg kéknek tűnik az amúgy zöld színű Kék-tó
Az eget tükrözve tényleg kéknek tűnik az amúgy zöld színű Kék-tó Fotó: funiQ

A kelenvölgyi Kék-tó története az előző évszázadba nyúlik vissza – az 1930-as évektől kezdett üzemelni Kőbányán a Pulay-család téglagyára, amelynek működéséhez az alapanyagot, az agyagot az itteni külszíni bányákból nyerték. A téglagyár bányagödrei közül csak ez az egy maradt meg, a többit a II. világháború után feltöltötték a romokból származó törmelékekkel.

A tó környékén a magas talajvízszint miatt kavicságyas csatornahálózatot építettek ki, hogy elszivárogtassa a felgyülemlett vizet. A csatornahálózat mellett a tavat körülvevő nyárfák vízpárologtatása is jelentősen csökkenti a vízszintet.

Kék-tó
Kék-tó Fotó: funiQ

A tó vízforrását a talajvíz és a csapadék biztosítja, legmélyebb pontja hat méter. A párolgási vesztesége évente két-három ezer köbméter, amely vízutánpótlással biztosítható. A tó kerülete nincs több mint kétszázötven méter, így könnyedén körbesétálható.

A Kék-tó elnevezésre kétféle magyarázat lehet: egyrészt a bányászat felhagyása után a bányagödröt feltöltő tiszta víz miatt kékes színű lehetett a tó vize. Másrészt amikor a halak vermelnek a téli időszakban – hibernált állapotban, a tó fenekén pihennek – akkor a víz szervesanyag-forgalma lelassul, ezért a víz tisztábbnak tűnik.

A tó a nagyjából negyven tagú, többnyire kerületi nyugdíjasokból álló Kelenvölgyi Kék-tó HITEKA Horgász Egyesület kezelése alatt áll. A tó kizárólag sport- és hobbihorgászat tevékenységnek ad otthont, mert kis mérete révén másra nem alkalmas.

horgászszékek a Kék-tó partján
Horgászszékek a Kék-tó partján Fotó: Báthory Gábor
  • az inkább zöld színű Kék-tó
    Az inkább zöld színű Kék-tó Fotó: funiQ
  • horgászállás a Kék-tó partján
    Horgászállás a Kék-tó partján Fotó: funiQ
  • kacsák egy régi csónakban a Kék-tónál
    Kacsák egy régi csónakban a Kék-tónál Fotó: funiQ
  • horgászásra és pihenésre is alkalmas padok a Kék-tó partján
    Horgászásra és pihenésre is alkalmas padok a Kék-tó partján Fotó: funiQ
  • Kék-tó
    Kék-tó Fotó: funiQ
  • horgászállások sorakoznak a Kék-tó partján
    Horgászállások sorakoznak a Kék-tó partján Fotó: funiQ
  • játszótér a Kék-tó mellett
    Játszótér a Kék-tó mellett Fotó: funiQ

A tóban pontyok, harcsák, kárászok, amurok és csukák élnek – a horgászegyesület kizárólag pontyokat telepít, a többi halfaj a pontyszállítmánnyal véletlenül kerül be a telepítéskor, vagy a vízimadarak uszonyaikra tapadt ikrák révén kerülnek a tóba. A Kék-tó úgynevezett intenzív víz, amelybe évente két alkalommal, maximum 3-3 és fél mázsa halat kell telepíteni. Egy, a Kék-tóhoz hasonló, alig több mint fél hektáros tóba egy alkalommal öt mázsánál több halat nem szabad beengedni, mert az élőhely ennél többet nem tud eltartani.

A bányatavakban – beleértve a Kék-tavat is – tilos a fürdés, mert a víz gyorsan mélyül, és ennek következtében radikálisan változhat tó vizének hőmérséklete. A tavat kerítés veszi körül, ami biztonsági szempontból kötelező.

A közeli Fogócska utcai iskolából rendszeresen járnak ide csoportok, és órákat tartanak itt a gyerekeknek. Kerületi gyermeknapot is szokás rendezni a tónál, az esemény keretein belül pedig bevezetik a gyermekeket a környezetvédelmi ismeretekbe.

A tó délnyugati csücskénél, a Tó utcánál egy kis játszótér is várja a gyerekeket. Újbuda önkormányzata 2016 őszén felújítja a játszóteret, modernebb és biztonságosabb lesz, valamint rendbe teszik a zöldfelületet is. A felújításhoz hozzátartozik, hogy a tó körül sétányt alakítanak ki, így könnyedén körbe lehet majd sétálni a tavat, így sokkal többen élvezhetik ezt az üdítő látványt.

További információk elérhetők a HITEKA horgászegyesület honlapján: www.hitekahorgasz.eu

Túraajánlatok

Albertfalva csodái: a Duna-part és a kertváros felfedezetlen utcái Ez a kerékpáros útvonal amellett, hogy felfedezi az albertfalvai Duna-partot, olyan kevésbé ismert helyeket is útba ejt, mint a Kék-tó vagy az albertfalvai Arany Dániel téri park. Főleg lombos fák szegélyezte kerékpárutakon vagy csendes utcákon halad, így kellemes biciklizésre ad lehetőséget.

Újbuda zöld arca: bicajjal a patakok mentén A túra Újbuda két legzöldebb völgyét fedezi fel, az egyikben a Keserű-ér folyik, a másikban a Hosszúréti-patak, de közben útba ejtünk olyan helyeket is, mint a budaörsi repülőtér vagy a Kánai-templom romja. A túrán szinte alig van emelkedő, viszont változatos és inspiráló környezetben tekerhetünk.