Filozófiai kert
A Gellért-hegy kevésbé látogatott nyugati oldalán, a víztározó tetején található a Filozófiai kert szoborcsoport, más néven a Filozófusok kertje. A Filozófiai kert nemcsak esztétikai szempontból, hanem az alkotás egyedi tartalma és sajátos üzenete miatt is jelentős szerepet tölt be a hegy kulturális életében.
A 2001-ben felavatott, bronzból, illetve gránitból készült szoborcsoport, a Filozófiai Kert Wagner Nándor Japánban élt szobrász munkája. A szoborcsoportot gipszbe öntve 1985-ben mutatta be a nagyközönségnek és a médiának. Az összesen három példányban kiöntött alkotásból egyet szülőhazájának, Magyarországnak kívánt adományozni, azonban 1997-ben bekövetkezett halála megakadályozta őt szándéka beteljesítésében. A szobrász végakarata szerinti adományozás végül japán felesége segítségével jött létre, a Filozófiai kert 2001-ben így került Budapestre, a gellért-hegyi Gruber József víztározó tetején elhelyezkedő parkba.
A szoborkompozíció kertjének kapujában ez az üzenet áll: „Egymás jobb megértéséért”. Az egyértelmű üzenettel rendelkező szoborcsoport, amely az egymás iránti toleranciát és a békés egymás mellett élést szimbolizálja, a világvallások jelentős alakjait és vezetőit ábrázolja. A kertben Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce, valamint Ábrahám szobra áll kör alakban, melynek közepén a közös Istenséget jelképező fénylő gömb található. A gömb az összekötő kapcsot szimbolizálja a vallások között: a legfelsőbb világ szimbóluma, amellyel az ember csak földi léten kívül találkozhat. A kör alakban elhelyezett szobrok hátterében Mahatma Gandhi, Bódhidharma buddhista szerzetes és Assisi Szent Ferenc szobra áll. Ők azok a szellemi megvilágosodást elért személyek, akik a különböző vallásokban megfogalmazott erkölcsi normákat életükben betartották, és ezt az utat próbálták továbbadni minél több embernek.
Wagner Nándor a következőképp vetette papírra gondolatait a szoborcsoport filozófiai hátteréről: „Az öt személy jellegzetessége az egyetemes emberi tanítás. Tulajdonképpen az öt alkotja az anyagtalan, láthatatlan egyet. Az egynek annyi neve van, ahány kultúra létezik. Ez az egy a kultúrák közös forrása.” A szobrász élete utolsó tizenöt évét a szoborcsoport megalkotásának szentelte. A mű koncepciója az volt, hogy olyan személyiségek szobrát állítsa fel, akik léte és munkássága mind a mai napig sokak számára meghatározó jelentőséggel bír. Wagner a Filozófiai kert kibővítését tervezte újabb alakok megformálásával, azonban halála miatt ez sosem valósult meg. Egyedül Szókratész feje készült el Wagner utolsó munkájaként.
A szobrász Földanya című alkotásának 2012-es felavatásán elhangzott beszédben szó esik a Filozófiai kert szoborcsoportjának megalkotási céljáról: „Nem a megrendelésért, nem a kényelmesebb életért, nem a tér díszítésért, nem egymás gyönyörködtetéséért, hanem egymás jobb megértéséért. / Tanító szoboregyüttes ez! Zarándokhely, meditációs helyszín. Az emberiség egymással való megbékélésének szentélye.”
A Filozófiai kertből 2007-ben három szobor eltűnt. A művész özvegye segítette a szoborcsoport helyreállítását, és a Budavári Önkormányzat rendelkezésére bocsátotta a hiányzó szobrok öntőformáit. A szobrokat újraöntötték, és 2010 óta ismét korábbi teljességében csodálhatjuk meg a Filozófusok kertjét.
A fentebb említett beszéd, illetve a szobrász művészetével kapcsolatos további információk megtalálhatók a Wagner Nándor emlékére létrehozott honlapon: www.wagnernandor.com