A Fertőzug szikes tavai között

Podersdorf (Pátfalu) a Fertő legnépszerűbb, legnyüzsgőbb tóparti üdülőhelye jól felszerelt, saját stranddal rendelkező kempinggel, színvonalas strandfürdővel. Az egyetlen olyan település, mely közvetlenül a vízparton fekszik, és strandja nem a nádas közt bújik meg, hanem a nyílt vízfelületre nyílik. Jelképe, és az egész tó talán legikonikusabb építménye a móló végében magasodó piros-fehér csíkozású, északi-tengeri hangulatot idéző világítótorony.

A falu látnivalói közé tartozik még a parttól kissé beljebb található impozáns szélmalom. A település központjából, a móló előtti körforgalomtól indulunk déli irányba, a kemping felé. A kijelölt kerékpárúton elkerekezünk a kemping mellett, majd lassan elfogynak a takaros kis üdülőházak és a jó minőségű aszfaltút balra kanyarodik - mi maradjunk az egyenesen tartó kőzúzalékos úton, mely szerencsére hamar ismét szilárd burkolatúra vált. Itt már a B10 tókerülő és a B20 (Lackenradweg) kerékpáros úton vagyunk, melyeket felfestésekkel és táblákkal is kitűnően jeleznek.

Hamarosan érintünk egy kis kilátótornyot, majd pár perc múlva egy magas, ötszintes, fából épült kilátótorony tetejéről pásztázhatjuk az innen nem messze hullámzó Fertő tavat, a környék szikes pusztáit, a mocsaras, lápos vidéken élő megannyi vízimadarat. A tó túloldalán szépen látszik a Lajta-hegység is. A torony mellett egy náddal fedett, érdekes alakú kerékpáros pihenő épült.

Tovább indulva a népszerű kerékpáros vendéglő, a Zur Hölle csábít pihenőre, majd egy elágazáshoz érünk, balra a szilárd burkolatú út, a B10 jelű, Illmitz felé tart, de mi a B20 jelű úton maradunk, mely egyenesen egy jó minőségű, kőzúzalékos útban folytatódik. Utunk bal oldalán az Oberstinkersee (Felső-büdös-tó) nyílt víztükrére látunk rá. Egy újabb madármegfigyelő torony segít az élővilág alaposabb tanulmányozásában.

2 km kerekezés után újból jó minőségű aszfaltútra érünk, balra az Unterstinkersee (Alsó-büdös-tó) szikes vize, ahol egy újabb kilátótoronyba mehetünk fel, majd szőlők közt elágazáshoz érünk. Itt ketté válik a B20, balra rövidíthetjük túránkat, közvetlenül Illmitz irányába, érintve a Nemzeti Park központi bemutatóhelyét a falu északi határában. Az egyenesen tartó ágon 2 km után elérjük a sokszor teljesen kiszáradó, fehéren izzó Zick Lackét. Mellőzünk egy újabb kilátótornyot, és pár perc alatt elérjük a kis forgalmú út végét.

Az illmitzi kikötőbe vezető országút sarkán épült Ausztria első, kerekesszékkel is használható kilátótornya, ahonnan remek kilátás nyílik a száraz időben fehéren világító „tavacskára”, mely időnként lila virágtengerként tündököl a délibábos pusztában.

A kilátótól szintén le tudjuk rövidíteni a túrát, ha balra, egyenesen Illmitz irányába megyünk az országúttal párhuzamos kerékpárúton, mely egy romantikus gémeskút mellett a tó déli partjához közel visz be a faluba.

A másik alternatíva, ha jobbra fordulva az illmitzi kikötő felé, 2 kilométert kerekezve szőlőtáblák közt a kiépített kerékpárúton, a B20 jelű út tábláit követve balra kanyarodunk le egy poros, lovaskocsik járta földútra, melyen további 2 km-t kerekezve érünk a Sandeck nevű területre, a híres fehér szamarak birodalmába. Az egyre nehezebben járható, homokossá váló úton bizony néha tolni kényszerülünk drótszamarainkat. Kis szerencsével közelről is láthatjuk a jellegzetes, legelésző csacsikat az Isten háta mögötti területnek tűnő pusztában. A kilátótoronyból szépen rálátunk a Fertőt körülvevő végtelennek tűnő nádtengerre. Az út itt élesen balra kanyarodik, és a kikötő utáni leágazástól murvás úton folytatjuk tovább túránkat.

A B20 táblái kalauzolnak minket végül Illmitz házai közé. A Schrandlgassén át érünk a Hauptstrasséra, mely a római katolikus templom mellett vezet be a falu gyógyvizű kúttal felszerelt kis főterére. A térről Apetlon felé folytatjuk utunkat, majd 200 méter múlva a jelzések balra, a Söldnergassé-ra irányítanak. Az utca folytatása a Rosaliagasse, majd a végén elválik egymástól a B10 és a B20 út: mi jobbra a B20-ast követjük a Grabengassén. Az utca végén balra fordulunk, és a házakat hatalmas szőlőültetvények váltják fel. Érintünk egy szép kis kápolnát pihenőpadokkal, majd a katonás rendben sorakozó szőlősorok között az út egy nagy jobb kanyar után elágazáshoz ér. Amennyiben jobbra megyünk, hamarosan elérünk a Warmsee partjára, azonban, főleg jó időben, érdemes egy kis kitérőt tenni balra a 100 méterre fekvő, kulturált, igen apró Apetloner Badesee partjára. A strand fizetős.

Az aszfaltúton rövidesen a Warmsee partjára érünk. A meglehetősen nagy, állandó vizű tavat Darsó-tónak is nevezik (Darscholacke). A túlsó végében találjuk a strandot, nem véletlenül hívják Meleg-tónak, igen hamar felmelegszik a vize.

A tó északnyugati részén érünk ki az Apetlon–Frauenkirchen közti műútra, itt balra, majd pár méter után egy kőzúzalékos, jól járható útra, jobbra kanyarodunk a B20-as jelzéseket követve. Egy gémeskút mellett elhaladva érjük el a Nemzeti Park egyik legvédettebb területét, a Lange Lacke szikes tavat. A tó nyugati oldalán kerekezünk végig, itt a legromantikusabb talán az osztrák puszta, errefelé kevés a szőlő, a megművelt terület, füves, vizenyős, lápos területek nyújtóznak a végtelenbe.

Több kilátótorony és pihenő mellett is elhaladunk, utunk keletre fordul, és a tavacska déli oldalán megyünk tovább. Érintünk egy kis házikót, melyben a Nemzeti Park információs tábláit találjuk, majd egy szép gémeskút mellett közvetlenül a tóparton hajtunk tovább. Pár száz méter után elérünk egy műutat, itt ne menjünk fel az aszfaltos útra, a jelzett kerékpárút - egy földút - párhuzamosan mellette halad egy darabig, majd balra követi a tó partját. Egy erdőcsík mellett jobbra eltávolodunk a tótól, majd egy gazdasági betonúton közelítjük meg következő állomásunkat a Zicksee-t.

Turisztikai szempontból a Zicksee a legfejlettebb a Fertőzug számtalan tava közül, partján hosszú kavicsos strandot, kempinget, üdülőtelepet, több vendéglátóhelyet is találunk. Természetesen itt is van jól kiépített, gondozott fizetős strand is. Kerékpárral egy nagyon szép úton megyünk végig a tó déli partján, majd a nyaralók közé beérve az út kikerüli jobbról a kempinget, a bejáratnál balra fordul a kemping kerítését követve és folytatódik a tó keleti partján. Rövidesen jobbra leágazás nyílik a St. Martins Therme modern fürdőkomplexuma felé, mi pedig egyenesen kerekezünk tovább a kényelmes, jó minőségű úton, követve a B20 tábláit, felfestéseit.

Jobbra elhagyjuk a B28-as út Frauenkirchenbe tartó leágazását, majd az Althof nevű tanyánál lévő kereszteződésnél balra fordulunk, innen a B20 mezőgazdasági jellegű, kissé unalmas tájon keresztül kanyarog az út. Elhaladunk egy mesterséges tó mellett, majd egyenes, jó minőségű úton, szőlők közt kerekezünk Podersdorfig. A Frauenkirchner Strassén át érkezünk meg a falu főutcájára, a Hauptstrasse pedig nyílegyenesen vezet ki a kikötőhöz, kiindulási pontunkhoz.