Nagyharsány

Református templom

A község műemlék református temploma XIII. századi eredetű, a román stílusú templomot a XV. században keleti irányban gótikus szentéllyel bővítették. A hajót 1782-ben barokk stílusban átépítették, a tornyot 1900-ban emelték. Eredeti, román kori kapuját és a déli oldal három, lőrésszerű ablakát az 1978-as restauráláskor találták meg.

A szentély boltozatát több rétegű freskó borítja, amelynek első rétege a XVI. század második feléből, második rétege pedig a XVII. századból való. 

Sztárai Mihály mellszobra

A templom előtt áll Nyírő Gyula szobra a református hittérítő Sztárai Mihályról. A prédikátor 1560 körül a reformáció kálvinista tanait terjesztette ezen a vidéken.

A nagyharsányi csata emlékműve

A török elleni 1687. augusztus 12-i győzelem emlékére állították.

Szoborpark

A Szársomlyó keleti végén, egy felhagyott kőbányában kapott helyet a Siklósi Nemzetközi Szobrász Szimpozion műhelye és a Nemzetközi Szoborpark, ahol hazai és külföldi művészek több mint száz szobra látható. A szoborpark május 15-e és október 15-e között látogatható.

A szoborparkhoz kapcsolódó alkotóházat a Gyimóthy-villában rendezték be.

Ördögkatlan Fesztivál

A település kiemelt rendezvénye a Kisharsánnyal, Palkonyával és Beremenddel közösen szervezett összművészeti fesztivál, amely 2008-as indulása óta napjainkra az ország egyik legnépszerűbb rendezvénye lett.

Táncsics Mihály emléktáblája

1848-ban a község Táncsics Mihályt akarta képviselőnek megválasztani. A nincstelen Táncsicsnak erre azonban semmi esélye nem volt. Ekkor Tarnóczy Dániel, Nagyharsány főbírája birtokainak felét Táncsicsnak ajándékozta, így juttatva őt képviselőséghez.

Nagyharsányi Helytörténeti Gyűjtemény

Az általános iskola területén található kiállítás számos érdekességet mutat be Nagyharsány múltjából. A kiállítás előzetes bejelentkezés után látogatható.

Pincesor

A Kolónia utca 222. sz. alatti présház és pince a népi építészet egyik szép példája.

Szársomlyó Természetvédelmi Terület

A Szársomlyó 442 méteres magasságával a Villányi-hegység legmagasabb tömbje. Neve egy régi magyar szóból („szár”) ered, melynek jelentése kopasz. sziklás felszíne miatt az itt élők „ördög szántotta hegy”-nek nevezték.

A hegy déli előtere már 3000 éve lakott, a rómaiak is emeltek itt várost, a csúcson pedig az 1200-as évektől vár állt, mely a török hódoltság alatt pusztult el, mára csak az egykori várfalak maradványai láthatók. 1910-től intenzív mészkőbányászat folyt a hegy területén, a régebbi, keleti bányát 1967-től fogva szobrászok vették birtokukba, művésztelepük a mai napig működik. 1936 és 1944 között bauxitot is bányásztak, jelenleg csak a hegy nyugati oldalán található kőbánya működik.

A területen jelentősen eltérő mikroklimatikus viszonyok jöttek létre a déli és északi oldalon. A két oldal között a déli órákban akár 10-20 ºC-os különbség is lehet. A déli, szubmediterrán klímájú területen zoológiai és botanikai ritkaságok fordulnak elő. A hegyen 75 védett növényfajt találtak, közülük 4 faj Magyarországon kizárólag itt fordul elő. A Természetvédelmi Terület legfőbb értéke a Magyarországon csak itt előforduló, fokozottan védett magyar kikerics. A védett terület nagysága 224,3 hektár. A hegy fokozottan védett, látogatása csak a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai által szervezett, szakvezetett túrán lehetséges.

Magyar kikerics

A Villányi-hegység területének felét még természetes állapotban lévő növénytakaró borítja. Az eredeti növényzettel főként a meredekebb lejtőkön találkozhatnak a látogatók. A hegység enyhe éghajlata miatt a környező tájból védett szigetként emelkedik ki. Számos növényfaj élte itt túl a legutóbbi jégkorszak során az eljegesedést. Ilyen növény a fokozottan védett, a Szársomlyó legismertebb növénye a magyar kikerics is, mely itt éri el elterjedési területének északi határát és az országban máshol nem is fordul elő. A magyar kikerics Magyarország legkorábban nyíló virágai közé tartozik, gyakran már januárban virágzik, mert a mészkő hamar felmelegszik. Legfeljebb 20 cm magas, hatszirmú, fehér vagy halványrózsaszín virágú növény. A Villányi Borvidék címernövénye.  Az első, hatóságilag is védett növény Magyarországon, védettséget 1944-ben hirdették ki. Eszmei értéke 100 ezer forint.

Ördögszántás

A Szársomlyó növényzettel alig borított mészkőfelszínét (karrmezőt) a helybeliek ördögszántásnak hívják. A keletkezéséről szóló monda szerint élt Nagyharsányban egy özvegyasszony és annak Harka (Harkány) nevű lánya. Az ördögnek megtetszett a lány és feleségül kérte az özvegyasszonytól. Az asszony nem akarta lányát az ördögnek adni, ezért egy teljesíthetetlen feltételhez kötötte a házasságot. Az ördögnek egy éjjel alatt, kakasszóig fel kellett szántania a hegyet. Az ördög hat pár fekete macskával az esti harangszókor el is kezdte a szántást. Éjjel az asszony látta, hogy az ördög szinte a teljes hegyet felszántotta már, megijedt, hogy elveszti a lányát és elkezdett kukorékolni. A kakasok ettől felébredtek, és elkezdtek kukorékolni. Az ördög mérges lett, eldobta ekéjét (abból lett a beremendi hegy), kirázta csizmájából a földet, (abból lett a Göntér- és Siklósi-hegy) és bebújt a föld alá. Ahol a föld alá bújt, most is kénes forrás fakad, amit a lány után Harkánynak hívnak. A felszántott hegy pedig ott maradt a sziklákon a macskák körmeinek nyomával.

Nagyharsányi Kristálybarlang

A 2001 óta fokozottan védett, 600 méter hosszú barlangot 1994-ben, a Nagyharsányi kőbánya területén, bányászat során fedezték fel. A barlang járatai a mélyből feltörő meleg vizek hatására alakultak ki. Földtani, ásványtani értékei miatt védettséget élvez. A Magyarországon egyedülálló, különleges képződmények (cseppkövek, borsókövek, aragonittűk) védelme érdekében csak engedéllyel és szakvezetői kísérettel látogatható.