Diósjenő

A Börzsöny lábánál fekvő, nagyjából 2500 fős település fő vonzereje maga a környezete, hiszen a falu utolsó házait elhagyva az ember már be is sétált a Duna-Ipoly Nemzeti Park területére. A környéken növényritkaságokat is fellelhetünk, ilyenek például a kosbor, a havasalji rózsa és a gímpáfrány, az állatvilág ritkaságai közül pedig találkozhatunk fekete gólyával, foltos szalamandrával vagy kerecsensólyommal.

a Börzsöny vonulatai a diósjenői üdülőtelep felé vezető útról
A Börzsöny vonulatai a diósjenői üdülőtelep felé vezető útról Fotó: funiQ

A kis községben számos szállásadó házat találunk, ami szükséges is, hiszen a környéken több napra is elég a látni- és megmászni való. Ilyen például a közigazgatásilag Diósjenőhöz tartozó Csóványosi kilátó is.

az Országos Kéktúra a pincesor és a Mindenszentek-templom között vezet
Az Országos Kéktúra a pincesor és a Mindenszentek-templom között vezet Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Látnivalók

Mindenszentek-templom A XVIII. század végén épült, ma műemléki védelmet élvező római katolikus templom az Esterházy család adományából épülhetett fel. A templomkertben több szép XIX-XX. századi sírkő látható és itt találjuk az község egyik régi földbirtokosának neo-gót síremlékét is.

Jenői-tó Diósjenő délkeleti részén, nyaralók között terül el a 27 hektáros horgásztó, amelyben számos halfaj él, így a Jenői-tó a horgászoknak is kedvelt pihenőhelye. A tó partján emlékművet állítottak egy 173-ban itt történt csatának, amelyet a római birodalom csapatai csak csodával határos módon éltek túl.

Jenői-tó
Jenői-tó Fotó: funiQ

Csóványosi kilátó 2014-ban adták át a négyszintes, felújított Csóványosi kilátót, amelyről szép időben akár a Magas-Tátráig is ellátni. A 938 méter magasra épült, több mint 20 méter magas kilátót egy 1978-as geodéziai torony köré építették.

Református templom A XVIII. század utolsó évtizedében épült a késő barokk stílusú, műemléki református templom, amely a város központjában, a Jenői-patak mellett áll. A templom melletti telken találjuk az 1850-es évekből származó parókia oszlopos tornácú épületét.

Pincesor A diósjenői római katolikus templomtól az egykori strandfürdőig vezet a szép pincesor, amely a XIX. század első felében épült pincékből és présházakból áll.

pincesor
Pincesor Fotó: funiQ

Csehvár földsáncai Valamikor a XII. században épülhetett a vár a Csehvár hegyen, amelynek ma már csak földsáncai láthatóak. A hegyre azonban mindenképpen érdemes felmászni, mert föntről csodaszép kilátás tárulhat a szemünk elé.

Diósjenői Erdei Szabadidőközpont A Börzsöny lábának kialakított Szabadidőközpont rengeteg kültéri szórakozási lehetőséget kínál (minigolf, trambulin, állatsimogató), bicikliket is bérelhetünk itt és akár túravezetést is kérhetünk a helyszínen. A parkban tanfolyamokat és a gomba- illetve gyógynövény gyűjtő túrákat is szerveznek.

Kálvária-kápolna Az 1993-ban épített kápolna ásásakor egy Árpád kori kápolna alapjaira bukkantak. A Kápolna-hegyről csodaszép kilátás nyílik Diósjenőre és környékére.

Egyéb látnivalók: Nő könyvvel szobor (az iskola udvarán), Varga Imre: Felszabadulási emlékmű (helyieknek csak Csillaggömb)

Felszabadulási emlékmű, a helyieknek csak Csillaggömb
Felszabadulási emlékmű, a helyieknek csak Csillaggömb Fotó: funiQ

Rendezvények: Minden év júliusában rendezik meg a látványos eseményekben bővelkedő falunapot, amelynek pontos ideje a Jenő névnap utáni hétvége.

Története

A Nógrád megyei Diósjenő történetéből a kőkortól kezdve ismerünk fejezeteket. A területén talált 5-6000 éves kőeszközök arra engednek következtetni, hogy már az ősidőkben is lakott volt. A honfoglalás előtti időkben avarok, kvádok és markomannok, később szláv népesség lakna.

A történet szerint 173-ban Marcus Aurelius a Jenői-tó közelében vívott csatát a barbár kvád és markomann hordák ellen. A rómaiak győzelmét emlékmű hirdeti a tó partján.

Marcus Aurelius római császár emlékműve a Jenői-tónál
Marcus Aurelius római császár emlékműve a Jenői-tónál Fotó: funiQ

A község neve valószínűleg abból ered, hogy a honfoglalás idején a magyar Jenő törzs tagjai telepedtek le a területen, emellett a környéken jelentős számú diófa lehetett akkoriban.

Diósjenő első írásbeli előfordulása a XIII. századból származik, váráról egy 1290-ben kelt oklevélben tesznek először említést. Ma Csehvár néven találkozhatunk a vár helyével, maga az építmény ugyanis még a XV. században megsemmisült. Közelében hasonló korból származó üveghutákra bukkantak.

A község 1460-ban mezővárosi kiváltságokat kapott, és vámszedési joggal is rendelkezett.

Szent Flórián-szobor
Szent Flórián-szobor Fotó: funiQ

A török hódoltság után Dobó Ferenc, majd Esterházy Miklós herceg volt a község földesura, azután az esztergomi érsekség és a váci püspökség birtokolta a vidéket, míg végül a Sváb-család tulajdonába került. Diósjenő határában a Sváb család nevét viselő, 1906-ban épült díszes, romantikus, eklektikus stílusú kastély áll, amely azonban nem látogatható. Jelenleg egy egészségügyi intézményként, a Dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthonként működik.