Harkány
A Villányi-hegység déli lábánál kialakult város területe már a rómaiak és a népvándorlás korában is lakott hely volt, hun és avar emlékeket (sírokat) találtak a régészek.
Látnivalók
Copf stílusú templomuk 1802-re készült el. Szintén a XIX. század elejéről származik az 1977 óta Harkányhoz tartozó Terehegy ugyancsak copf stílusú református temploma. A fürdőkápolna 1906-ban épült.
Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdőkórház
Zsigmondy Vilmos (1821–1888) bányamérnök, a hazai artézi vizek kutatásának úttörője. Ő fúrta hazánk első hévízkútját, a harkányi 1-es termálkutat 1866-ban. Nevét viseli az 1955-ben alapított Gyógyfürdőkórház. Az 1980-as évektől 280 ágyszámmal évente 4200 mozgásszervi beteget ápoltak. 1991-től a Pécsi Orvostudományi Egyetem oktatókórháza lett. Ma 330 ággyal, kellemes környezetben, szállodai színvonalon biztosítják a gyógyellátást.
Egyéb látnivalók: Katolikus templom, Református templom, Terehegyi református templom, Gyógy- és Strandfürdő, Gyertyastúdió és Mézesház, Futó László Pál Múzeum (Többdimenziós művek és kortárs galéria), Művelődési Ház, Zsigmondy sétány és park, Arborétum és szoborpark, Harka-kút, Országalma-csobogó, Sportcsarnok.
Éves programok: Ördögűző napok, Hímestojás napok, Pünkösdi Zenés Fesztivál, Tenkesalja Fesztivál, Fürdőfesztivál, Szüreti Fesztivál.
Története
Neve írásos formában először 1323-ban fordult elő Harkan alakban. A XIV. századtól először a Garaiak, majd több földesúr után, 1728-tól a Batthyány család birtokolta a területet. A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el teljesen. A századok folyamán több nemzetiség telepedett meg itt: a magyarok mellé délszlávok, németek majd a XX. században szlovákok költöztek. A török kiűzése után a lakosság nagy része a református vallásra tért át.
A várost a reumások Mekkájaként szokták emlegetni, gyógyhatású termálvizének köszönhetően világhírűvé vált. A hévizet már a törökök is ismerték, de később teljesen feledésbe merült, a terület elmocsarasodott. 1823-ban a terület földbirtokosa, gr. Batthyány Antal árkokkal akarta a vizet levezettetni. A földmunkások tapasztalták először, hogy a vizes talajt tapodva reumás, köszvényes lábaik fájdalma néhány nap után enyhült, esetleg megszűnt.
Egyre több ember kezdte fájós lábait a kiásott csatorna vizében áztatni. A terület birtokosa a víz jótékony hatását felismerve fúrásokkal hozatta a felszínre a gyógyvizet, s még az 1820-as években egy fürdőépületet és kis szállodát építtetett. 1844-ben egy faépületben kádfürdőt építettek ki. Ekkor kezdték kialakítani a parkot is, amely ma már 13 hektár területű.
Zsigmondy Vilmos (1821–1888) bányamérnök, a geotermikus kutatások úttörője 1866-ban egy 33 m, 1867-ben pedig 54 m mély kutat fúratott. Az előbbiből 62 Cº-os, az utóbbiból 70 Cº-os víz tört fel.
1870-ben bővítették a fürdőt, 1925-ben pedig kialakították az első strandmedencét, A korábban mezőgazdaságból (szőlő- és bortermelés) élt lakosság életét a gyógyfürdő fokozatos kiépítése teljesen megváltoztatta. Többségük ma is a gyógyfürdőből, ill. az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokból él.
Az államosítás (1949) után, 1955-ben kezdte meg működését a Gyógyfürdőkórház, amelyet az 1960-as és 1970-es években jelentősen bővítették, 1986-ban egy új fizikoterápiás épületet adtak át. Üdülők, szállodák épültek, a strandon is több medence és egy óriáscsúszda áll a pihenni vágyók rendelkezésére. 1960–67 között három új kutat is fúrtak.
A magas szulfid- és karbonszulfid tartalmú víz 1500 m mélyről tör fel. A víz és a gyógyiszap reumás és egyéb mozgásszervi megbetegedések, valamint nőgyógyászati panaszok kezelésére kiválóan alkalmas. Ivókúra formájában légzőszervi megbetegedések és gyomorbántalmak orvoslására használják.
A település 1999-ben városi rangot kapott. Minden év nyarán rendezvénysorozat várja az ide látogatókat: Ördögűző Napok, Hímestojás Napok, Fürdőfesztivál stb. Szeptember második felében kerül megrendezésre a Szüreti Fesztivál.
- Információ:
- Tourinform, Kossuth L. u. 2/a.
- Tel.: 72/479-624;
- Fax: 72/479-989
- Harkányi Gyógyfürdő Rt., Kossuth L. u. 7.
- Tel.: 72/480-251