Oltárc

A dél-zalai település eredetileg két utcából állt, amelyek két párhuzamos, kis patakocskával elválasztott dombra épültek. Bár sokat változott azóta Oltárc, faluképe ezt az alapvető jellegzetességét máig megtartotta.

Itt található Dél-Zala legmagasabb pontja (338 m), amelyen egy őskori földvár romjai állnak. A faluhoz fut ki a Lenti-Csömödér erdei kisvasút egy 1922-ben épített oldalszárnya, amelyet erdészeti célokra használnak.

Túraajánlatok

Látnivalók

Márki-rét A falu kedvelt kirándulóhelye. A kis tóból és a rétből álló területet a sárga turistaút és a kisvasút nyomvonala fogja közre.

Várdomb Dél-Zala legmagasabb pontját Isten dombjának is nevezik, tetején pedig egy őskori földvár maradványait láthatjuk.

Egyéb látnivalók: Szent István király templom, I. és II. világháborús emlékmű.

Története

A falu neve a horvát 'oltár' szóból képződött egy kicsinyítőképző hozzáadásával. A terület már régóta lakott volt, erről tanúskodnak többek között a földvár romjai is. 1300 körül már saját, Szent Györgynek szentelt templommal rendelkezett a falu, amelyet aztán a törökök romboltak le. 1379-től a Bánffy család egy őse birtokolta a területet.

1576-ban a törökök felégették a falut, két évre rá pedig teljesen pusztává vált. A források szerint Nagykanizsa 1690-es felszabadulása után ismét használták a területet, és betelepítésekkel növelték a lélekszámot.

1728-tól az Esterházyak birtokát képezte a falu, ekkoriban még csak 31 fő lakta, és a földművelés volt a jellemző megélhetési forrás. 1770-ben már 562 lakos élt a településen. A XX. század elején a fő foglalkozás már az állattartás volt. Nagy volt a szegénység a faluban és magas volt az analfabetizmus aránya.

Az 1945-ös földosztás során 121 gazda kapott földet, majd 1960-ban megalakult a helyi TSZ. A rendszerváltás után a a falu összefogott Bánokszentgyörgy községgel a termelés megszervezéséhez, a lakosság egy része pedig a környék ipari üzemeiben talált munkát.