Muraszemenye

Muraszemenye ízig-vérig Zala megyei falu: a szépséges természeti környezet egy gazdag kulturális örökséggel rendelkező községet rejt.

A Mura és a Kerka közelsége, a kavicsbánya tavak és a szőlőhegyek rengeteg látnivalót tartogatnak a túrázóknak. Tavasszal és nyáron a szőlőhegyen még ritka orchideafajokat is láthatunk.

holtág a Murán
Holtág a Murán Fotó: MTDMSz/Cartographia ©

A falu egykor sok népi építészeti remekkel rendelkezett, de mára már alig maradt valami belőlük, egy részüket lebontották, és a Szentendrei Skanzenbe telepítették át. Így is található azért még néhány szép példa, például boronafalú pincék és egy XIX. századi, favázas magtár is.

Túraajánlatok

Látnivalók

Szent Bertalan-templom A római katolikus templom a falu korábbi, gótikus stílusú templomának felhasználásával épült 1741-ben. Berendezési tárgyai és oltárai is az újjáépítéskor készültek, az oltárképek pedig XX. századi alkotások.

Kápolnák Mindhárom falurész, Csernec, Alsószemenye és Felsőszemenye is saját kápolnával rendelkezik.

Magtár Felsőszemenye falurész népi műemléke a XIX. század második felében épült magtár. Egy hasonló műemlék pajta is volt a faluban, de sajnos ez az építmény összedőlt.

Mura folyó A hajdani történelmi határ ma ismét az a szeszélyesen kanyargó folyó, ami az itt élő szlovén, magyar és horvát embereket összeköti. Magyarországon 48 km hosszan követhetjük a Murát, míg végül Zala és Somogy megye határán beletorkollik a Drávába.

szürkegém a Murán
Szürkegém a Murán Fotó: MTDMSz/Cartographia ©

Kerka folyó A szomszédos Szlovéniából eredő erek a határ közelében egyesülnek a Kerka folyóvá, amely Vas és Zala megyén keresztül a Murába torkollik. A folyó mentén termékeny réteket találunk. A környék mocsarai és erdői számos védett állatnak és növénynek nyújtanak otthont.

Egyéb látnivalók: világháborús emlékművek, kőkeresztek, Szent István-szobor, kavicsbánya tavak.

Története

A falu területe már a kőkorban is lakott volt, később, a római korban pedig már egy út is vezetett a területen. A magyarok megérkezése után a Hahót nemzetség birtokát képezte a terület, ennek a korszaknak és az általuk épített egykori várnak emlékét őrzi Aligvár major neve. A Hahót nemzetség utódjait említi az a bizonyságlevél is, amelyben először említik a települést.

1351-ben Bánffy Miklós varasdi főispán templomot és kolostort építtetett a ferences szerzetesen számára. 1367-ben Szemenye már mezővárosi rangot kapott. A török időkben vára miatt volt fontos település, és a török seregek nem tudták elfoglalni az itteni erődítményt.

A mai falukép kialakulásában jelentős szerepe volt a Mura 1669-es és 1690-es áradásainak, amelyek elmosták a falu egy részét várastul, templomostul.

A háborús és természeti pusztítások után a falu a XVIII. század elején ismét fejlődésnek indult.