Kerkaszentkirály

A szlovén határnál, a Kerka folyó partján fekvő falu igazi kincs a természetkedvelő emberek számára. Növény- és állatvilágát egy tanösvény segítségével jobban megismerhetjük, a község tava még egy kis hangulatos szigetet is rejt. A faluban láthatjuk hazánk második kilenclyukú hídját.

A kerékpározás mellett kipróbálhatjuk szervezett körülmények között a raftingolást is a Kerkán vagy a Murán.

tanösvény Kerkaszentkirályon
Tanösvény Kerkaszentkirályon Fotó: MTDMSz/Cartographia ©

Túraajánlatok

Látnivalók

Kerka folyó A szomszédos Szlovéniából eredő erek a határ közelében egyesülnek a Kerka folyóvá, amely Vas és Zala megyén keresztül a Murába torkollik. A folyó mentén termékeny réteket találunk. A környék mocsarai és erdői számos védett állatnak és növénynek nyújtanak otthont.

Dél-zalai bunkerrendszer Az olajmező felfedezésével Zala megye déli része stratégiailag is jelentőssé vált, így fel kellett készülni egy esetleges támadással szemben. A II. világháborúban építettek először itt légópincét, amelyet az '50-es évek hidegháborús hangulatában hatalmas bunkerrendszerré alakítottak.

Mura folyó A hajdani történelmi határ ma ismét az a szeszélyesen kanyargó folyó, ami az itt élő szlovén, magyar és horvát embereket összeköti. Magyarországon 48 km hosszan követhetjük a Murát, míg végül Zala és Somogy megye határán beletorkollik a Drávába.

Egyéb látnivalók: Segítő Szűzanya-templom, horgásztó, Kövi csík-tanösvény, világháborús emlékmű, kilenclyukú híd.

láp Kerkaszentkirálynál
Láp Kerkaszentkirálynál Fotó: MTDMSz/Cartographia ©

Szolgáltatások

Kerkaszentkirályi Rafting Bázis A Rafting Bázisról kalandos vízi túrákat tehetünk a Murán vagy a Kerkán. Ehhez minden felszerelést, sőt, képzett túravezetőt is kapunk. Igény szerint használhatjuk az itteni kempinget is.

rafting a Kerkán
Rafting a Kerkán Fotó: MTDMSz/Cartographia ©

Története

A terület honfoglalás előtti történetéről nem sokat tudunk, ám mivel Pannónia provincia része volt, feltehetőleg a rómaiak már szőlőt termesztettek a termékeny dombokon. A magyar történelem előtti időkből még a Kerka folyóhoz kapcsolódóan maradt fenn egy monda: állítólag Attila feleségének anyja, Kerka ebben a folyóban lelte halálát.

A települést szájhagyomány szerint Szent László király alapította, az ő idejéből származik Kerkaszentkirály neve is. Annyi biztos, hogy a falu király birtok volt. Első írásos említése 1322-ből származik. Egészen a XVIII. század közepéig az Alsólendvai Bánffy család birtokát képezte a terület, ám később török hódoltsági birtok lett.

1690-től az Esterházy család birtokolta a falut, amely lakosságát a törökök után a Rákóczi szabadságharc is eléggé megtépázta. A XVIII. század második felében viszont fellendült a falu gazdasági fejlődése, a XIX. században pedig megduplázódott a lakossága.

A fejlődés végét az I. világháború kitörése jelentette, amely 22 helyi lakos életét követelte. A II. világháborúban 20 helyi lakos esett el, ám a háború utáni földosztások kedvezőleg hatottak a falu gazdaságára. Az '50-es évek szocializmusában a falu lakóinak harmadának az iparban kellett dolgoznia.

A faluban elöregedési folyamat vette kezdetét, mára 260 körüli a lélekszáma. 2013 óta a falu a Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal alá tartozik.