Tát
A Gerecse észak–északkeleti részén, a Duna fő ágától szigetekkel elválasztott Kis-Duna partján elterülő, több mint 5400 fős község.
Látnivalók
Tát fő nevezetessége a főutca mellett álló, 1820 körül klasszicizáló stílusban épült magtár.
A Mogyorósbányára vezető műút derékszögű kanyarjánál áll a XIX. század második felében emelt Szentháromság-kápolna. Az épület előtti területen minden évben aratóünnepséget szoktak rendezni.
Táti Jégpálya A jégsátor az Esztergom és Tát közti főút mellett található, Táthoz közelebb.
Rönkház étterem
-
Rönkház étterem belső Fotó: funiQ -
Rönkház étterem Fotó: funiQ -
Rönkház étterem belső Fotó: funiQ
Története
Környékéről számos régészeti leletet ismerünk a csiszolt kőkorszaktól egészen a rómaiak idejéig. Ez utóbbi korból említésre méltók az előkerült cserépedények, Traianus bronz és Constantinus arany pénzérméi, ill. az Aquincumot Brigetioval ősszekötő római út maradványai.
A mai Tát középkori elődje az iskola és a templom környékén alakult ki, oklevélben 1146-ban említettek először. 1288-ban vámszedőhelyként működött. A középkori eredetű, Szent Györgyről elnevezett templomának elődjét már a XIV. sz. elején említették. A török korban nem néptelenedett el, vízimalma és temploma működött, s Táthoz tartozott Tokod egyháza is.
1685. augusztus 16-án a Lotharingiai Károly herceg vezette sereg elűzte innen Sajtán Ibrahim török hadát, de a csata idején a templom leégett és egészen a XVIII. sz. elejéig tető nélkül maradt. A harcok során súlyos károkat szenvedett települést egy évvel később már pusztaként említették, de hamarosan újratelepítették Németországból jött katolikusokkal. Lakossága szépen gyarapodott, 1747-ben a templomát is újjáépítették barokk stílusban.