Festetics-kastély (Helikon kastélymúzeum), Keszthely

Az eredetileg 34 teremmel bíró kastély építtetését Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. Az épületet a XVIII-XIX. században három alkalommal is átépítették, kibővítették, aminek következtében ma egy 101 teremből álló kastélyban barangolhatnak az érdeklődők.

Festetics-kastély
Festetics-kastély Fotó: funiQ

A kastély ma konferencia központ és múzeum egyben. A szabadon bejárható 18 teremben betekintést nyerhetünk az 1700-as és 1800-as évek főurainak életformájába. A Festetics-kastély termeiben megcsodálhatjuk a Helikon Könyvtárat, az I. Festetics György munkásságáról szóló anyagokat, amelyek megismertetik a látogatót a Georgikon, Európa első mezőgazdasági főiskolájának alapítástörténetével, valamint a Helikon-ünnepségek történetével. 2005-ben a kastély pincerendszerében kapott helyet a Balatoni Borok Háza, amely borkóstolóval egybekötött tárlatvezetést kínál.

2000 óta a kastély parkjában kerül megrendezésre a Keszthelyi Nyári Játékok, a Balaton part egyik legnagyobb színházi ünnepe.

Helikon könyvtár

A hazánk egyetlen épen megmaradt főúri magánkönyvtáraként számon tartott Helikon könyvtár számára a külön szárnyat még I. Festetics György építtette a XVIII-XIX. század fordulóján.

A több mint 80 000 kötet között olyan ritkaságok is megbújnak, mint Thuróczy János 1488-ból származó Chronica Hungarorum című alkotása, amely a könyvtár legrégebbi könyve.

Igazán különlegesnek számít, hogy a könyvtár megmenekült, miközben a kastély többi részét kifosztották, tönkretették a II. világháború idején. Ez a szerencsés fordulat a Keszthelyt megszálló orosz katonák parancsnokának köszönhető, aki - bölcsész végzettsége révén - felismerte a könyvtár értékét, és védelmébe vette azt. Összegyűjtette a kastély legértékesebb festményeit, szobrait, bútorait, elhelyezte azokat a könyvtárban és néhány szomszédos helyiségben, majd befalaztatta azok bejáratát, hogy senki se férhessen hozzájuk. Ennek köszönhetően a befalazott tárgyak és a könyvtári kötetek épen, eredeti helyükön vészelték át a II. világháborút. Az így megmaradt termek belső kialakítása az 1880-as évekből származik.

A könyvek mellett megtaláljuk itt I. Festetics György Phoenix gályájának tervrajzát és makettjét, amely az első nagyméretű balatoni vitorlás volt.

A kastélypark

Az eredetileg 42 hektáros, ma már csak 7,5 hektáron elterülő, természetvédelmi területnek nyilvánított kastélyparkban több különleges fafajta is megtalálható, amelyeknek egy részét még Festetics György idejében ültették. A legidősebb fa a parkban egy körülbelül 400 éves mocsári tölgy.

A Festetics-kastélyt franciakert öleli körül, mögötte pedig egy angolpark fekszik. A parkban találjuk az istálló-kocsiházat, amelyben ma a hintókiállítást tekinthetik meg az érdeklődők, a pálmaházat a benne lévő mediterrán és trópusi növényekkel, valamint itt áll I. Festetics György egész alakos bronzszobra is, több más szoborral és szökőkúttal egyetemben.

festmény a Festetics-kastélyban
Festmény a Festetics-kastélyban Fotó: funiQ
  • Festetics-kastély
    Festetics-kastély Fotó: funiQ
  • Festetics-kastély tornya
    Festetics-kastély tornya Fotó: funiQ
  • festmény a Festetics-kastélyban
    Festmény a Festetics-kastélyban Fotó: funiQ
  • terem a Festetics-kastélyban
    Terem a Festetics-kastélyban Fotó: funiQ
  • terem a Festetics-kastélyban
    Terem a Festetics-kastélyban Fotó: funiQ

Hintókiállítás

Az 1880-as években építtetett istálló-kocsiházban kiállított 54 kocsi, hintó és lovas szán mind a XVIII-XIX. századi főúri életformát hivatott bemutatni. A Wernes Gustre, osztrák magángyűjtő gyűjteményéből származó restaurált közlekedési eszközökön keresztül a látogatók megismerhetik a különféle járművek műszaki és technikai fejlődését, valamint azt is megtudhatják, hogy attól függően, hogy csak a kertben kocsikáztak, vagy utaztak valamerre a főúri család tagjai, milyen járművel közlekedtek.

A kiállítás érdekessége, hogy itt találjuk Mária Valéria főhercegnő utazó kocsiját és Ferenc Ferdinánd parkban használt kocsiját, valamint Rudolf trónörökös homokfutóját is.

Egy külön teremben a lovagláshoz és a fogatoláshoz használt különféle eszközök vannak kiállítva.

Pálmaház

A keszthelyi Festetics-kastély 42 hektáros parkjában található pálmaházat 1880-ban II. gróf Festetics Tasziló építtette a kastély nagyobb pálmáinak és dézsákban álló növényeinek elhelyezésére. Az épületet 1993-94-ben felújították, ám csak 2012-ben nyitották meg a nagyközönség előtt.

A pálmaházban távoli területek mediterrán és trópusi növényfajtáit tekinthetjük meg. A különleges növények mellett különféle, mindennaposan használt haszonnövényeket is megnézhetünk, ilyen például a kakaó, a cukornád, a kávé. Az épületben található, megközelítőleg 200 példányos pluméria hibrid gyűjteménye a második legnagyobb Európában. A trópusi hibiszkuszok a maguk 500 darabjával szintén előkelő helyen állnak az európaiak között, mindössze néhány, nem látogatható magángyűjtemény nagyobb az itteninél. 

Vadászati kiállítás

A kiállítást járva az 5 földrész közel 200 állatfajának trófeáit tekinthetik meg. A tárlaton a preparátumok természetes élőhelyüket imitáló emelvényeken lettek kiállítva.

A Festetics család lakta kastély nyugati átjáróját és biliárd szobáját a vadászatokon lőtt állatok trófeái díszítették. Ez a gyűjtemény a II. világháború idején tűnt el a kastélyból.

A 2008-ban nyílt gyűjtemény alapját Windisch-Grätz Ferenc József hazánknak adományozott több száz darabos trófeagyűjteménye adja, de Dózsa György báró trófeái közül is számos darab látható a kiállításon. A múzeumban emellett emléket állítanak hazánk legismertebb vadászainak is, így Széchényi Zsigmondnak és Kittenberger Kálmánnak is, valamint Szederjei Ákos és Nagy Endre szakmai múltját is ismertetik.

A múzeum hivatalos weboldala: www.helikonkastely.hu