Héreg

A falu a Gerecse legmagasabb pontja, a 634 méter magas Nagy-Gerecse délkeleti lábánál fekszik. A (Nagy-)Gerecse délkeleti lábánál fekvő, 1000-nél több lakosú község. A hegyvonulat nemcsak lenyűgöző látványt nyújt, de különleges növényeket rejtő erdőtakarójával együtt felelősek a falu különleges mikroklímájáért, egészséges levegőjéért, mely jó hatással van a légzőszervi megbetegedésekre.

Túraajánlatok

Héreg a legoptimálisabb kiindulópontja a (Nagy-)Gerecse környékére vezető túráknak (P, Z jelzés). A P jelzésen indulva felkereshetjük a Gerecse délkeleti oldalában, egy szép erdei tisztáson fakadó Király-kút dongaboltozatos foglalását (pihenő). A hagyomány szerint a környéken vadászó Mátyás király kedvenc pihenőhelye volt.

Továbbhaladva a Nagy-Gerecse oldalában az országos kéken – akár Pusztamarótot is útbaejtve –, majd a Bánya-hegytől a Z jelzésen pompás körtúrát alkotva juthatunk vissza Héregre.

Látnivalók

Szent László-templom

Héreg római katolikus templomát 1794-ben, késő barokk stílusban építették, majd 1825-ben bővítették. A Fő utcában található, egyhajós templom szószéke barokk, oltára pedig klasszicista.

Református templom

A református templom szintén késő barokk, 1787-ben épült, de később, 1862-ben ezt az épületet is átépítették.

Római katolikus plébánia

A település további szakrális műemléke a római katolikus plébániaház késő barokk, XVIII. század végi épülete is.

Király-kút

A Nagy - Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása egy szép erdei tisztáson, neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi. A bővízű forrás kedvelt kirándulóhely.

Faluház

A falu legrégebbi, XIX. század eleji nádfedeles parasztházban rendezték be a Falumúzeumot. A helytörténeti kiállítás a falu múltjának mindennapjait, építkezési szokásait mutatja be, megtekinthetünk korabeli gyerekjátékokat is. Bútorzata a századfordulót idézi, konyhájában máig működik a vályogból készült sparhelt.

Pincesorok

Látványosak a falu keleti határában, az Új-hegy-szőlők és a Bika-rét-szőlők területén húzódó hosszú pincesorok.

Egyáb látnivalók: Magyary Zoltán emlékhely, I. világháborús emlékmű

Állandó programok: Héregi Búcsú (június utolsó vasárnapja), Héregi Lovasnapok (augusztus).

Szálláshelyek

Opál Lovasudvar Cím: 2832 Héreg Damjanich út 2 Tel.: +3634 372 709

Turistaház Cím: 2832 Héreg, Kültelek 054/1 (sporttelepen) Tel.: +36 70 321 3757

Története

A falu területe több ezer éve lakott, határában kelta és római település, illetve római út nyomaira bukkantak, az Új-hegy-szőlők nevű dűlő területéről Néró idejéből származó római pénzérmék kerültek elő.

Héreg Árpád-kori település, első ismert okleveles említése 1326-ból maradt ránk, ekkor az esztergomi érsek birtoka. Héreg akkoriban a Faluhely nevű dűlőn feküdt. Neve feltételezhetően a német Heric személynévből keletkezett, de a néphit kéreg szavunkból eredezteti.

A török hódítások következményeként 1570-ben lakatlan helyként említették, újranépesedésére 1690-ig kellett várni. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a héregiek rálőttek az egyik osztrák őrjáratra, akik megtorlásul több házat felgyújtottak. Héreget csak a plébános könyörgése mentette meg a teljes pusztulástól.

Itt hunyt el tragikus körülmények között a II. világháború végén Magyary Zoltán, a közigazgatás nemzetközi hírű tudósa, és felesége.