Bajna
Esztergom és Tatabánya között fekszik a térség legnagyobb faluja, a közel 2000 lakosú Bajna. Az ördöglovasként ismert Sándor Móric grófnak itt volt kastélya, a Sándor-Metternich kastély. Bajnán élt a kor ismert állatfestője is, Johann Gottlieb Prestel, aki Sándor Móric lovasmutatványait több mint 300 képen örökítette meg a gerecsei táj díszletével a háttérben.
Az ördöglovast 1878-ban a döblingi elmegyógyintézetben érte a halál. Utolsó útjára négy tüzes fekete paripa kísérte, akik a bajnai templom előtt megvadultak, majd holtan estek össze. A legenda szerint a lovak követték őrült gazdájukat a sírba.
A nyaktörő lovas mutatványairól és viharzó vágtáiról híres gróf emlékét nemcsak a festészetben örökítették meg, Kálmán Imre operett írt a gróf életéről Ördöglovas címmel, illetve ugyanezzel a címmel 1943-ban film is készült róla.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent Adalbert templom
A gótikus stílusú római katolikus templom az 1480-as években épült, amelyet a Sándor család többször is átépíttetett 1698 és 1851 között. A kereszthajó és mellékhajó Simor János esztergomi érsek adományából épült 1885-1895-ig. Érdemes megtekinteni a templom falába illesztett faragott gótikus szentségfülkét és bélletes kaput.
Kőkereszt
A Sándor család állíttatta a címerükkel ellátott kőkeresztet, amely 1778 óta áll a katolikus templom udvarában. A kereszt különlegessége a tövénél látható Mária Magdolna-szobor.
Sándor-Metternich kastély
A kezdetben vadászlaknak, később patinás kúriának szánt épületet az őrült lovas mutatványairól híres Sándor Móric gróf kezdte el átépíttetni kastéllyá 1834-ben, ajándékként menyasszonyának, Metternich Leonitának. Az épület bejárati erkélyének érdekessége, hogy a gróf innen ugratott le lovával fogadásból. A gyönyörű kilátással rendelkező kastélyt ma már csak engedéllyel látogathatják az érdeklődők.
-
Sándor-Metternich-kastély - a felújítás alatt álló oldalszárny Fotó: funiQ -
Sándor-Metternich-kastély - belső udvar Fotó: funiQ -
Sándor-Metternich-kastély Fotó: funiQ -
Sándor-Metternich-kastély Fotó: funiQ
Csimai kálvária
A török időkben elpusztult Csimaszombatja falu temploma helyén épült 1732-ben búcsújáró templom és remetelak, illetve 1752-ben a kálvária, amelyekből ma már csak a kálvária áll. A Sándor család állíttatta stációkat többször is megújíttatták, utoljára 1928-ban. A Bajna-közeli Csimai domb tetején három kőkereszt áll, ahonnan rálátni a kálváriára.
Lourdes-i barlang
A Ser-kút melletti barlangot Simor János bíboros, hercegprímás hagyatékából építették a hívek 1893-ban a Lourdes-i Szeplőtelen Szűz tiszteletére. A barlangban található Szűz Mária és Szent Bernadett szobra. 1972-ben felújították a barlangot.
Története
Bajna királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik, bár írott történelme a XI. századig visszavezethető, mivel 1087-ben egyházashely volt.
A XIII. század vége fele Miklós főlovászmester és utódai birtokában volt a település, amíg Miklóst, Péter nevű testvérével együtt pénzveréssel vádolták meg. Amint a vád bebizonyosodott, Károly Róbert király elvette Bajnát a birtokosoktól, amit majd csak évtizedekkel később szereztek vissza.
Az 1400-as évek elején a település a Both család birtokába került, majd 1696-ban vásárolta meg a falut a Sándor család. A falu sokat köszönhetett a családnak a következő évtizedekben, és általuk lett a megye egyik legrangosabb települése.