Velence
Egy igazi virágzó városba csöppen, aki a településre látogat. Velence 2000-ben a Virágos Magyarországért mozgalom aranyérmese, a következő évben a verseny második helyezettje lett. A lakossága évente több alkalommal összegyűlik, hogy közösen virágot ültessenek, így nem meglepő, hogy a városban mindenfelé virágágyásokat találunk, amelyekben sárgállik a büdöske, és illatozik a minden színben pompázó petúnia.
A több mint 5000 állandó lakosú, Velencei-tó északkeleti végét körbeölelő város nagyszerű természeti adottságokkal rendelkezik. Az ide látogatók nagy sétát tehetnek a Bence-hegyre, ahonnan körülnézve csodás panoráma tárul eléjük.
A Velencei-tó számtalan kiváló programot kínál a vízi sportok kedvelőinek. Lehetőség van vízisíelni, szörfözni, valamint evezni, és a horgászok is hódolhatnak imádott sportjuknak.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Kerékpárral a Völgy Vidéken: Velence–Kápolnásnyék–Pázmánd–Nadap–Velence
- Velencei-hegység körA Velencei-tó körüli dombságról pazar kilátás nyílik a tóra.
- Velencei-tó kerékpártúra 1.
- Velencei-tó kerékpártúra 2.
- Velencei-tó kerékpártúra 3.
- Velencei-tó kör (33 km)
Gyalogtúrák
A Meszleny-kastély előtti autóbusz megállótól (vasútállomás) indul a hegységet átszelő, leghosszabb turistaút, a Velencétől Lovasberényen keresztül Pátkáig vezető S jelzés.
A Velence Ófalu részén (római katolikus templom, református templom, temető, kastélyok) vezető turistaút, az M7-es autópálya fölötti gyaloghídon át, részben a Bence-hegy szerpentinútján a hegytető közelébe visz fel. Kis kitérővel felkapaszkodhatunk a csúcsra (alatta parkoló). Ezen a helyen az 1970-es évek végéig a vasszerkezetű Vörösmarty-kilátó állt – felújítása helyett lebontották. A közelmúltban a helyére parkosított kilátóhelyet létesítettek, ahonnan szép panoráma nyílik a környező tájra.
A műútról északnyugat felé leereszkedhetünk Nadapra (buszmegálló), de a település határából több turistaúton tovább is továbbindulhatunk Velence, Sukoró, vagy a Meleg-hegy felé.
Látnivalók
Babák rózsakertje
Mint tudjuk, virágból sosem elég. A velencei lakosok is így gondolhatták, ugyanis létrehozták a Babák rózsakertjét, amely egyedülálló látnivaló az országban. A rózsakertbe minden év októberében, a rózsaünnep keretei között a családok az újszülött gyermekük megérkezésének örömére rózsatövet ültetnek.
Hauszmann–Gschwindt-kastély
A mai kastély helyén eredetileg egy kúria állt, amelyet a Meszleny család építtetett a XVIII. század első felében. A ma már csak kívülről megtekinthető kastélyt Hauszmann Alajos, neves építész építette át saját nyaralójának az 1920-as évek elején. Az épület azonban 1926-ban az örököseire szállt, akik pedig eladták azt a Gschwind családnak. Az épület az 1960-as évek óta az ÉDOSZ üdülője.
Az eredeti berendezés részei a neobarokk kandalló, a mennyezeti stukkók, az emeletre vezető faragott falépcső és a díszteremben található majolikakályha. A kastélykertben védett hársfák és gesztenyefák magasodnak.
Beck-kastély
A ma látható eklektikus épületet Beck László alakíttatta ki a farádi Vörös családtól vásárolt kúriából a XIX. század végén. A kastély ma egy jó állapotban látható magánház, parkjában nyaranta Székesfehérvár ifjúsági tábora működik.
Meszleny-kastély
Az épület egy részét a XVIII. század második felében, barokk stílusban építették, a XIX. század elején pedig klasszicista stílusú szárnyakat toldottak hozzá. Parkjában vízesés és botanikus kert is volt. Ma magánkézben lévő, romos állapotú épület.
Meszleny család sírkertje
Az 1968 óta műemlék jellegűvé nyilvánított temetői sírkert Meszleny Ignác kertészmérnök (Meszleny Pál unokájának) tulajdonában van, aki az elmúlt években kitartó munkával, szakmai tudását felhasználva rendezte a családi sírkertet. Olyan virágokat ültetett a korábban szanaszét heverő, most újra elhelyezett sírkövek mellé, hogy azok mindig egymás után nyíljanak, így tavasztól őszig végig pompás látványt nyújt a temető.
A családi temetőben 54, köztük több művészi faragású síremlék található.
Meszleny-Wenckheim-kastély
A földszintes, neoreneszánsz kastély 1888-89-ben épült Say Ferenc fehérvári műépítész tervei alapján. Wenckheim Ferenc 1921-ben vette meg az épületet, miután a fokozódó infláció rákényszerítette a Meszleny családot az eladásra. 1945 után a kastélyba költözött az általános iskola. Ma a kastély a városi könyvtárnak ad otthont.
Szent István király templom
1830-ban, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült ez a római katolikus templom. Harangja műemléki védettség alatt áll, mert ez az országban a tizenhatodik legöregebb harang.
Kápolna – Ma Bod László Galéria
Velence első kápolnája, mely 1647-ben épült. Falán Meszlényi Pál 1759-es emléktáblája látható. Bod László ajándékba kapta a kápolnát az egyháztól, miután restaurálta a Szent István király templom oltárán található festményt. Az épület azóta is a családjának a tulajdona. Nyáron a galériában kiállításokat, komolyzenei rendezvényeket szerveznek.
Molla Szadik sírja
Habár a sírok nézegetése általában nem a legkedveltebb program városnézés alkalmával, a velencei temetőben egy érdekes, vörös márványból készült síremlékre bukkanhatunk. A tatár-üzbég szerzetest, aki itt van eltemetve, Molla Szadiknak hívták. A magyar származású Kelet-kutató, író és nyelvtudós Vámbéry Ármin keleti utazásai során ismerkedett meg a fiatal szerzetessel, aki vele tartott Magyarországra. A szerzetes itt élt és dolgozott (író, műfordító, könyvtáros volt) egészen haláláig, 1892-ig.
Temető kápolna
Meszleny és Beck család volt sírkápolnája, klasszicista homlokzattal, félkör ablakokkal; falaiban másodlagosan felhasznált gótikus faragványokat találtak.
Vörösmarty Mihály présháza
Ebben a XIX. század elején épült présházban írta több versét is Vörösmarty Mihály. Az épület déli homlokzatán az író emléktáblája látható.
Bence-hegyi kilátó
A város központjától kb. 5 km-re található a kilátó, ahová egy kellemes kis séta árán tudunk feljutni. Kedvelt kirándulóhely, ahonnan csodálatos körpanorámában szemlélhetjük meg a Velencei-tavat, a környező településeket és a mesés, hegyvonulatokkal szabdalt tájat.
Borpincesor
A Velencei-hegység körüli településeken már a korai középkorban termesztettek szőlőt. A Bence-hegy lábánál régi borpincék (Pincesor, Sárgaföldes úti pincék) találhatók.
Velence korzó
A Velence Korzót, más néven a Velencei-tó kapuját 2014. nyarán adták át. A régi, füves szabadstrand alapos átalakuláson ment keresztül. Majdnem az egész területet homokkal szórták be, ezzel egyfajta tengerparti érzést keltve az emberben. Beépített napozóhelyeket, értékmegőrzőt és nagyágy/napernyő kölcsönzőt hoztak létre.
Az egész strand területén kövezett kis út halad át, a partot pedig úgy alakították ki, hogy a lejárókról sekély vízbe jussunk, ahová kisgyerekkel is bemerészkedhetünk. Két új játszótér is épült, két külön korcsoport számára.
Kávézó, fagyizó, étterem és mindenféle üzletek várják a vendégeket a belső, klimatizált korzón. A nyitott korzóról és a körpanorámás díszteremből remek kilátás nyílik a tóra.
Szapáry – Manndorff – Wickenburg – Nemeskéri Kiss-kúria
A szabadon álló, földszintes kúria valamikor az 1840-es évek előtt épült. Szapáry Antal, ekkori tulajdonos jóvoltából, ebben az épületben találkozott Batthyány Lajos miniszterelnök a pákozdi csata előestéjén Pálffy Jánossal, a képviselőház alelnökével. 1890-ben báró Manndorff Géza vásárolta meg a nemesi kúriát. A bárói család 1923-ig használta az épületet, ekkor gróf Wickenburg Márk és felesége, Szapáry Eszter grófnő vette meg az ingatlant. A gróf és felesége elhunyta után a Szapáry-rokonság, később a Nemeskéri Kiss família tulajdonában volt a kúria, egészen az államosításig. A II. világháborúban megrongálódott a már község birtokában lévő épület, amit a felújítás után a polgármesteri hivatal foglalt el.
Gádoros-pincék
A benzinkút melletti kis parkoló alatt találhatók a műemlék Gádoros-pincék, melyek régen a szőlőhegyhez tartoztak, de az M7-es autópálya elvágta tőle őket. Sajnos a többségük igen elhanyagolt állapotban van, műemléki felújításra szorul.
Venice Beach Cable Park A velencei vízisí-és wakeboard pálya kezdőknek és haladóknak is ideális helyszín. A pályán mindenféle elemek is találhatók, valamint a strandon pihenni is tud az ember.
Egyéb látnivalók: Nepomuki Szent János szobor, Református templom, Vasútállomás épülete, Szent Orbán szobor.
Szolgáltatások
Szórakozás
Velence Korzó és Szabadstrand
- Cím: 2481 Velence, Tópart út
- Web: www.velencei-to.hu/velence-korzo-es-szabadstrand
Kerékpáros szolgáltatások
VelenceBike-Kerékpáros Kompetencia Központ
- Cím: 2481 Velence, Fő utca 172.
- Tel.: +36 70 329 8300
- Web: www.velencebike.hu
Zilaj Bringa kerékpárkölcsönző
- Cím: Velence, 7-es út 46 km szelvényében
- Tel.: +36 20 934 5670, +36 20 938 2724
- Web: www.zilajkerekparkolcsonzo.hu
Turisztikai információ
Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület
- Cím: 2481 Velence, Balatoni út 65.
- Tel.: +36 22 470 212
- Web: www.velenceitoleader.eu
Tourinform Velence
- Cím: 2481 Velence, Tópart út, Velence Korzó
- Tel.: ++6 22 470 302
- Web: www.velenceturizmus.hu
Története
Velence területe már a középső bronzkorban lakott volt. Velencefürdőn nagy kiterjedésű, a vatyai kultúra idejéből származó urnamezőt találtak. A korai vaskorból (hallstatti kultúra) egy telepet ástak ki Velencén. A 7-es útnál előkerült sír a későbbi, illír–kelta eraviszkuszok jelenlétére utal, akik a római korban is a környéken maradtak, romanizálódott településük a tó északkeleti végénél feküdt.
Velence területén haladt át az aquincum–gorsiumi római út. Az előkerült nagy számú leletből következtetve jelentős római település lehetett ezen a helyen. A település neve egyesek szerint Floriana volt.
A népvándorlás idején longobárdok, majd avarok telepedtek meg a környéken. A honfoglalás idejéből magyar temetőt tártak fel a Csont-réti-patak mellett, a növényvédelmi állomás területén (a Csont-rét név a hagyomány szerint az évszázadokon keresztül előkerült emberi csontokra utal).
A község Antonio Bonfini (humanista tudós, történetíró, 1427–1503) a magyarok történetével foglalkozó Rerum Hungaricarum decades című művében a latinos Venetia néven fordul elő, 1516-ból Welence alakban ismerjük. A név etimológiailag megegyezik az észak-itáliai Velence város nevével, e tényre több magyarázat született.
A falu első telepesei a Székesfehérvárt építő velencei olasz mesteremberek lehettek, akik magukkal hozták régi városuk nevét. (Ennek ellentmond az a tény, hogy az Árpád-korban a falut és a tavat is Fertőnek hívták.) Más magyarázat szerint a tóról kapta a nevét, ami szélzászlót, szélkakast jelent. Helyi hagyomány szerint a német Wallen és See szavak összekapcsolásából származik a település neve. Más hagyomány szerint a falut a szaracénok alapították, és ebből származik a tó egyik régi neve, a Szerecseny-tó.
A falu középkori története sokáig ismeretlen, állandó település csak a XV. században alakulhatott ki, de valószínű, hogy előtte is éltek itt emberek. Az évszázadok folyamán több birtokosa is volt, a törökdúlás idején Velence pusztává vált.
Az 1848. szeptember 29-i pákozdi csata idején a település északi részén állomásozott gróf Teleki Ádám négyezer főből és két ütegből álló tartalék serege.