Velence

Egy igazi virágzó városba csöppen, aki a településre látogat. Velence 2000-ben a Virágos Magyarországért mozgalom aranyérmese, a következő évben a verseny második helyezettje lett. A lakossága évente több alkalommal összegyűlik, hogy közösen virágot ültessenek, így nem meglepő, hogy a városban mindenfelé virágágyásokat találunk, amelyekben sárgállik a büdöske, és illatozik a minden színben pompázó petúnia.

A több mint 5000 állandó lakosú, Velencei-tó északkeleti végét körbeölelő város nagyszerű természeti adottságokkal rendelkezik. Az ide látogatók nagy sétát tehetnek a Bence-hegyre, ahonnan körülnézve csodás panoráma tárul eléjük.

látkép

A Velencei-tó számtalan kiváló programot kínál a vízi sportok kedvelőinek. Lehetőség van vízisíelni, szörfözni, valamint evezni, és a horgászok is hódolhatnak imádott sportjuknak.

utcakép

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

Gyalogtúrák

A Meszleny-kastély előtti autóbusz megállótól (vasútállomás) indul a hegységet átszelő, leghosszabb turistaút, a Velencétől Lovasberényen keresztül Pátkáig vezető S jelzés.

A Velence Ófalu részén (római katolikus templom, református templom, temető, kastélyok) vezető turistaút, az M7-es autópálya fölötti gyaloghídon át, részben a Bence-hegy szerpentinútján a hegytető közelébe visz fel. Kis kitérővel felkapaszkodhatunk a csúcsra (alatta parkoló). Ezen a helyen az 1970-es évek végéig a vasszerkezetű Vörösmarty-kilátó állt – felújítása helyett lebontották. A közelmúltban a helyére parkosított kilátóhelyet létesítettek, ahonnan szép panoráma nyílik a környező tájra.

A műútról északnyugat felé leereszkedhetünk Nadapra (buszmegálló), de a település határából több turistaúton tovább is továbbindulhatunk Velence, Sukoró, vagy a Meleg-hegy felé.

Látnivalók

Babák rózsakertje

Mint tudjuk, virágból sosem elég. A velencei lakosok is így gondolhatták, ugyanis létrehozták a Babák rózsakertjét, amely egyedülálló látnivaló az országban. A rózsakertbe minden év októberében, a rózsaünnep keretei között a családok az újszülött gyermekük megérkezésének örömére rózsatövet ültetnek. 

Babák rózsakertje
Babák rózsakertje Fotó: funiQ

Hauszmann–Gschwindt-kastély

A mai kastély helyén eredetileg egy kúria állt, amelyet a Meszleny család építtetett a XVIII. század első felében. A ma már csak kívülről megtekinthető kastélyt Hauszmann Alajos, neves építész építette át saját nyaralójának az 1920-as évek elején. Az épület azonban 1926-ban az örököseire szállt, akik pedig eladták azt a Gschwind családnak. Az épület az 1960-as évek óta az ÉDOSZ üdülője.

Az eredeti berendezés részei a neobarokk kandalló, a mennyezeti stukkók, az emeletre vezető faragott falépcső és a díszteremben található majolikakályha. A kastélykertben védett hársfák és gesztenyefák magasodnak.

Hauszmann–Gschwindt-kastély
Hauszmann–Gschwindt-kastély Fotó: funiQ

Beck-kastély

A ma látható eklektikus épületet Beck László alakíttatta ki a farádi Vörös családtól vásárolt kúriából a XIX. század végén. A kastély ma egy jó állapotban látható magánház, parkjában nyaranta Székesfehérvár ifjúsági tábora működik. 

Beck-kastély
Beck-kastély Fotó: funiQ

Meszleny-kastély

Az épület egy részét a XVIII. század második felében, barokk stílusban építették, a XIX. század elején pedig klasszicista stílusú szárnyakat toldottak hozzá. Parkjában vízesés és botanikus kert is volt. Ma magánkézben lévő, romos állapotú épület.

Meszleny-kastély
Meszleny-kastély Fotó: funiQ

Meszleny család sírkertje

Az 1968 óta műemlék jellegűvé nyilvánított temetői sírkert Meszleny Ignác kertészmérnök (Meszleny Pál unokájának) tulajdonában van, aki az elmúlt években kitartó munkával, szakmai tudását felhasználva rendezte a családi sírkertet. Olyan virágokat ültetett a korábban szanaszét heverő, most újra elhelyezett sírkövek mellé, hogy azok mindig egymás után nyíljanak, így tavasztól őszig végig pompás látványt nyújt a temető.

A családi temetőben 54, köztük több művészi faragású síremlék található.

Meszleny-Wenckheim-kastély

A földszintes, neoreneszánsz kastély 1888-89-ben épült Say Ferenc fehérvári műépítész tervei alapján. Wenckheim Ferenc 1921-ben vette meg az épületet, miután a fokozódó infláció rákényszerítette a Meszleny családot az eladásra. 1945 után a kastélyba költözött az általános iskola. Ma a kastély a városi könyvtárnak ad otthont. 

Meszleny-Wenckheim-kastély
Meszleny-Wenckheim-kastély Fotó: funiQ

Szent István király templom

1830-ban, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült ez a római katolikus templom. Harangja műemléki védettség alatt áll, mert ez az országban a tizenhatodik legöregebb harang. 

Szent István király templom
Szent István király templom Fotó: funiQ

Kápolna – Ma Bod László Galéria

Velence első kápolnája, mely 1647-ben épült. Falán Meszlényi Pál 1759-es emléktáblája látható. Bod László ajándékba kapta a kápolnát az egyháztól, miután restaurálta a Szent István király templom oltárán található festményt. Az épület azóta is a családjának a tulajdona. Nyáron a galériában kiállításokat, komolyzenei rendezvényeket szerveznek.

Molla Szadik sírja

Habár a sírok nézegetése általában nem a legkedveltebb program városnézés alkalmával, a velencei temetőben egy érdekes, vörös márványból készült síremlékre bukkanhatunk. A tatár-üzbég szerzetest, aki itt van eltemetve, Molla Szadiknak hívták. A magyar származású Kelet-kutató, író és nyelvtudós Vámbéry Ármin keleti utazásai során ismerkedett meg a fiatal szerzetessel, aki vele tartott Magyarországra. A szerzetes itt élt és dolgozott (író, műfordító, könyvtáros volt) egészen haláláig, 1892-ig.

Molla Szadik szerzetes sírja a temetőben
Molla Szadik szerzetes sírja a temetőben Fotó: funiQ

Temető kápolna

Meszleny és Beck család volt sírkápolnája, klasszicista homlokzattal, félkör ablakokkal; falaiban másodlagosan felhasznált gótikus faragványokat találtak.

Meszleny-Beck sírkápolna
Meszleny-Beck sírkápolna Fotó: funiQ

Vörösmarty Mihály présháza

Ebben a XIX. század elején épült présházban írta több versét is Vörösmarty Mihály. Az épület déli homlokzatán az író emléktáblája látható.

Vörösmarty Mihály présház
Vörösmarty Mihály présház Fotó: funiQ

Bence-hegyi kilátó

A város központjától kb. 5 km-re található a kilátó, ahová egy kellemes kis séta árán tudunk feljutni. Kedvelt kirándulóhely, ahonnan csodálatos körpanorámában szemlélhetjük meg a Velencei-tavat, a környező településeket és a mesés, hegyvonulatokkal szabdalt tájat.

Borpincesor

A Velencei-hegység körüli településeken már a korai középkorban termesztettek szőlőt. A Bence-hegy lábánál régi borpincék (Pincesor, Sárgaföldes úti pincék) találhatók.

Sárgaföldes úti pincék
Sárgaföldes úti pincék Fotó: funiQ

Velence korzó

A Velence Korzót, más néven a Velencei-tó kapuját 2014. nyarán adták át. A régi, füves szabadstrand alapos átalakuláson ment keresztül. Majdnem az egész területet homokkal szórták be, ezzel egyfajta tengerparti érzést keltve az emberben. Beépített napozóhelyeket, értékmegőrzőt és nagyágy/napernyő kölcsönzőt hoztak létre.

strand
Strand Fotó: funiQ

Az egész strand területén kövezett kis út halad át, a partot pedig úgy alakították ki, hogy a lejárókról sekély vízbe jussunk, ahová kisgyerekkel is bemerészkedhetünk. Két új játszótér is épült, két külön korcsoport számára. 

Kávézó, fagyizó, étterem és mindenféle üzletek várják a vendégeket a belső, klimatizált korzón. A nyitott korzóról és a körpanorámás díszteremből remek kilátás nyílik a tóra.

Velence Korzó
Velence Korzó Fotó: funiQ
  • Drón szlalom verseny a Velence Korzón
    Drón szlalom verseny a Velence Korzón Fotó: funiQ

Szapáry – Manndorff – Wickenburg – Nemeskéri Kiss-kúria

A szabadon álló, földszintes kúria valamikor az 1840-es évek előtt épült. Szapáry Antal, ekkori tulajdonos jóvoltából, ebben az épületben találkozott Batthyány Lajos miniszterelnök a pákozdi csata előestéjén Pálffy Jánossal, a képviselőház alelnökével. 1890-ben báró Manndorff Géza vásárolta meg a nemesi kúriát. A bárói család 1923-ig használta az épületet, ekkor gróf Wickenburg Márk és felesége, Szapáry Eszter grófnő vette meg az ingatlant. A gróf és felesége elhunyta után a Szapáry-rokonság, később a Nemeskéri Kiss família tulajdonában volt a kúria, egészen az államosításig. A II. világháborúban megrongálódott a már község birtokában lévő épület, amit a felújítás után a polgármesteri hivatal foglalt el.

Szapáry – Manndorff – Wickenburg – Nemeskéri Kiss-kúria
Szapáry – Manndorff – Wickenburg – Nemeskéri Kiss-kúria Fotó: funiQ

Gádoros-pincék

A benzinkút melletti kis parkoló alatt találhatók a műemlék Gádoros-pincék, melyek régen a szőlőhegyhez tartoztak, de az M7-es autópálya elvágta tőle őket. Sajnos a többségük igen elhanyagolt állapotban van, műemléki felújításra szorul.

Venice Beach Cable Park A velencei vízisí-és wakeboard pálya kezdőknek és haladóknak is ideális helyszín. A pályán mindenféle elemek is találhatók, valamint a strandon pihenni is tud az ember.

Egyéb látnivalók: Nepomuki Szent János szobor, Református templom, Vasútállomás épülete, Szent Orbán szobor.

Nepomuki Szent János-szobor
Nepomuki Szent János-szobor Fotó: funiQ
vasútállomás
Vasútállomás Fotó: funiQ
Szent Orbán-szobor
Szent Orbán-szobor Fotó: funiQ

Szolgáltatások

Szórakozás

Velence Korzó és Szabadstrand

Cím: 2481 Velence, Tópart út
Web: www.velencei-to.hu/velence-korzo-es-szabadstrand
Szabadstrand
Szabadstrand Fotó: funiQ
Velence Korzó
Velence Korzó Fotó: funiQ

Kerékpáros szolgáltatások

VelenceBike-Kerékpáros Kompetencia Központ

Cím: 2481 Velence, Fő utca 172.
Tel.: +36 70 329 8300
Web: www.velencebike.hu

Zilaj Bringa kerékpárkölcsönző

Cím: Velence, 7-es út 46 km szelvényében
Tel.: +36 20 934 5670, +36 20 938 2724
Web: www.zilajkerekparkolcsonzo.hu

Turisztikai információ

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület

Cím: 2481 Velence, Balatoni út 65.
Tel.: +36 22 470 212
Web: www.velenceitoleader.eu

Tourinform Velence

Cím: 2481 Velence, Tópart út, Velence Korzó
Tel.: ++6 22 470 302
Web: www.velenceturizmus.hu

Története

Velence területe már a középső bronzkorban lakott volt. Velencefürdőn nagy kiterjedésű, a vatyai kultúra idejéből származó urnamezőt találtak. A korai vaskorból (hallstatti kultúra) egy telepet ástak ki Velencén. A 7-es útnál előkerült sír a későbbi, illír–kelta eraviszkuszok jelenlétére utal, akik a római korban is a környéken maradtak, romanizálódott településük a tó északkeleti végénél feküdt.

Velence területén haladt át az aquincum–gorsiumi római út. Az előkerült nagy számú leletből következtetve jelentős római település lehetett ezen a helyen. A település neve egyesek szerint Floriana volt.

A népvándorlás idején longobárdok, majd avarok telepedtek meg a környéken. A honfoglalás idejéből magyar temetőt tártak fel a Csont-réti-patak mellett, a növényvédelmi állomás területén (a Csont-rét név a hagyomány szerint az évszázadokon keresztül előkerült emberi csontokra utal).

utcakép

A község Antonio Bonfini (humanista tudós, történetíró, 1427–1503) a magyarok történetével foglalkozó Rerum Hungaricarum decades című művében a latinos Venetia néven fordul elő, 1516-ból Welence alakban ismerjük. A név etimológiailag megegyezik az észak-itáliai Velence város nevével, e tényre több magyarázat született.

A falu első telepesei a Székesfehérvárt építő velencei olasz mesteremberek lehettek, akik magukkal hozták régi városuk nevét. (Ennek ellentmond az a tény, hogy az Árpád-korban a falut és a tavat is Fertőnek hívták.) Más magyarázat szerint a tóról kapta a nevét, ami szélzászlót, szélkakast jelent. Helyi hagyomány szerint a német Wallen és See szavak összekapcsolásából származik a település neve. Más hagyomány szerint a falut a szaracénok alapították, és ebből származik a tó egyik régi neve, a Szerecseny-tó.

A falu középkori története sokáig ismeretlen, állandó település csak a XV. században alakulhatott ki, de valószínű, hogy előtte is éltek itt emberek. Az évszázadok folyamán több birtokosa is volt, a törökdúlás idején Velence pusztává vált.

ismeretlen német katonák sírjai
Ismeretlen német katonák sírjai Fotó: funiQ

Az 1848. szeptember 29-i pákozdi csata idején a település északi részén állomásozott gróf Teleki Ádám négyezer főből és két ütegből álló tartalék serege.