Sukoró

A Meleg-hegytől délre fekvő, 700 fős hegyi falu a Velence–Székesfehérvár országút mentén található.

kis tó

Sukorón megőrizték a hagyományos építészeti stílust, ma is számos nádfedeles ház épül, az utcakép pedig lépten-nyomon arról tanúskodik, hogy az itt lakók fontosnak tartják a régi parasztházak fennmaradását.

nádfedeles ház a Kossuth utcán
Nádfedeles ház Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Látnivalók

Sukorói Református templom

A Fő utcában áll az 1831–32 között, klasszicista stílusban épült, műemlék jellegű református templom, melynek bejárata fölött emléktábla hirdeti a pákozdi csatát megelőző, 1848. szeptember 28-i honvéd haditanácsot.

református templom
Református templom Fotó: funiQ

A templomban az egykori résztvevők ülőhelyeit névtáblák jelzik, és megtalálható az a kerek kőasztalka is, melyre a tanácskozás során kiterítették a térképet. A templom szószékének a háttámlája a helyiek szerint török kori eredetű. A régi, 1623-ban épült református templomot egy villámcsapás elpusztította, falmaradványai a református lelkészlak udvarán láthatók.

Loyolai Szent Ignác templom

A római katolikus templom 1767-1768 között épült. Mai neogótikus stílusát 1890-ben alakították ki.

Loyolai Szent Ignác templom messziről
Loyolai Szent Ignác templom messziről Fotó: funiQ

Néprajzi ház

A település északi részén, a Szilvás soron szép népi lakóházak találhatók, melyek egyikében a Néprajzi ház működik. A sárfalú, háromosztatú (első vagy tisztaszoba, szabadkéményes konyha és hátulsó szoba, melyhez a kamra csatlakozik), nádfedeles hajdani zsellérház kiállítása régi lakóinak életét, használati eszközeit (közöttük csákvári mázas agyagedények) és berendezési tárgyait mutatja be.

Néprajzi ház
Néprajzi ház Fotó: funiQ

Angelika-forrás

Az Angelika-forrás a faluból az Erdész utcán fölfelé kapaszkodva, majd az út bal oldalán iránymutató táblával is jelzett zöld jelzésen közelíthető meg. Nagyon szép és hangulatos kirándulást tehetnek itt az idelátogatók, akik útközben elhaladnak az Éva-forrás mellett is.

Angelika-forrás felé vezető útszakasz
Angelika-forrás felé vezető útszakasz Fotó: funiQ

Művelődési Ház

A település művelődési háza számos kulturális rendezvénynek ad otthont, de itt tartják meg az önkormányzati és parlamenti választásokat, valamint itt működik a község könyvtára is.

Egyéb látnivalók: Olasz gránitfejtő, Likas-kő.

Gyapjaszsák ingókő
Gyapjaszsák ingókő Fotó: funiQ

Vendéglátóhely

Boglya Csárda Cím: Sukoró, Fő utca 31. Tel.: +36 22 476 000, +36 20 973 7035

Boglya csárda
Boglya csárda Fotó: funiQ

Szolgáltatások

Szórakozás

Néprajzi ház

Cím: 8096 Sukoró, Szilvás sor 7.
Tel.: +36 22 598 007, +36 22 475 521
Web: www.szikm.hu/sukoro.php

Kerékpáros pihenő, felnőtt és gyerek játszótér, Sukoró

Web: www.velencei-to.hu/gardonyi-parkerdo-teruleten-levo-jatszo-es-kozossegi-ter

Szállás- és vendéglátóhelyek

Gémeskút Étterem

Cím: 8096 Sukoró, Fehérvári út 25/a
Tel.: +36 22 476 079, +36 20 973 7035, +36 30 380 7217
Web: www.gemeskut.com

Története

Környékének legrégebbi, az emberi jelenlétre utaló régészeti leletei a neolitikumból (újkőkor) származnak. E régészeti kor kottafejes kerámia időszakának (dunántúli vonaldíszes kerámia kultúra) emlékeit megtalálták az M7-es autópályától délre eső területen: cölöpházak maradványait (bennük tűzhelyek, kemencék, agyagszobrok, háziállatok csontjai) és sírokat. Az autópálya építésekor réz és korabronzkori település nyomaira is bukkantak.

falukép

Fenn, a löszborította Pákozdváron, a Kr. e. XIV–XII. század között erődített települést épített a késő bronzkor embere. A földvár területéről házmaradványok, vermek, urnatemető, valamint lószerszámok, edények, tűzhelyek maradványai, csont- illetve bronzeszközök és a bronzművesség kellékei kerültek elő. A lösz feletti talajrétegben találták a szerszámokat és az eszközöket, a löszben pedig az őskori ember lakhelyéül szolgáló vermeket. Az egyikben nagy mennyiségű, megszenesedett gabonára bukkantak. Ezeken kívül előkerült még egy égetett agyagcserepekkel szegélyezett, 3 méter átmérőjű, köralakú terület közepén lévő verem, amely éléskamra lehetett.

A késő vaskortól (La Téne kultúra) a római hódítás kezdetéig kelták lakták a környéket, a közelben egy kelta forrásszentély maradványa került elő. A római korban épült Aquincum–Gorsium (Tác) útnak köszönhetően a népvándorlás idejében avarok telepedtek le a Gádé-hegy alatti területen.

Sukoró első írásos említése 1494-ből származik, amikor is a fehérvári káptalan birtoka volt. A török időkben is lakott maradt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, 1848. szeptember 28-án a sukorói református templomban ült össze – többek közt gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, Görgey Artúr (akkor még mint) őrnagy és Móga János tábornok részvételével – a haditanács, ahol szenvedélyes vitát követően az ellenállás mellett döntöttek. Másnap, Pákozd és Sukoró között a magyar honvédek Móga János vezetésével visszaverték Jellasics horvát bán túlerőben lévő seregének támadását.