Pákozd
A Velencei-hegység délnyugati részén, a Sár-hegy lábánál elterülő, több mint 2500 lakosú községet főként az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban történt szörnyű ütközetről, a pákozdi csatáról ismerjük. A településen megtekinthetjük korabeli dokumentumok, fegyverek, egyenruhák másolatait a Pákozdi Csata Emlékmúzeumban és a Katonai Emlékparkban, ám nem csak emiatt érdemes a nagyközségbe látogatni.
A természeti értékekben gazdag településen nagyokat sétálhatunk a Pákozd-Sukoró Arborétumban, megcsodálhatunk néhány geológiai ritkaságnak számító ingókövet, vagy éppen erdei forrásokat kutathatunk fel. A Sukoró felé vezető úton gyurgyalagok löszfalba vájt fészkei találhatók. Ha pedig nem szeretnénk elhagyni a lakóházak uralta területet, a Rákóczi utcában található Bella-tó partján akkor is megpihenhetünk.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
Gyalogtúrák
Pákozdról hangulatos körsétát tehetünk a fölötte magasodó Sár-hegy és Pogány-kő erdeiben és az ingókövek birodalmában.
A Bella-patakot követő Z+ jelzés hamarosan az árnyas fák övezte mesterséges Bella-tóhoz ér. A patak duzzasztásával létrehozott, betonszegéllyel ellátott tó egykor strandfürdő volt, erre utal a régi neve: Bella-fürdő.
Az Y alakú útelágazásban a Z jelzés jobb ágát válasszuk. Az erdőből kilépve a gránitfelszín jellegzetes, dimbes-dombos vidéke, a napégette kopár legelőn a bokrok közt megbújó ingókövek fogadnak. Az ingókövek területét 1953-ban – hazánk geológiai értékei közül elsőként – nyilvánították védetté. Az összetöredezett gránitot sem kímélte az erózió. A keményebb, ellenállóbb darabok kevéssé pusztultak le, így kiemelkednek a környezetükből, a köztük lévő hasadékokból pedig a szél és víz kihordta a málladékot. Az egymáson egyensúlyozó sziklák olyanok, mintha emberkéz rakta volna őket egymásra. A gránit hasadási tulajdonsága miatt az ingókövek lekerekített élű kockákra, téglatestekre, az erózió továbbhaladtával pedig gömbölyded, tömött zsákokra hasonlítanak. Ezeket a népnyelv gyapjúzsákoknak nevezi.
A turistaút a hegy csúcsára vezet, ahol a méretes, lekerekített élű „gránitkockákból” álló Pogány-kő emelkedik (turistaút-csomópont). A sziklákon látható cirill betűs „graffitik” a Vörös Hadsereg emlékét őrzik, ugyanis a rendszerváltozás előtt katonai gyakorlótér volt ez a terület. A szikláról remek körpanoráma nyílik a környékre.
Lent a Z és P+ jelzések találkozásánál, „földútszigeten” magasodik az Oroszlán-szikla hatalmas gránittömbökből álló csoportja. Északi szomszédságában, a talajút (P+ jelzés) túloldalán egy téglatest alakú, méretes gránittömb, – a Kocka – élén állva dacol a gravitációval.
Az Oroszlán-sziklától a SaZv ösvényén a legimpozánsabb pákozdi ingókőhöz, a tölgyesben, völgyoldal kicsiny kopárosán álló Pandur-kőhöz ereszkedhetünk le, ahol az „egymásra hányt”, vörös „gránitzsákok” és az alattuk elterülő, erdő borította hegyek-völgyek lebilincselő látványa fogad. A sziklától meredek, köves (csúszásveszély!) ösvény fut le a széles, sötét völgytalpra. Egy tölgymatuzsálem után balról csatlakozik a Pákozdra tartó S turistaút. A fonódó Gránit tanösvény (Zv) leágazásain felkereshetjük a Kis-Cipó és a Gomba-kő szikláit.
A pákozdi ingókövektől nyugat felé tovább induló Z turistaút a Pátkai-víztárolóhoz vezet (római völgyzárógát, horgászati lehetőség), a P+ pedig észak felé, a Hurka- és a Bodza-völgyön át (Pb leágazása Pákozdvárra) az Angelika-forráshoz (Z jelzés Sukoróra) visz.
A pákozdi faluközpontból a P+ jelzés dél felé vezető szakaszán Dinnyésre (vá., klasszicista r. k. templom) gyalogolhatunk. A dinnyési műúton vezető, kissé egyhangú turistaútról a Velencei-tó természetes partvonalát, a több helyütt learatott, gúlákba rakott nádat, a madárrezervátum „kapuját”, a Duna–Ipoly Nemzeti Park kutatóházát láthatjuk.
Látnivalók
Szent József templom
A település római katolikus templomának szentélye XIII. századi, román stílusú, a többi része barokk. Az épület mai alakja az 1720 körüli újjáépítés során alakult ki, tornyát 1769-ben emelték. A sekrestye melletti falba egy három emberalakot ábrázoló, domborműves római sírkövet falaztak.
Református templom
A falu délebbre eső részén áll az 1713-ban épült barokk stílusú református templom.
Don-kanyar-emlékkápolna
A II. világháború idején, a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi az emlékkápolna a Mészeg-hegyen. Itt helyezték el az ismeretlen katona sírját is.
Pákozdi Csata Emlékmúzeum
A modern épületben működik a Pákozdi Csata Emlékmúzeum, melynek kiállítása korabeli dokumentumok, fegyverek és egyenruhák másolatai, valamint „hangos” terepasztal segítségével – elsősorban hadtörténeti szempontból – mutatja be az 1848. szeptemberi eseményeket. Az épületben a „Misszió - magyar katonák a nemzetközi békefenntartásban 1896-tól napjainkig” című kiállítás, egy katonai eszközöket bemutató kiállítás, valamint a Vitézi Rend Emlékkiállítása is helyet kapott. A múzeum és az emlékmű a szúnyog-szigeti műútról érhető el.
Katonai Emlékpark
Az emlékpark az 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csata emlékére állított 1,6 hektáros területen helyezkedik el. Civil kezdeményezésre jött létre 11 szervezet összefogásával.
„Régi” 48-as honvédemlékmű (1889-ben, közadakozásból állították)
A műalkotás Tuboly Gyula székesfehérvári kőfaragómester munkája. Ez volt az első olyan emlékmű, melyet az 1848–49-es szabadságharc emlékére állítottak az országban.
"Új" 1848-as Emlékmű
1951. szeptember 29-én avatták fel a község külterületén, a Mészeg-hegyen.
Vitézi Emlékmű
Az I. világháború Vitéz Katonáinak állít emléket. 2007-ben került elhelyezésre a Katonai Emlékhelyen.
Pákozd-Sukorói Arborétum
A Mészeg-hegy Sukoró felé eső erdős-ligetes oldalán arborétumot létesítettek, melyet 1990-ben nyitottak meg a nagyközönség előtt. A fogadóépületben működik a Tájmúzeum, az épülethez vezető út mentén pedig kőzetkiállítás látható a hegység „építőanyagaiból”.
A természetes, szép környezetben kialakított, 96 hektáros arborétum hangulatos ösvényeit járva, mintegy 250 fa-, cserje és lágyszárú növényfajt ismerhetünk meg. Az utak mentén fedett pihenők, padok, kisebb kilátók, valamint a náddal övezett kis tavacska mellett tűzrakóhely, játszótér és sportpálya gondoskodik a kényelemről és kikapcsolódásról. A hegytetőn álló kilátóból megkapó körpanoráma nyílik az Velencei-hegységre és a Velencei-tóra.
A Tájmúzeum kiállításán betekintést nyerhetünk a velencei táj természetes növény- és állatvilágába, a hegység földtörténetébe és geológiájába, az arborétumot építő erdészek munkájába és – halászati kiállítás keretében – a tókörnyéki emberek hagyományos életébe.
Gyurgyalagtelep
Pákozdról Sukoró felé haladva a löszfalban védett gyurgyalagtelep található.
Pákozdi Ingókövek - északra, a Velencei-hegységben
Európa-szerte ritkaságnak számító geológiai gránitformák (Gyapjaszsák, Oroszlánszikla, Pandurkő, Pogánykő, Kocka kő stb…) a községtől északra, a Velencei-hegységben. Kijelölt túraútvonalakon megközelíthetőek. Itt vezet az Országos Kék Túra útvonal is, illetve a Gránit Tanösvény.
Bella-tó
Pákozdon a Rákóczi utcában sétálva csodálatos erdei környezetben találjuk a kis, csupán 100 méter hosszúságú Bella tavat.
Pákozdvár (Tóvár)
Az Angelika-forrástól kb. 150 m-re található. A település régészetileg kiemelkedő fontosságú része. Az erődítmény a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon található huszonhat hasonló típusú építmény közül a legnagyobb: használatának idejében uralta a Velencei-tó környékét és a Mezőföldet. Nagyon szép helyen, az erdőkkel borított Meleg-hegy délnyugati részén helyezkedik el.
Három jól elkülöníthető részre tagolódik. A Bodza-völgy osztja fel: a nyugati, egyik oldaláról sánccal övezett Nagyvárra és a keleti, kettős sánctól és árokrendszertől erődített Kisvárra. A Földvár oldalában emberi kéz vájta Bárcaházi-barlang húzódik. A Kisvártól északra fekszik a lelőhely harmadik része, az urnatemető.
Egyéb látnivalók: zsúpfedelű népi építésű házak, Anikó-forrás, Angelika-forrás, Csepergő-forrás, Szúnyog-sziget, Halászcsárda nádtetős-tornácos épülete, Pákozdtól ÉNy-ra, a Tompos-hegy és a Bella-patak közti területen egy 170 m hosszú árok őrzi a pákozdi fluoritbányászat emlékét, Horthy István kopjafa, Móga János emlékmű, Mártírok Emlékműve, Művelődési Ház, Nepomuki Szent János szobor, Nyíri Honvédek emlékmű.
Szolgáltatások
Szórakozás
Katonai Emlékpark
- Cím: 8095 Pákozd Mészeg-hegy
- Tel.: +36 30 474 7905
- Web: www.kempp.hu
Classic-Horse Lovarda és Lovasterápiás Központ
- Cím: 8095 Pákozd, 046/7 hrsz.
- Tel.: +36 70 243 7466
- Web: www.lovasterapia.eu
Szállás- és vendéglátóhelyek
Lics Pincészet
- Cím: 8096 Pákozd, Csúcsoshegyi út
- Tel. : +36 30 385 6627
- Web: www.licspince.hu
Turisztikai információ
Tourinform Pákozd
- Cím: 8095 Pákozd, Budai út 134. (szezonálisan nyitva tartó iroda)
- Tel.: +36 22 732 002
- Fax: +36 22 458 722
- Web: www.pakozdturizmus.hu
Története
Pákozd legrégebbi leletei a paleolitikumból (őskőkor) származnak. Az iskola udvarának területéről már újabb régészeti emlék, egy neolitikus (újkőkori) temetkezési hely került elő. A Pákozdvár területén erődített települést épített a késő bronzkor embere. A kora vaskorból (hallstatti kultúra) urnatemetőt találtak a környéken. A késő vaskortól (La Téne kultúra) a római hódítás kezdetéig kelták laktak a környéken. Az M7-es autópálya építésekor sok kelta emléket találtak (műhelyépületek, bronztárgyak stb.).
Pákozd neve feltehetően az ólengyel Pakost személynévből származik. A középkorban a Velencei-tó környékének legnagyobb települése volt.
Első írásos említése a XII. század végén, Anonymusnak a magyarság őstörténetét összefoglaló művében, a Gesta Hungarorum-ban jelenik meg. Évszázadokon keresztül püspöki birtok volt, 1279-ben, Péter veszprémi püspök adománylevelében Pákaszt néven szerepel. Egyes források szerint ez a név utalás a pákászatra és halászatra, a pákozdiak egyik ősi mesterségére.
1348-ban már a falu plébániáját említik. A török korban Fehérvárhoz tartozott. 1593. november 3-án a település feletti magaslaton zajlott az I. pákozdi csata néven ismertté vált ütközet. A magyar had Pálffy Miklós, Nádasdy Ferenc és Zrínyi György vezetésével elűzte a Székesfehérvár felmentésére érkező Hasszán budai pasa túlerőben lévő seregét.
A szatmári békét követően, 1711. május 5-én itt tartották Fejér vármegye közgyűlését.
A XVII–XVIII. században népes település volt Pákozd, a helyi jobbágyok Vértesalján és a Velencei-tó déli partjánál földeket béreltek.
A Pákozd és Sukoró fölötti magaslatokon zajlott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leghíresebb ütközete, a pákozdi csata. A sukorói templomban tartott haditanácsot követően másnap, 1848. szeptember 29-én a Móga János vezette magyar honvédek – gyakorlatilag közelharc nélkül – visszaverték és megfutamodásra késztették Jellasics bán Székesfehérvár felől Budára vonuló horvát haderejét, és lefegyverezték a jelentős létszámú tartalékseregét.
A csatában a honvédeken kívül a környék népe is részt vett, hozzájárulva ezzel a hadművelet sikeréhez. Petőfi édesapja, a „vén zászlótartó” is ott volt a magyar honvédek közt. A csata után Jellasics fegyverszünetet kért, és a fegyverszünet alatt – részben a népfelkeléstől tartva – Bécs felé elhagyta az országot. Bár méretét tekintve nem tartozott a szabadságharc nagyobb hadműveletei közé, politikai és erkölcsi hatása felbecsülhetetlen volt a további küzdelmek tekintetében.
Szeptember 29. a hazai honvédelem jelképévé vált, 1992-ig a Honvédelem napja (rendszerváltozás előtt a Fegyveres erők napja) volt.